A KHT-k gyakorlata A Paksi Atomerőmű élettartam hosszabbításának és teljesítménynövelésének hatásai a Duna hőterhelésére

PA Rt. – a Duna paksi szakasza

Hidegvízcsatorna

A hőterhelés szabályozása Cél: a hőszennyezés elkerülése. Vízjogi üzemeltetési engedély az 1989-ig végzett kutatások alapján: tmax=30oC a melegvíz bevezetést követő 500 m-es dunai szelvényben Maximális hőlépcső – tDuna  4 C :  tmax = 11 C – tDuna  4 C :  tmax = 14 C A korlátokat az erőmű betartotta, nem merült fel igazolt vízminőségi panasz. A dunai hőterhelést az erőmű üzembeállása óta ellenőrizzük.

Újabb vizsgálatok Módosulások miatt (hidrológia és időjárás, vízminőség, élettartam hosszabbítás, teljesítmény növelése) 1999-től a bevezetési szakaszon a Barákai gázlóig, majd Dombori-ig, 2002-től Mohácsig vízkémiai és vízbiológiai megfigyelések. Vizsgálatok, megállapítások bemutatása: Hőmérsékleti viszonyok A hőterhelés vízminőségi hatásai Összefoglaló következtetések

Hőmérsékleti viszonyok Összes eddigi vizsgálat alapján összefoglalóan: 2-4 blokkos üzemnél és alacsony dunai vízállásánál, mértékadó helyzetekben a végzett vizsgálataink, megerősítették és számszerűsítették korábbi megállapításainkat. A melegvíz a teljes követő Duna-szakaszon a jobbpart mentén vonul le, függetlenül az erőművi hőterheléstől, a dunai vízjárástól, a meder- és folyószabályozási adottságok változásaitól.

A PAKSI ATOMERŐMŰ DUNAI HŐTERHELÉSE A BEVEZETÉSI SZAKASZON 2002 - 2004 A PAKSI ATOMERŐMŰ DUNAI HŐTERHELÉSE A BEVEZETÉSI SZAKASZON 2002 - 2004. ÉVI MÉRÉSEK

A PAKSI ATOMERŐMŰ DUNAI HŐTERHELÉSE MOHÁCSIG 2002-2004. ÉVI MÉRÉSEK

A hőmérsékleti viszonyok összefoglalása A melegvízcsóva és levonulásának jellege minden esetben hasonló. A bevezetési 200-600 m-en némi “felúszás”, esetenként módosuló 3D jelenség. A 700 m-re levő “nagy sarkantyútól” 2D áramlás, a melegvíz fokozatosan lassuló keresztirányú elkeveredésével. Baja térségében a jobbpart menti többlethőmérséklet már 1 oC alá csökken. Mohácsnál a csóva már nem emelkedik ki a természetes hőfokváltozásokból. A vízbázisok, partiszűrésű víznyerő telepeknél a hőterhelés nem változott.

A hőterhelés vízminőségi hatásai A Duna folyó állapotát befolyásoló környezeti tényezők Hidrológia, üledéktranszport folyamatok, vízkészletek Szennyező források, terhelések és időbeli változásaik A Duna hidrobiológiai és ökológiai állapota A vízkémiai komponens csoportok változásai Trendszámítások az elmúlt 30 évre vonatkozóan (1973-2003) Hossz-szelvény menti változások az elmúlt években Fitoplankton állomány és az eutrofizációs állapot változása Zooplankton együttesek Makroszkópos vízi gerinctelen fauna A Duna biológiai vízminősége Halobitás Trofitás Szaprobitás Toxicitás Szerves és szervetlen mikroszennyezők A Duna vízének és üledékének nehézfém szennyezettsége változásai

Trendszámítások (1973-2003) … ez a Duna már nem az a Duna… A BOI5 tartalom változásai a Budapest-Hercegszántó közötti az elmúlt 30 évben

Az ammónium-nitrogén koncentráció változásai a Duna Budapest-Hercegszántó közötti szakaszán az elmúlt 30 évben

Az orto-foszfát koncentráció változásai a Duna Budapest-Hercegszántó közötti szakaszán az elmúlt 30 évben

Bioindikáció – EU VKI Biomonitoring eredmények Fitoplankton: Részben a felvízi ipari és kommunális szennyvíz bevezetések, részben pedig a hidrológiai körülményeknek köszönhetően a Duna fitoplankton biomasszája a hossz-szelvény mentén monoton, folytonos és jellegzetes növekedést mutat, amely a fajszám szegényedésével, a diverzitási értékek csökkenésével párosul. A fitoplankton kép Domborig regenerálódik

Makroszkópos gerinctelenek A biomonitorozási célok (1) a specifikus stressz-hatásokra adott válasz, vagy a károsodott élőlény-együttes rehabilitációjának feltárása; (2) a biodiverzitás, a védett és veszélyeztetett élőlények és élőhelyek meghatározása; (3) a különféle vízminőség-védelmi szabályozások előírásainak betartásával kapcsolatos ellenőrzés, valamint a szabályozás hatékonyságának kontrollja.

Invazív fajok - Corbicula

Biomonitoring eredmények (makrozoobenton) A Paksi Atomerőmű által kibocsátott, felmelegedett hűtővíz csupán lokálisan befolyásolja az itt élő állományok minőségi és mennyiségi összetételét.

Az Uszód térségében található szelvénytől lefelé már sem a fajösszetételben, sem pedig az egyes taxonok állományainak mennyiségi összetételében nem észlelhető jelentős eltérés az Atomerőmű feletti szakasz élővilágához képest.

Összefoglaló következtetések A tapasztalt vízgazdálkodási és vízminőségi változások egyaránt kedvezőek a vízjogi engedély kiadásának, ill. a megalapozó kutatások időszakához képest. Az Atomerőmű üzeme és hőterhelése az élettartam meghosszabbítás és a teljesítménynövelési programok megvalósításakor kis mértékben módosul, de ez a dunai hőterhelés jellegét és mértékét számottevően nem változtatja meg. A vízgazdálkodási-vízminőségi és üzemi változások összességükben nem növelik a dunai hőterhelés vízminőségvédelmi kockázatát. Célszerű ezt további, folyamatosan végzett monitoring vizsgálatokkal követni.

Melegvízcsatorna torkolati szakasza

A HVCS hossz-szelvénye

Kikötő és kotrás

Szinttartó bukó műtárgy

Szinttartó bukó műtárgy

Bevonat minta (HVCS torkolat)

Hab (MVCS torkolat)

Uszadékfogó biotekton

Duna, plankton (sodor) 2005. 06. 30