LÉGKÖRT ÉRŐ HATÁSOK

ATMOSZFÉRA - kis koncentráció, koncentráció és sűrűség  csökken - Nap energiája  fotokémiai reakciók - oxigén jelenléte  oxidációs folyamatok - Legalsó légréteg: troposzféra (felhőöv), 11-12 km (pólusoknál 8 km, Egyenlítőnél 18 km), a hőmérséklet (T) 100 m-ként 1 ºC-kal (0.65 ºC ) csökken, a hőenergiát a Földtől kapja - sztratoszféra, T nő, kb. 50 km, a Nap UV sugárzását az ózon részben elnyeli 220 284 180 A 80 M H - mezoszféra, 50-80 km magasságig, T csökken 50 SZT 80 % - Homoszféra (H), légkör összetétele azonos 11-12 T Kº

A légköri viszonyok változása a magassággal

LÉGKÖR ÖSSZETÉTELE Koncentráció Tartózkodási idő Hatás Elnyelés (1) Állandó N2  78 % 108 év üvegház UV O2  21 % 5000 év UV, V Nemes gázok 0.93 % (2) Változó CO2 320 ppm 10 év üvegház UV, IR üvegház IR CH4 1 ppm 5 év H2 0.5 ppm 7 év UV N2O 0.3 ppm 8 év üvegház O3 (tr./sztr.) 10 ppb/1 ppm 2 év UV,V,IR

Koncentráció Tartózkodási idő Hatás Elnyelés (3) Nagyon változó CO 0.1 ppm 0.3 év mérgező UV,V,IR NO2 1 ppb 10 nap savasodás SO2 1 ppb 3 nap savasodás vízgőz (0.4-400)102 ppm 10 nap UV,V,IR Freon (halogénezett szénhidrogén pl. CF2Cl2) 100 év ózonlyuk

KONCENTRÁCIÓK MÉRŐSZÁMAI - szilárd, cseppfolyós és gáz halmazállapotú szennyezők - térfogat/térfogat, tömeg/tömeg, tömeg/térfogat  µg/m3, ez függ a T és p-től - állandó - átszámítás V [cm3/mmol] ideális gáz moláris térfogat (1 atm  101.3 kPa  22.4 l, 20 °C) M [mg/mmol] moláris tömeg

MI AZ AEROSZOL? cseppfolyós/szilárd részecskék 0.01-10 µm por, füst, köd kis tartózkodási idő kondenzáció fényelnyelés GRAVITÁCIÓS KIÜLEPEDÉS TURBULENS KIÜLEPEDÉS ÜLEPEDÉSI SEBESSÉG A RÉSZECSKE MÉRET FÜGGVÉNYÉBEN

Források Ipar  pontforrás (ipartelep kéménye)  felületi forrás (település-lakossági fűtés)  vonal menti forrás (utak autópálya) Ipar SO2 : fosszilis tüzelőanyag (barnaszén, olaj, gáz), kénsavgyártás, papíripar CO : tökéletlen égés (energiaipar, kohászat) NO2 : magas hőfokú égés (energiaipar, elektromos kisülés) Fluor: alumíniumkohászat, a zománcgyártás, a foszforműtrágyagyártás, a tégla- és cserépipar szilárd részecskék: minden égés során (kohászat, energiaipar)

Település (infrastruktúra): Mezőgazdaság: CO, CxHy: biomassza égetés CH4 : rizstermelés, kérődző állatok NH3 : állatok vizelete N2O : talajban lévő baktériumok (denitrifikáció) szilárd részecskék: növényvédőszerek permetezése Erdőirtás: CO2 : tároló kapacitás csökkenése Település (infrastruktúra): CH4, CO2 : hulladéklerakók CO, CO2, SO2 : fűtés CO, SO2, NO, NO2: közlekedés szilárd részecskék: közlekedés (kátrány, ólom), fűtés

