180 Ave! 60 Tanárképzés - akkreditáció Bazsa György a MAB elnöke EKF Eger, április 7.

I. A TANÁRKÉPZÉS ÚJ RENDSZERE  kettős „kényszer” jelentkezett: Bolognai rendszer közoktatásunk (PISA)  alapelvek: egységes tanárképzés, egy tanári mesterszak, két szakképzettség  alapképzés – mesterképzés funkciója közismereti első és második tanári szakképzettség szakmai, művészeti tanárképzés  képzési változatok: nappali, kiegészítő, ráképzés  a köztudat még nem ismeri és nem érti

A nagy áttörést a Bologna-rendszer hozza Hunyady György (2005) „ Az ideális persze kétségkívül az lett volna, hogy lett volna egy átfogó koncepció, amit aztán vala-mennyi képzési területen végig tudunk vezetni.” „Teljesen egyetértek tehát azzal, hogy valóban egy új pedagogikumra van szükség. Ugyanakkor ezeknek a alapvető reformoknak a megvalósulásához látni kellene, hogy mik lesznek azok a formai keretek, amikben ez megvalósulhat. Az erről szóló vitáknak konszenzusra kellene jutniuk, de ha ez nem sikerül, akkor is jogszabályt kellene alkotni, és akkor lenne mire felkészülnünk.”

A „közismereti” képzési szerkezethez 1  Alapképzés: 6 szemeszter (180 kredit): 1. szakterület 110 kredit (van záróvizsga) 2. szakterület 50 kredit (nincs záróvizsga) PP 10 kredit szabadon10 kredit Alapszaki sajátságok, problémák: a fiatal nem tanári szakra jelentkezik, hanem „semleges” alapszakra (a képzési ági jelentkezés gondolata „elvetélt”) a két szakterület közötti >100% kredit-különbség a mesterképzésben nem kompenzálható

A képzési szerkezethez 2  Mesterképzés: szemeszter (150 kredit): 1. szakterület30 kredit minimum 2. szakterület50 kredit maximum PP 40 kredit egységesen külső szakmai gyak.30 kredit egységesen Mesterszaki sajátságok, problémák: A 11. félév új és nagy lehetőség, de nem egy- szerű feladat sem a hallgatónak, sem a FOI-nek, sem a külső gyakorlóhelynek. Hogy alakulnak a tanári M szak keretszámai? Milyen lesz az intézményenkénti felvételi vizsga, a pontrendszer, a többszörös (át)jelentkezés, a döntési mechanizmus?

Összességében A paradigmaváltásra a tanárképzésben szükség van, a magyar közoktatás „eredményei” (PISA felmérés) ezt igénylik. Az új kompetencia alapú képzési szemléletet a teljes képzésben érvényesíteni kel(lenne) A „kétszakos” tanárképzés a kétciklusú képzésben nem kiegyensúlyozott, A képzés szerkezete a hallgatónál eklektikus lesz, nem kompakt az A+M tanári stúdium. Az „alig másfélszakos” alapképzési oklevél munka- erőpiaci értéke nem látszik, jóllehet 2/3-uk nem kap állami támogatást tovább-tanuláshoz a tanári mesterszakon.

II. A REFORM SZEREPLŐI Kormány, OKM: elvi döntés, szakrendszer, rendeletek Nemzeti Bologna Bizottság (NBB) Tanárképzési Albizottsága: koncepció MRK Tanárképzési b. és szakmai albizottságok: képzési és kimeneti követelmények (kkk) MAB: minőség (feltételek, értékelés) Felsőoktatási intézmények: szakindítási beadványok és megvalósításuk Sokoldalú, olykor döcögő, de eredményes kooperáció van, felfogásbeli és érdekellentétekkel - sok helyen, így a MAB-ban is.

