Ózonlyuk - probléma? Az ózonról általában Mi az ózonlyuk-probléma? Mik a probléma okai? A megoldás megszületett Mi várható a jövőben? Tanulság

Mi az ózonpajzs? Az ózonról általában Az ózon O3 – molekulákból áll Az ózon 90%-a a sztratoszféra alsó részében található meg (16-50 km-es magasságban) a teljes földfelszín fölött. A maradék 10% a troposzférában, a felszín közelében (egészségkárosító hatás!) A sztratoszférának azt a tartományát, melyben az ózon nagy koncentrációban van jelen ózonpajzsnak nevezzük Az ózon a sztratoszférában folyamatosan képződik és bomlik → érzékeny reakció a környezeti változásokra

Hogyan képződik az ózon? Az ózonról általában Hogyan képződik az ózon? Az ózonképződés kétlépcsős folyamat:

számunkra az ózonpajzs? Az ózonról általában Miért hasznos számunkra az ózonpajzs? A Napból érkező láthatatlan hullámhosszú sugárzások egyike az ultraviola=UV (3 fajta: A/B/C) Az UV-B sugarak csekély mértékben érik el a földfelszínt → az élőlények nehezen, lassan alkalmazkodnak e sugárzásokhoz → károsak Az UV-sugarak bőrrákot, DNS-mutációt okozhatnak az emberben is Az UV-B sugárzás elnyelésében kulcsszerepe van az ózonnak, az ózonmennyiség csökkenése a földet elérő sugárzás növekedéséhez vezet, vagyis rákos megbetegedésekhez, génmutációhoz…

Az ózonréteg vékonyodik? 2. Mi az ózonlyuk – probléma? Az ózonréteg vékonyodik? A ’70-es évek végén az ózonréteg drasztikus csökkenését figyelték meg az Antarktisz fölött 1985-re bizonyossá vált: az ózonréteg csökkenése globális mértékben is jelentős, a további csökkenés súlyos környezet-egészségügyi problémát okoz.

az ózonréteg megfigyelését? 2/b. kiegészítés Hogyan végzik az ózonréteg megfigyelését?

Mitől vékonyodik az ózonpajzs? 2. Mi az ózonlyuk – probléma? Mitől vékonyodik az ózonpajzs? Az ózon bontását halogéngyökök és halogénvegyületek katalizálják az ábrán látható módon Lényeg: a halogénvegyületek katalizátorok → nem fogynak el, stb. Létezik még két körfolyamat, melyet a következő dia mutat be…

Mitől vékonyodik az ózonpajzs? 2. Mi az ózonlyuk – probléma? Mitől vékonyodik az ózonpajzs? Két – az előzőhöz hasonló - ózonbontó körfolyamat egyenletei: ( csak a teljesség kedvéért)

Milyen környezet szükséges 2. Mi az ózonlyuk – probléma? Milyen környezet szükséges az ózon bontásához? A sztratoszférában az ózon bontásának reakciói sarkvidéki jégfelhők felszínén megy végbe napfény hatására

Milyen környezet szükséges 2. Mi az ózonlyuk – probléma? Milyen környezet szükséges az ózon bontásához? A sarkvidéki jégfelhők kialakulásához alacsony hőmérséklet szükséges, a reakcióhoz pedig fény. Tehát „hideg” és „fény” szükséges az ózon kémiai bontásához. Ilyen körülmények a sarkvidéki tavasz során adódnak. Az ózon bontása, az ideiglenes ózonlyuk kialakulása tehát helyhez és időhöz kötött folyamat.