Gázkibocsátás [Tg/év] Antropogén Természetes Antropogén % CO2-C 7 000 100 000 7 CO-C 505 75 87 CH4-C 270 120 69 SO2-S 70 35 67 NO-N 20 10 N2O-N 1 9 NH3-N 50 VOC 750 Freonok 100

Levegőszennyezések - a levegőbe kerülő ártalmas anyagok és forrásaik Szennyező csoport Szilárd+aerosol Gáz+gőz A felhasznált anyagból a szennyezőanyag %-a Fosszilis tüzelőanyag elégetése por, füst, pernye SO2 NOx, CO, CO2 0,05-40 Járműmotorok füst (olajfüst) NOx ,CO, savgőzök 4-7 szénhidrogénre Petrolkémia köd, füst SOx, H2 S, NH3, szén-hidrogének merkaptánok 0,25-1,5 Vegyipar pára, köd, füst, szervetlen és szerves sók SOx, CO, NH3 szerves és szervetlen savak   Kohászat, fémipar por, füst, ércpor, homok SO2, CO fluoridok, szervesanyagok 0,5-2 Ásványipar, őrlők por, korom, pernye, szilikátok SO2, CO Szénbányászat, szénipar por, korom, pernye fluoridok, kátrány, fenol, SO2, H2S szénhidrogének Mezőgazd. és élelmiszerip. por, köd szervesanyagok, NH3, CH4, bűzös anyagok 0,25-1

KIS TÖRTÉNELEM II. Edward (13 sz. vége): széntüzelés korlátozása a Parlament munkája miatt III. Richard (14-15 sz.): füstadó 17 sz. London: ipar kitelepítése, zöld övezet (javaslat) 1847-48 tv. az angol parlamentben a füstszennyezés korlátozására 1859 Monarchia: ipartv-ben korlátozzák a ipari szennyezést 1948 Donora (14 000 lakos), acélmű (Pennsylvania)  súlyos szennyezés 1952 London szmog 1962 Los Angeles: fotokémiai szmog 1970-től „savas eső” 1990-es évek: „ózonlyuk”, globális éghajlatváltozás

Légszennyezési problémák SZMOG szmog savasodás éghajlatváltozás ózoncsökkenés

- SO2 (bronchitis) füst, szmog 1952 London – téli szmog - SO2 (bronchitis) füst, szmog - maximum 2 mg/m3  0.75 ppm - szinergikus hatások - inverzió - 4 000 halott WHO határérték: 0.18 ppm 500 µg/m3 10’ 1 óra 0.125 ppm 350 µg/m3 Hosszútáv 50 µg/m3 0.018 ppm A kitettség ideje (szennyezés tartóssága) fontos → Az egészségügyi határértékeket a tartósság függvényében adják meg!

INVERZIÓ: GÁTOLJA A SZENNYEZŐANYAGOK ELKEVEREDÉSÉT, A HÍGULÁST

SZÉN-MONOXID BELÉGZÉS HATÁSA A KONCENTRÁCIÓ ÉS A KITETTSÉGI IDŐ FÜGGVÉNYÉBEN

1962 Los Angeles: nyári v. fotokémiai szmog - gépjárműforgalom, napfény, magas nedvességtartalom - nitrogénoxidok, szénhidrogének - napfény katalizáló hatása: fotokémiai oxidáció  új vegyületek pl. ózon (mérgező, fojtó, köd, szem, orr, nyálkahártya) - elsődleges és másodlagos szennyezés - napszakosság NO2+UV+VOC+O2 NO2+O3+PAN+aldehydes