Mi a MAB funkciója és filozófiája? A minőség az intézményekben dől el, nem a MAB-ban. A MAB nem egyszerűen könyveli a magyar felsőokta- tás minőségét, hanem a jó gazda szerepét vállalja: „gazdálkodik” [lásd: book keeping vs. management]. Más szavakkal: a MAB nem „centizget”, hanem mér és értékel (van igény a centiméter pontos ismeretére) „A mesterképzési szak illeszkedjék a mesterképzések Európában kialakult rendszeréhez, nemzetközileg legyen versenyképes. Ugyanakkor őrizze meg a magyar egyetemi képzés értékeit.” (2005). A felsőoktatás, a tanárképzés minőségének ügyét az intézményi (egzisztenciális) érdekek fölé helyezi;

III. A SZAKLÉTESÍTÉS (KKK) KÉRDÉSKÖRE Tartalmi: a kkk a paradigmaváltás „letéteményese” a hangsúlyt a bemenet felől a folyamat és a kimenet felé tolja el (11. félév) a tanári mesterség és a diszciplináris tudás egységét és arányát reprezentálja – úgy, ahogy (19) éves korosztályra képzünk – tanári mesterségben és diszciplináris tudásban is elit gimnáziumba és kisközségi iskolába is alapképzés – mesterképzés funkciója

Szakszerkezeti:  képzési terület, képzési ág, szak, szakirány közismereti első és második szak- képzettség szakmai, művészeti tanárképzés  képzési változatok: nappali, kiegészítő, ráképzés  igen bonyolult lett – OKM honlap:

Képzési és kimeneti követelmények ­A tanári mesterszak kkk-ja tagoltan készül(t): ~ 2006-ban megjelent a „koncepció” és a 40 kreditnyi PP tárgyakat lefedő hosszú rész. ~ Az MRK pedagógusképzési bizottsága 9 hónap alatt kidolgozta 83 szakterületen „a tantárgypedagógiát, a szakmódszertant is magába foglaló szakterületi ismeretek”-et. ­A MAB az 1.fordulóban zömét nem támogatta, érdemi tartalmi korrekciót, átdolgozást kért. ­A 2. fordulóban – erős nyomás alatt – elfogadta. ­Az OKM 2007 nyarán honlapján megjelentette.

Alap képzés- ben Mester képzés- ben Tanári M képzés- ben szakma i kredit szak- módsz- tan isk. gyak. kredit szaba don vál. kr. Gyakorlf élév Össz e-sen * A-ra épülő * szakma 1* portfolió szakma 2* ped-pszi szd. 532 M-re épülő * nt szakma portfolió 20 min. 90 ped-pszi min. 4030szd. 532 Főiskola után * azonos szakon szakma* 120min. 60*47733,5 portfolió 20 min. 90 ped-pszi # M után # szakma 1* portfólió ped-pszi0 0 Egyetem után # Szakma portfólió ped-pszi Főiskola után # szakma* portfólió ped-pszi0 10 Közismereti* Újabb közismereti # tanárképzés Diszciplináris szakmai kreditek: 1. szakképzettséghez: =138, 2.-hoz: 50+28=78 Többi esetekben: =328, =167, =178

Alap képzés- ben Mester képzés- ben Tanári M képzés- ben szakmai kredit szak- módsz -tan isk. gyak. kredit Szaba- don vál. kr. Gyakorlf élév Össze -sen * A-ra épülő szakma*min. 180 min. 30*50732,5 portfolió ped-pszi M-re épülő szakma portfolió 20 min. 90 ped-pszi min. 4030szd. 532 # A-ra épülő szakma*min. 180 min. 40*28732 portfolió ped-pszi 4030szd. 532 M-re épülő vagy // Szakma 300min. 30*18732 portfólió 20 min. 60 ped-pszi min * Szakmai tanárképzés egy tanári szakképzettséggel # Művészeti tanárképzés egy tanári szakképzettséggel Diszciplináris szakmai kreditek: Szakmai tanárképzésben: =230, ill =328 Művészeti tanárképzésben: =208, ill =318