Összefoglalás 2. Mi az ózonlyuk – probléma? Halogén-forrásgázok emissziója A forrásgázok akkumulációja és elkeveredése A forrásgázok légmozgások során a sztratoszférába jutnak A forrásgázok reaktív halogénvegyületekké alakulnak A reaktív halogénvegyületek az ózont bontják 5/b. A sarkvidéki körülmények e reakciókat katalizálják 6. A reaktív halogénvegyületek légmozgások során a troposzférába jutnak, és csapadékkal kiválnak a légkörből

Hol tapasztalható a vékonyodás? 2. Mi az ózonlyuk – probléma? Hol tapasztalható a vékonyodás? Az ózonréteg a Föld teljes felszíne fölött vékonyodik bizonyos mértékben Az ózonréteg vastagsága az utóbbi évek során kb. 3%-kal csökkent Az ózonréteg leginkább a sarkok közelében vékonyodott

sarkok fölötti vékonyodás? 2. Mi az ózonlyuk – probléma? Milyen mértékű a sarkok fölötti vékonyodás? A tavaszi hónap (március/ október) átlagos ózonkoncentrációja Folytatás a következő dián→

sarkok fölötti vékonyodás? 2. Mi az ózonlyuk – probléma? Milyen mértékű a sarkok fölötti vékonyodás? Az elvékonyodás minden évben jelentős - az Antarktisz fölött ózonlyuk is kialakulhat. De miért jelentősebb az Antarktisz esetében?

Miért jelentősebb az elvékonyodás az Antarktisz esetében? 2. Mi az ózonlyuk – probléma? Miért jelentősebb az elvékonyodás az Antarktisz esetében? Az Arktisz átlagos hőmérséklete magasabb, mint az Antarktiszé. Egy-egy évben a minimális hőmérséklet itt nem éri el a PSC -k (sztratoszférában lévő jégfelhő) kialakulásához szükséges alacsony értéket, ezért lehetséges, hogy egyáltalán nem vékonyodik az ózonréteg. Ezzel szemben az Antarktisz hőmérséklete minden évben elég alacsony a jégfelhők kialakulásához, itt átlagosan is nagyobb az elvékonyodás. Az északi féltekén több légáramlat hordoz ózondús légtömeget az Arktisz felé, mint a déli féltekén az Antarktisz felé.

Általános ok-okozati elemzés 3. Mik a probléma okai? Mik lehetnek az okok? Általános ok-okozati elemzés PV T -hányados változása → Dinamikus egyensúly-eltolódás UV – B sugárzás intenzitásának növekedése Reakció halogéngyökökkel Több halogén-forrásgáz jelenléte Természetes forrásgáz-képződés Emberi tevékenységből származó CFC-emisszió ’Forrásgáz → reaktív gáz’ átalakulást segítő körülmények változása Az ózonpajzs vékonyodása Ok lehetne Tényleges ok

A fentiek alapján: A probléma legfőbb oka 3. Mik a probléma okai? A fentiek alapján: A probléma legfőbb oka A halogén-forrásgázok légkörben bekövetkezett dúsulása Egyrészt a természetes képződés, de Elsősorban az emberi tevékenység miatt

A Montreali Egyezmény 4. A megoldás megszületett 1987-ben, 180 ország aláírásával megszületik a Montreali Egyezmény, mely felhatalmazza és egyben kötelezi aláíróit a CFC kibocsátás meghatározott ütemű csökkentésére. Az egyezményt többször szigorították. (ábra a következő dián) A Montreali Egyezmény jó példa arra, hogyan képes az emberiség nemzetközi szinten összefogni egy globális probléma megoldásáért.

A Montreali Egyezmény hatása 4/b. A megoldás megszületett – de hatékony volt? A Montreali Egyezmény hatása

A regenerálódás még 50 évig is eltarthat... 5. Mi várható a jövőben? A regenerálódás még 50 évig is eltarthat...

5. Tanulság A nemzetközi szerződések aláírásához, országos érvényesítéséhez politikusok bölcs döntésére van szükség. A környezet védelme általában hátráltatja a gazdaság fejlődését. Sokszor a nemzetgazdasági érdek, vagy „hatékony” lobbi elsőbbséget élvez környezetünk védelmével szemben (Kyoto). Környezetvédelmi szakemberek feladata az érdekérvényesítés, hogy a döntéshozók, törvényalkotók az utóbbi szempontot részesítsék előnyben a „hatékony” lobbival szemben (Verespatak). Politikusok Tudósok, kutatók Környezetmérnök Média Társadalmi igény Megoldás? Nemzetgazdasági érdek Gazdasági érdekcsoportok, lobbi Oroján Sándor