Szennyező anyagok és egészségkárosító hatásaik szén-monoxid (CO) FEJFÁJÁS, HÁNYINGER, FULLADÁS (OXIHEMOGLOBIN  KARBOXIHEMOGLOBIN) szén-dioxid (CO2) FULLADÁS (ZÁRT TÉRBEN) kén-dioxid (SO2) NYÁLKAHÁRTYÁK (ORR, GARAT, SZEM), KÖHÖGÉS, TÜDŐÖDÉMA, BRONHITISZ nitrogén-oxidok (NOx) TÜDŐ, SZEM, LÉGUTAK (A TÜDŐBEN KELETKEZIK SAV) NO: IDEGRENDSZER + METAMOGLOBÉNIA ózon (O3) FOJTÓ, RONCSOLÓ HATÁSÚ (TÜDŐ, NYÁLKAHÁRTYÁK) klór (Cl), fluoridok NYÁLKAHÁRTZÁK, LÉGUTAK, BŐR, KÖHÖGÉS nehézfémek (Cd, Pb, As, Zn) IDEGRENDSZER, KARCINOGÉN, AKKUMULÁCIÓ szilárd részecskék SZILIKÓZIS pollen ALLERGIA rostok (pl. azbeszt) TÜDŐRÁK illékony szerves vegyületek (VOC, PAN) FEJFÁJÁS, KARCINOGÉN HATÁS Krónikus hatások: asztma, bronhitisz, szilikózis, tüdőrák

SZMOGOK KIALAKULÁSÁNAK CSÖKKENTÉSI LEGETŐSÉGEI EMISSZIÓK SZABÁLYOZÁSA KÖZLEKEDÉSI EREDETŰ: KATALIZÁTOROK, FORGALOMSZERVEZÉS IPAR: PORLEVÁLASZTÓK, SZŰRÉS, KÉMÉNY INVERZIÓS RÉTEG FÖLÉ EMELÉSE LAKOSSÁGI: KÖZPONTI FŰTÉS ÁTSZELLŐZÉS ELŐSEGÍTÉSE VENTILLÁCIÓS FOLYOSÓK BIZTOSÍTÁSA (BEÉPÍTETTSÉG, UTAK SZÉLESSÉGE ÉS IRÁNYULTSÁGA, MAGAS ÉPÜLETEK ELHELYEZKEDÉSE, ZÖLDSÁVOK) SZMOGRIADÓ TERVEK → KÖZLEKEDÉS, FŰTÉS KORLÁTOZÁSA

Egészségügyi határérték Lélegzetvételnyi szünet Budapest levegőszennyezettség méréseredményei 1990. X. 25-28.   Csütörtök* X. 25. Péntek X. 26. Szombat X. 27. Vasárnap X. 28. Egészségügyi határérték ERZSÉBET TÉR SO2 (mikrogramm/m3) 136 89 37 15 150 NO2 (mikrogramm/m3) 119 106 59 49 85 CO (milligramm/m3) 4,6 2,7 1,3 5 Por (mikrogramm/m3) 148 137 115 75 . SZÉNA TÉR 116 84 43 35 83 69 16 5,0 2,5 1,5 180 177 129 * A taxis-blokád 25-én kezdődött. Forrás: Köjál HVG, 1990. XI. 10.

SZENNYEZŐANYAGOK TRANSZMISSZIÓJA A LÉGKÖRBEN

ELKEVEREDÉS Csóva (konvekció és diffúzió) Anyagmérleg (emisszió, reakciók stb.)

MI BEFOLYÁSOLJA A LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK TERJEDÉSÉT? SZÁLLÍTÓ KÖZEG (LÉGKÖR) JELLEMŐI: SZÉLSEBESSÉG (URALKODÓ) SZÉLIRÁNY TURBULENS ÁRAMLÁS! LÉGKÖR STABILITÁSA: LABILIS, STABIL, INVERZIÓ FÜGG A HŐMÉRSÉKLETI GRADIENSTŐL, A HŐMÉRSÉKLET NAPSZAKOS VÁLTOZÁSÁTÓL SZENNYEZŐANYAG VISELKEDÉSE (NEM KONZERVATÍV): KIÜLEPEDÉS ADSZORPCIÓ (SZILÁRD ANYAGOKHOZ TAPADÁS) FOTOKÉMIAI REAKCIÓK SAVKÉPZŐDÉS BIOKÉMIAI ÁTALAKULÁSOK HÍGULÁS ÁTALAKULÁS

