Művészeti-irodalmi irányzatok, stílusok a 20. században nincsenek egységes korszakok, stílusok; az irányzatok egymásra épülnek, párhuzamosan léteznek SZECESSZIÓ mint hagyományújító törekvés: átmenet a szimbolizmus és az avantgárd között dekorativitás-díszítés, stilizálás, vezérmotívumok, ornamentika Alfons Mucha

Antoni Gaudí

AVANTGÁRD (modernizmus) újító művészeti irányzatok összessége; kb 1905-II. vh kezdete irányzatok, mozgalmak, „izmusok”, amelyek az emberek egymás között, ill. az ember és környezete között fellelhető megváltozott viszonyaira keresik a választ - a maguk sajátos módján nagyon sokfélék, egymástól élesen különbözők; egyetlen közös bennük a radikális újítási szándék: elfordulnak a régi normáktól, eljárásoktól, megengedik az éles ellentéteket: Középpontban: alkotó személyisége – kollektivitás költői kép, vízió – puritán szerkezet tudatosság – kihívó véletlenszerűség érzelemkifejezés – személytelenség rend – rendetlenség groteszk – idillizmus…

KUBIZMUS elsősorban a festészetben: geometrikus szerkezetek hangsúlyozása, tér-idő újszerű megragadása – szimultanizmus, montázs irodalomban: egyetlen időmetszet kiemelése, többszempontúság, linearitás fellazulása, szigorú logika elvetése Georges Braque Guillaume Appolinaire

Pablo Picasso

Olaszország – Marinetti FUTURIZMUS Olaszország – Marinetti veszély, erő, bátorság, lázadás, mozgás, sebesség, támadó küzdelem (háború), technikai civilizáció, modern nagyvárosi élet elutasítani: hagyományt, a létező kultúrát (pl. múzeumok, akadémiák) irodalomban: romboljuk szét a mondatszerkezetet, töröljük el a mellékneveket, határozókat, kötőszavakat, központozást – helyettük matematikai és zenei jeleket használjunk töröljük el: én-fogalmat, a lélektant írjunk: érthetetlenül és durván; szabad intuíciók hangsúlyozása szabad szavakkal: értelmen túli nyelv, képvers, rendszertelenség, hangutánzó szavak ↓ nem tudtak maradandót alkotni az irodalomban

Tatlin Umberto Boccioni Marinetti: A futurista irodalom technikai kiáltványa

EXPRESSZIONIZMUS 1910-1925 „ A világ középpontja minden egyes énben van”  az alkotónak önmagában kell megtalálnia és kivetítenie a lényeget érzelmi és akarati elemek uralkodnak: elragadtatás, kétségbeesés, csalódottság, kinyilatkoztatás, átok Die Brücke; Der blaue Reiter irodalomban: poétikai szabályok átlépése, hiszen: lázadó hang, kétségbeesés, látomásos képek, erőteljes tartalmú szavak, dinamikus képek, szabadabb mondatépítkezés, főnévi igenevek, elvont, általános megfogalmazás, szabadvers

Eduard Munch: A sikoly Franz Marc

DADAIZMUS a szürrealizmus előkészítője; a tiltakozás a lényege – Tristan Tzara „Eltöröljük a logikát, a tehetetlenek láncát; eltörlünk mindent, szolgalelkeknek való hierarchiát és társadalmi képletet; a tárgyakat, az érzelmeket és az ösztönöket, a jelentéseket és a párhuzamos egyenesek metszéspontjait is felhasználjuk harcunkhoz; eltöröljük az emlékezetet, a régészetet, a prófétákat; a jövőt; feltétel és ellenvetés nélkül hiszünk a spontán vágyakban”

Marcel Duchamp

SZÜRREALIZMUS 1922-től Franciaország – valóság fölöttiség hazug, embertelen világ elleni tiltakozás, a kegyetlen civilizáció elleni lázadás André Breton: a szürrealizmus a léleknek olyan zavartalan önműködése, melynek célja szóban, írásban vagy bármi más módon kifejezni a gondolkodás valódi működését – függetlenül az értelem bármiféle ellenőrzésétől és minden erkölcsi és esztétikai törekvéstől képzelet korlátozottságának felszámolása – álomleírások; kötőszó nélküli azonosítás: nincs: „olyan, mint”; megszűnt a „logika” a fogalmi síkok között

Salvador Dalí

Joan Miró