Regionális fejlesztés és Víz Keretirányelv Az EK-nak a 70-es évek közepétől születtek vízvédelmi jogszabályai, de a vizek állapota nem javult a várt mértékben, helyenként tovább romlott ezért 1995-re új víz-politikát dolgoztak ki végén lépett hatályba a Víz Keretirányelv az új víz-politika érvényesítéséhez

Mit véd a Víz Keretirányelv (VKI)? Minden vizet az egész vízgyűjtőn ! A vizektől közvetlenül függő élőhelyeket is! (pld. ártér) 2015 végéig az egész vízgyűjtőn biztosítani kell minden felszíni és felszín alatti víz jó állapotát. Biztosítani kell minden, a felszíni és felszín alatti vizeket és védőterületüket valamilyen szempontból külön védő jogszabály előírásainak érvényesítését. Biztosítani kell minden, a felszín alatti vizektől függő felszíni vizes élőhely jó ökológiai állapotát.

Mit jelent a jó állapot a VKI szerint a felszíni vizek esetén? Természeteshez közeli állapotban lévő vizek esetén a jó kémiai és jó ökológiai állapotot Erősen módosított vizek esetén a jó kémiai állapotot és a jó ökológiai potenciált

Vannak kivételek, amikor későbbi határidőt és enyhébb környezeti célt lehet választani Ilyenkor szigorú követelményeket kell teljesíteni !

Mit tekint „védett területnek” a VKI? Minden olyan felszíni és felszín alatti vizet és védőterületüket, amelyeket valamilyen szempontból – valamilyen jogszabály külön véd

Újdonságok – mérföldkő az európai vízgazdálkodásban Vízgyűjtő-gazdálkodási terveket kell készíteni az EU egész területére Kötelező célokat kell elérni és a határidő is adott Jó ökológiai állapotot kell biztosítani Nemcsak a meder élővilágának, hanem a vízhez kapcsolódó teljes élővilágnak a jó állapotát kell biztosítani A tervezésbe és a végrehajtásba be kell vonni a társadalmat

További újdonságok: Nemzetközi vízgyűjtőn közös tervet kell készíteniük a tagállamoknak A nem-tagállamokat meg kell próbálni bevonni a tervezésbe Az egész Duna-vízgyűjtőre közös tervet kell készíteni Alkalmazni kell a költség-visszatérülés elvét Stb.

Vízgyűjtő, vízgyűjtő-kerület “Vízgyűjtő” egy olyan földterületet jelent, amelyről minden felszíni lefolyás vízfolyások, folyók, esetleg tavak sorozatán keresztül egyszerű, tölcsér vagy deltatorkolatnál a tengerbe folyik. “Vízgyűjtő kerület” a szárazföldnek vagy tengernek olyan területrészét jelenti, amelyet egy vagy több szomszédos vízgyűjtőből alakítanak ki a hozzá kapcsolódó felszín alatti vizekkel és tengerparti vizekkel együtt, és amelyet a 3. cikk (1) bekezdése a vízgyűjtő gazdálkodás fő egységeként határoz meg.

Magyarország feladata a vízgyűjtőgazdálkodási tervek készítése terén Magyarországnak egy vízgyűjtőgazdálkodási tervet kell készítenie, mert egész területe a Duna vízgyűjtőjére esik. De az a döntés született, hogy elkészül négy terv a négy részvízgyűjtőre: Duna, Dráva, Balaton és Tisza. Ezen túlmenően 41 db. Tervezési alegységre készül intézkedési terv.

Eddig elvégzett feladatok EU irányelvek átültetése a nemzeti jogrendszerbe Vizek állapotának értékelését segítő interkalibrációs hálózat létrehozása Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi egységeinek kijelölése Felelős intézmények kijelölése, jogi keretek azonosítása Vizek állapotának értékelése Víz gazdasági jelentőségének elemzése Vizek állapotértékelési módszerének kialakítása Új monitoring-rendszer bevezetése Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés munkaprogramjának nyilvánosságra hozása és társadalmi vitára bocsátása

A tagállamok végrehajtják a VKI előírásait ! A zöld szín ezt jelzi !

VKI végrehajtása az EU tagállamokban: 170 nemzeti vízgyűjtő kerület (vagy nemzetközi vízgyűjtő kerület része) 110 vízgyűjtő kerület, ebből 40 nemzetközi EU területének több mint 60%-a nemzetközi vízgyűjtő Vízgyűjtő kerületek nagysága: 1000 – km2

víztest átlagos területük km2 felszín alatti víztestek átlagos területe: km2 víztestek 25%-a erősen módosított vagy mesterséges felszíni víztestek 29%-a nincs veszélyben felszín alatti víztestek 43 %-a nincs veszélyben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja

Következő feladatok 2007 második felében a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés munkaprogramjának véglegesítése társadalom részvételi stratégia véglegesítése 2007 végéig a vízgazdálkodás legfontosabb problémáinak azonosítása 2008 végéig a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek konzultációs változatának befejezése 2009 első félévében a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek társadalmi vitája 2009 második félévében a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek véglegesítése és jóváhagyása 2012 végéig az intézkedések részletes terveinek kidolgozása 2015 végéig intézkedések kivitelezésének befejezése

Integrált vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés az EU Víz Keretirányelve figyelembe vételével „Európai Integrált Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervezési Model” Létezik-e már?