GLOBÁLIS CIRKULÁCIÓ Ha nem forogna… És mégis forog…

LOKÁLIS HATÁSOK Szárazföld - tenger kapcsolat (a víz lassabban melegszik és hűl, ezért nappal a szárazföld felé, éjjel a tenger felé fújnak a szelek) Hegyoldalakon lehűlő levegő a völgyek felé fújó szelet okoz Településeken a sok beton és aszfalt sok hőt abszorbeál, éjjel hősziget alakul ki a város felett (állandósult levegő cirkuláció, porburok)

SZÉLSEBESSÉG MÉRÉS - SZÉLRÓZSA

SZENNYEZÉS „RÓZSA” (SO2 konc. 250 µg/m3 felett) 3. telep!

ÁLLAPOTVÁLTOZÁS ÉS INVERZIÓ Hőmérsékleti gradiens alakulása (hőmérséklet változása a magassággal) Adiabatikus: 1 ºC /100 m Szuperadiabatikus: > 1 ºC /100 m Szubadiabatikus: < 1 ºC /100 m Inverzió: fordított gradiens, hőmérséklet felfelé növekszik

Szuperadiabatikus eset Labilis Szubadiabatikus eset Stabil

A CSÓVA ALAKJA SZUPERADIABATIKUS ADIABATIKUS SZUBADIABATIKUS INVERZIÓ 1. SZUBADIABATIKUS SZUPERADIABATIKUS INVERZIÓ 2.

HŐMÉRSÉKLETI GRADIENS NAPSZAKOS VÁLTOZÁSA INVERZIÓ KAILAKULÁSA

Légállapot a los angelesi szmog során

Grafikus módszer a csóva alakjának meghatározására Példa: 100 m kémény, 20 °C

Légszennyezési problémák SZMOG szmog savasodás éghajlatváltozás ózoncsökkenés

”Savas esõ" : a jelenséget 1852-ben Robert Angus Smith (angol vegyész) ismerte fel. FOLYAMATOK: SO2 E NEDVES ÜLEPEDÉS SZÁRAZ ÜLEPEDÉS FORRÁSOK (EMISSZIÓK): - NOx 50-60 % közlekedés - SO2, partikulált anyag 50-60 % erőművek - CO2 Erőművek, közlekedés, fűtés

HATÁSOK NÖVÉNYZET SZILÁRD ANYAGOK GÁZOK SAVAS ESŐK INDIKÁTOROK (ZUZMÓ) ASSZIMILÁCIÓS FELÜLET CSÖKKEN TAKARMÁNY LÉGCSERENYÍLÁSOK ELZÁRÁSA GÁZOK LÉGZŐNYÍLÁS  SEJTEK FELÜLETÉN FLHALMOZÓDÁS + VÍZ  pl. KÉNSAV  RONCSOLÁS, FOTOSZINTÉZIS GÁTLÁSA  SZÍNVÁLTOZÁS SAVAS ESŐK ALUMÍNIUM KIOLDÓDÁSA SZILIKÁTOS KŐZETEKBŐL (pH<4)  MÉRGEZŐ, MIKROORGANIZMUSOK (gyökereken szimbiózisban élő mikorrhiza gombák) ELPUSZTULNAK, TÁPLÁLÉK FELVÉTEL KORLÁTOZÁSA  ERDŐK PUSZTULÁSA TALAJ TÁPANYAG KÉSZLET CSÖKKENÉSE, SZERKEZET ROMLÁS INDIKÁTOROK (ZUZMÓ)

TAVAKRA GYAKOROLT HATÁS: Eső: pH 5.5 savas eső: pH 2-3 (ecet: pH 2.4, citromlé pH 2) pH 5 körül a halikrák nagy része elpusztul pH 5 alatt a a legtöbb élőlényre végzetes Al oldódása  mérgező védelem: pufferkapacitás növelése (hidrogénkarbonát) HCO3- + OH- = CO32- + H2O HCO3- + H3O+ = H2CO3 + H2O ÉPÜLETEK ÉS ARCHEOLÓGIAI ÉRTÉKEK: Mállás (sav + mészkő)