IV. A SZAKINDÍTÁSOK KÉRDÉSKÖRE a MAB honlapon külön tanári szakindítási útmutató van 1 intézmény 1 „A” lap: ped-pszi-gyakorlat (11. félév is) – értékelik a szakértők, majd a Tanárképzési Bizottság 1 intézmény sok „B” lap: diszciplináris ismeretek és kompetenciák értékelik a szakértők, majd a képzési ági bizottságok kollégiumok – plénum

Szakindítási beadványok tanterv, tantárgyi programok, záróvizsga-terv, tárgyi, személyi, 11. félévi feltételek; kiegészítés: legyen 2 zárószigorlat – a rendezett, szintetizált tudás érdekében; ­elvileg nem sürgős: az első alapszakosok csak 2009-ben végeznek és akkor jönnek M szakra; ­mégis sürgős: a főiskolát végzettek gyors ráképzési lehetősége miatt? (Piacszerzés?); ­2010. szeptember 1-től „1 oktató 1 intézmény” feltétel itt-ott gondot okoz; ­az oktatói terhelés maximálása a „kis szakokon” nehéz helyzetet teremtett.

Tartalmi kérdések: a tanári mesterszak egységének, szerepének, irányultságának értelmezése az Ftv. oktató-kritériuma: PhD a mesterszint feltételei a tanári és nem tanári szakok követelményeiben, ezek színvonalának viszonyában közös képzés értelmezése a MAB-ban szakirány jelenleg nincs

JOURNAL OF LINGUISTIC SCIENCE (fejlődő tudomány) Tudományos folyóirat A MODERN NYELVTUD. ALAPJAI (letisztult tudomány) Egyetemi tankönyv NYELVTAN (stabil tudás, ált. műveltség) Gimnáziumi tankönyv Ftv Doktori képzés Ftv/MAB* OKTATÓ* PhD-val M-TANÁR nyelvtan szakk. A tudományt műveli* A tudományt oktatja A tudományt tanulta A tudást tanítja és nevel Tanári mesterség: tudomány + tudástranszfer + módszer TANÁRKÉPZÉS: A tudomány itt az elméleti és a gyakorlatban fontos ismeretek együttesét jelenti. A tudás itt a tudományra alapozott ismereteket, készségeket, kompetenciákat jelenti. Redukció, koncentráció módszertan: tankönyírók feladata Tanárképzés mesterfokozaton A tudományt olvassa

Falus Iván (2007): Olvasva a különböző dokumentumokat, azt tapasz- talom, hogy a tanulási eredmények alapú meg- közelítés nemhogy ezeket a változásokat nem éri el, de még a különböző jogszabályokban sem érvényesül következetesen, a szaklétesítési és szakindítási dokumentumokban pedig végképp csak formálisan jelenik meg. A kompetenciákat, mint szükséges díszletet beírják a szakindítás elejére és a tantárgyleírások elejére is, azonban mindennek semmilyen hatása nincs a szakok tervezetének szemléletére. Abban még inkább kételkedem, hogy a szakok oktatására mindennek jelentős hatása lenne. Ugyan mitől?

ELTE Szeged Debrecen Eger Pécs Nyíregyháza Pannon Egyetem63312 Sopron/Szhely Miskolc37414 Kodolányi J F27-9

Corvinus12-3 Sapientia HF11-2 Bp. Gazdasági F1--1 Szt. Atanáz F, Nyh1--1 Pázmány P. KE--16 BME--12 Károly G. RE-279 Szegedi HF--11 Kaposvár--11 Semmelweis--11

Doktori iskolák a tanárképzőkben Debreceni E.Neveléstud.*Pszichológiai tud.*Czigler István ELTENeveléstud.Bábosik István Pszichológiai tud.Hunyady György Károli GRE Miskolci E Pannon (V.)Neveléstud.* (+nyelvtud.)---Falus Iván Pázmány PKE Pécsi TENeveléstud.Forray R. Katalin Pszichológiai tud.László János Szegedi TENeveléstud.---Csapó Benő BDF, EKF, NyF BMEPszichológiai tud.Kovács Ilona Corvinus SEPszichológiai tud*Bitter István

Köszönöm a meghívást és a figyelmet!