Mit jelent a vízgyűjtő-gazdálkodási terv? Integrált vízgyűjtő-gazdálkodás Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - VKI Egy vagy több dokumentum Összefoglalók Monitoring eredményei Terhelések adatai Vízgyűjtő jellemzői Gazdasági/ Használati adatok VII. melléklet II.ésV. melléklet Részvízgyűjtőkre 13.5 cikk Kiegészítő tervek Árvíz/ aszály/balesetek Témákra, például. Mezőgazdaság (Vidékfejlesztési Terv) Szektorokra, például. Terhelések, környezeti célok, Intézkedési programok Részletes elemzés

Országos Vízgazdálkodási Terv Nemzeti politika Állami vizek vízgazdálkodásának terve Települések vízgazdálkodási tervei Vízügyi igazgatóságok vízgazdálkodási tervei Regionális vízgazdálkodási tervek Ems Scheldt Rhine Meuse Vízgyűjtő- gazdálkodási tervek – a VKI szerint Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Hollandiában: meglévő tervekből összetett terv

Vízgyűjtők és az igazgatási egységek határai fekete: országhatárok piros: fejlesztési régiók határai kék: vízgyűjtők

Sabine Möllenkamp Source: WOLF, Aron: International River Basin register. Nemzetközi vízgyűjtők Európában

Sabine Möllenkamp Új nemzetközi vízgyűjtők akkor, ha Törökország EU tagállam lesz Source: UNEP (edit.) (2002): Atlas of International Freshwater Agreements. Nairobi and WOLF, Aron: International river basin register. Available at www. Transboundarywaters.orst.edu

Különböző tervezési folyamatokat kell integrálni EU politikák: Vidékfejlesztési Regionális fejlesztési Energia Megújuló energia Közlekedési Mezőgazdasági Környezeti Víz stb.

Közös Mezőgazdasági Politika A KMP eszközei a Víz Keretirányelv végrehajtásához Víz – Környezet – Mezőgazdaság Dialógus a Víz Keretirányelv végrehajtásáról a területi vízgazdálkodásban

Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv Horizontális és Regionális Operatív Programok

Társadalom részvétele a tervezésben Vízgyűjtő-gazdálkodási bizottságok Konzultációs jelentések érdekelt bevonása Fórumok Kiscsoportos módszerek - munkaülések

Vízgyűjtő-gazdálkodási Bizottságok tagjai Tervezés (VKI) felelősei, államigazgatás, önkormányzatok képviselői 25 % Gazdasági szektor képviselői 25 % Civil szervezetek képviselői 25 % Szakmai és tudományos szervezetek képviselői 25 %

HarmoniCOP Kézikönyv a társadalom bevonásához Társadalmi tanulás

Vonjunk be minden érdekeltet ! Ne hozzunk elhamarkodott döntéseket !

Ne untassuk a társadalom képviselőit ! Válasszuk meg jól a társadalom részvételének módszereit !

Példák az integrálásra Vásárhelyi Terv

Árvízcsúcs-csökkentő tározók – ártér revitalizálás

Példák az integrációra Dunai hajózás fejlesztése

Szakemberek felkészítése a vízgyűjtő- gazdálkodási tervezésben való részvételre Mérnöki Kamara új szakmagyakorlási jogosultság megújítási rendszere Jelenlegi fő feladat: EU irányelvek végrehajtásához szükséges ismeretek elsajátíttatása

Kötelező tanfolyami jellegű továbbképzés 5 év alatt két 5-6 órás továbbképzési modul teljesítése 5-6 órás jogi és pénzügyi, minőség- és szabványügyi modul 5-6 órás speciális szakmai ismereti modul Vízgazdálkodási és vízépítési speciális szakmai ismereti modul tartalma 2007-ben 219/2004. Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 220/2004. Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 221/2004. Korm.rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 2/2005. Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról

Szabadon választható tartalmú szakterületi továbbképzés évi 4 pont, 5 év alatt 20 pont értékű továbbképzési tevékenység teljesítése Elismerhető továbbképzési teljesítmények: szakmai tanfolyam előadáson, konferencián való részvétel tanulmányúton való részvétel publikáció közzététele előadás tartása stb.

Továbbképzési teljesítmények elismertetése Kamarai Továbbképzési Szakbizottság Kamarai Továbbképzési Iroda Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakterületi Továbbképzési Munkabizottság Rendezvények továbbképzési pontértékét előre állapítják meg Egyéni továbbképzési teljesítmények pontértékét utólag állapítják meg Továbbképzési teljesítményként a szakterületek új, fontos ismereteivel kapcsolatos tevékenység fogadható el

Köszönöm a figyelmet !