Ma: Kína, Kelet-Európa és a volt Szovjetunió államai KITERJEDÉS Savas esők jellemző területe az ipari vidékek környezete (nagyobb terhelés). Múlt században: fő előfordulási terület az USA és Nyugat-Európa, de az időjárási hatások miatt távolabbi területekre is eljutott (Kanada, a skandináv országok) - „Export-import kapcsolat” a termelők és az elszenvedők közt . Nemzetközi összefogással (a kibocsátás mérséklésével) az első idők gyenge védekezési próbálkozásaival szemben érezhető eredményeket sikerült elérni. Ma: Kína, Kelet-Európa és a volt Szovjetunió államai

CSAPADÉK pH ÉRTÉKEK AZ USA-ban (1980-1984) ÉS ÉRZÉKENY TERÜLETEK KÉN KIÜLEPEDÉS EURÓPÁBAN (gS/m2 év, 1985, EMEP mérési hálózat)

- 1930 - 1965 - 1992 - okok : SO2 emisszió alakulása Magyarországon 0.3 Mt/év - 1965 1.7 Mt/év - 1992 0.9 Mt/év - okok : recesszió széntüzelés csökkenése hatékonyság ? SO2 egyezményben vállaltakat teljesítettük!

SZABÁLYOZÁS AKTÍV PASSZÍV EMISSZIÓ CSÖKKENTÉS: KÉN, NITROGÉN LEVÁLASZTÁS (PONTFORRÁSOK) ALACSONY KÉNTARTALMÚ TÜZELŐANYAG KÖZLEKEDÉS: KATALIZÁTOROK NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK 1983 HELSINKI: SO2 1985 SZÓFIA: NOX PASSZÍV VIZEK: PUFFERKAPACITÁS NÖVELÉSE (MESZEZÉS) ÉPÜLETEK: DURVA MÉSZKŐ  ÉDESVÍZI MÉSZKŐ VÉDŐBEVONAT (FESTÉKEK, EPOXIT BEVONAT), GRÁNIT, BAZALT, BETON-KŐAGYAG CSERÉP

Légszennyezési problémák SZMOG szmog savasodás éghajlatváltozás ózoncsökkenés

ELEKTROMÁGNESES SPEKTRUM távoli infra (IR2) ultraibolya (UV) látható (V) közeli infra (IR1) rövidhullám hosszúhullám 0.2 0.38 0.76 4.0 100 µm NAP FÖLD mikrohullám röntgen Üvegház gázok: CO2, CH4, N2O, vízgőz, Freon Hosszúhullámú sugárzás elnyelése

- CO2: 270 ppm  350 ppm (ipari forradalom óta, égetés) ÜVEGHÁZHATÁS BEÉRKEZŐ RÖVIDHULLÁMÚ SUGÁRZÁS: 1367 W/m2 HOSSZÚHULLÁMÚ SUGÁRZÁS ELNYELÉSE (FÖLD - 243 W/m2) A SUGÁRZÁSI EGYENSÚLY CSAK ÉVES ÁTLAGBAN ÉS A BOLYGÓ EGÉSZÉRE ÉRVÉNYES! (PL EGYENLÍTŐ: BEÉRKEZŐ> KISUGÁRZOTT HŐ) AZ ÜVEGHÁZHATÁS A FÖLDI ÉLET ALAPVETŐ FELTÉTELE! (+15 ºC → -17 º C) EMBERI TEVÉKENYSÉG HATÁSAI - CO2: 270 ppm  350 ppm (ipari forradalom óta, égetés) - CH4 : 0.8  1.72 ppm (rizstermesztés, állattartás (anaerob)) - N2O : 288  310 ppb (tüzelés, műtrágya (denitrifikáció)) A globális felmelegedés már megkezdődött. A megfigyelések szerint a globális átlaghőmérséklet az utóbbi 100 évben 0.6 oC-kal nőtt.

A sugárzási energia eloszlása egyenetlen, kiegyenlítődés légköri cirkulációval és …

A nagy óceáni szállítószalag … tengeráramlatokkal A nagy óceáni szállítószalag

A légköri üvegházgázok növekedése Szén-dioxid Metán Dinitrogén-oxid

Aeroszolok növekedése Közvetlen és közvetett „hűtő” hatása

Globális hőmérséklet emelkedése

GLOBÁLIS CO2 MÉRLEG

FEJENKÉNTI ÜVEGHATÁSÚ GÁZ EMISSZIÓ (VILÁG ÁTLAG  1)

HAZAI CO2 EMISSZIÓK VÁLTOZÁSA

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSAI ÉVTIZEDENKÉNT 0.2-0.5 C GLOBÁLIS ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET EMELKEDÉS, A HŐMÉRSÉKLET A XXI. SZÁZAD VÉGÉIG 2-3 oC-KAL EMELKEDHET (Intergovermental Panel of Climate Change, 1995) A FELMELEGEDÉS MÉRTÉKE AZ ÉSZAKI FÉLGÖMBÖN VÁRHATÓAN MEGHALADJA A GLOBÁLIS ÁTLAGOT. GLOBÁLIS TENGERSZINT EMELKEDÉS ÉVTIZEDENKÉNT 6-10 cm VÍZHÁZTARTÁS ÖVEZETES ELOSZLÁSÁNAK JELENTŐS MÓDOSULÁSA VÁRHATÓ: TRÓPUSI TERÜLETEK NEDVESSÉGELLÁTOTTSÁGA NŐ MÉRSÉKELT ÉGÖVBEN CSAPADÉKHIÁNY A HIDROLÓGIAI KÖRFORGÁS VALÓSZÍNŰLEG FELGYORSUL, NÖVELVE A SZÉLSŐSÉGES ÉGHAJLATI ESEMÉNYEK GYAKORISÁGÁT: ÁRVÍZ, ASZÁLY, TRÓPUSI CIKLONOK GYAKORISÁGA NÖVEKEDHET A csapadék tér- és időbeli eloszlására, a víz körforgására és az ökológiai rendszerek válaszreakciójára ismereteink még nagyon hiányosak.

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS: MAGYARORSZÁG TALAJNEDVESSÉG TARTALOM ÉS TALAJVÍZKÉSZLET MÓDOSULÁSA +0.5 C (FÉLGÖMBI ÁTLAG)  ASZÁLYOS HÓNAPOK GYAKORISÁGA 60%-KAL NŐ

Csapadék változása Az éves csapadék legfeljebb csekély mértékben csökken, annak időbeli megoszlása többszörösen előnytelenül alakul az évszázad végére: növekszik a hosszú csapadékhiányos időszakok előfordulása, Nő az egyedi nagycsapadékok előfordulási gyakorisága, A nyári hónapokban a csapadék 20-40%-kal, a lefolyás 20-70%-kal csökken, míg a téli hónapokban a csapadék 35%-kal, a lefolyás 23-31%-kal nő. A csapadékra vonatkozó előrejelzések bizonytalansága sokkal nagyobb, mint a hőmérsékleti előrejelzésé.

Múltbeli észlelésekből kimutatható (Bartholy, Pongrácz, 2005): Az extrém hőmérsékleti paraméterek növekvő tendenciája. A csapadék extremitások általános növekedése. A nagy csapadékú napok számának csökkenése, de az ezen idő alatt lehullott csapadék arányának az éves csapadékon belüli növekedése. OMSZ, 2006

Ha hazánkban marad az éves csapadékmagasság jelenlegi mértéke, de növekszik a szélsőséges csapadékesemények előfordulási gyakorisága, csökken a nyári és növekszik a téli félév csapadékossága, csökkenő beszivárgás, növekvő lefolyás A következmények a belterületeken még szélsőségesebben jelentkeznek. Mátrakeresztes, 2005.április

MEGOLDÁSOK NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS AZ ÜVEGHÁZ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE KYOTO 1997: KLÍMA KONFERENCIA ”Bubble policy” , ”emission trading” EMISSZIÓS KVÓTÁK, 5.2% CSÖKKENTÉS (2008-2012 /1990) RATIFIKÁLÁS (2005) PROBLÉMÁK: USA NEM ÍRTA ALÁ (25% EMISSZIÓ), FEJLŐDŐ ORSZÁGOK?, 5.2% MIRE ELÉG? SZEMLÉLET VÁLTÁS AZ ENERGIA FELHASZNÁLÁSBAN MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK (NAPENERGIA, SZÉL, VÍZ, GEOTERMÁLIS, BIOENERGIA....) FOGYASZTÁS („PAZARLÁS”) CSÖKKENTÉSE (ENERGIATAKARÉKOS BERENDEZÉSEK, KEVESEBB HULLADÉK, KÖZLEKEDÉSI SZOKÁSOK VÁLTOZTATÁSA ALKALMAZKODÁS FORGATÓKÖNYVEK: IPPC (INTERGOVERNMENTAL PANEL ON CLIMATE CHANGE) – 2007: 4. JELENTÉS MEZŐGAZDASÁG - NÖVÉNYTERMESZTÉS VÁLTOZTATÁSA, ÚJ TERVEZÉSI ELVEK (PL. CSAPADÉKFÜGGVÉNYEK)

Légszennyezési problémák SZMOG szmog savasodás üvegházhatás ózoncsökkenés

- 10 %, 1 %/év (növekedés) - csökkenő trend - „ózonlyuk” - anyagok: TROPOSZFÉRA - 10 %, 1 %/év (növekedés) SZTRATOSZFÉRA - csökkenő trend - „ózonlyuk” CHAPMAN MODELL (1930) O + O2  O3 UV sugárzás (energia) O + O3  2 O2 katalizátor - NO, Cl, H - anyagok: NO + O3  NO2 + O2 Cl2 + O3  ClO + O2 NO2 + O  NO + O2 ClO + O  Cl + O2 CCl2F2 + UV  CClF2 + Cl2 ÓZÓNRÉTEG VÉKONYODÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI bőrrák, napozás közben gyakoribb leégés immunrendszer gyengülés gyorsabban öregszik a bőr növények károsodása műanyagok gyorsabban mennek tönkre

FREON II FOTODISSZOCIÁCIÓJA

Ózon

- Kezdetben azt gondolták, ártalmatlan FREON - Kezdetben azt gondolták, ártalmatlan - mérése: 1970-től - Montreáli egyezmény (1987): 2000-ig meg kell szüntetni a használatát

A Montreali Egyezmény hatása A megoldás megszületett – de hatékony volt? A Montreali Egyezmény hatása

A regenerálódás még 50 évig is eltarthat... Mi várható a jövőben? A regenerálódás még 50 évig is eltarthat...

Felkészítő kérdések: légszennyezés Ismertesse a légkör szerkezetét. Hogyan függ a hőmérséklet változása a magassággal? Hogyan csoportosíthatók a légkör összetevői a tartózkodási idő alapján? Mit jelent a ppm és a ppb? Sorolja fel a főbb légszennyező anyagokat és ismertesse az egészségre gyakorolt hatásaikat! Az különböző szektorok (ipar, mezőgazdaság, települések és infrastruktúra) hogyan járulnak hozzá a légszennyező anyagok emissziójának növekedéséhez (melyek a főbb szennyezők szektoronként?) Mi az aeroszol? Mi a hatása? Mi jellemző az aeroszolok ülepedésére? Ismertesse a szmogok két alaptípusának jellemzőit (mikor alakul ki, milyen szennyezők jellemzik). Mi az inverzió? Hogyan befolyásolja a légkör stabilitása a füstgázok elkeveredését? Milyen eszközökkel lehet a szmogok kialakulását csökkenteni? Hol van ezekben az építőmérnöknek szerepe? Mi okozza a savasodást? Mi a hatása az élővilágra, a talajra, a vizekre és az építményekre? Hogyan védekezhetünk ellene?