Nyíregyházi Főiskola, 2006/2007. II. félév Térkategóriák Területi gazdaságtan Nyíregyházi Főiskola, 2006/2007. II. félév Filepné dr. Nagy Éva

Regionális tudomány Az előadás főbb témakörei: Térkategóriák, térfelosztás Területi egyenlőtlenségek

Térkategóriák: Pl. hely, helyzet, szomszédság, távolság, dimenzió, határ, gát, kiterjedés, alakzat, hálózat, elterjedés, szétáramlás, visszaszorulás, összpontosulás az események közti viszony intenzitása az időbeli, ill. térbeli távolság növekedésével csökken; a tér és idő között analógiák figyelhetők meg (pl. hely, pont - pillanat, egymásmellettiség - egymásutániság, kiterjedés - időtartam)

Térfelosztások a) A tér felosztásának szükségessége b) A térfelosztások módszerei: területi aggregáció: a kisebb területi egységek összevonása (alulról felfelé) területi dezaggregáció: a nagyobb egységek részekre bontása (felülről lefelé) c) Nincs egyetlen helyes térfelosztás!

A társadalmi térfelosztások főbb szempontjai: Kiindulás: A térfelosztás egyben a határok meghúzását is jelenti A valóságos szerveződés követésének elve (valós közigazgatási, intézményi, természeti tényezők) - teljesség (pl. minden település tartozik valahová) - átfedés-mentesség (minden település csak egy térséghez tartozik) - belső homogenitás (nincsenek nagy különbségek a térségen belül) - funkcionális összetartozás, egység - területi összefüggőség („szomszédosság”) Kompatibilitás – illeszkedés más térfelosztásokhoz (pl. amit az ott lakók már megszoktak) - a történetiség figyelembe vétele - információval való feltölthetőség - közigazgatási térfelosztásokhoz való igazodás Kezelhetőség – a területegységek optimális száma, mérete - kis méretszóródás - áttekinthetőség - kis aggregációs információveszteség - irányíthatóság

A társadalmi szerkezet térbeli vetületei: x

A területi elvű lehatárolás indítékai I. Közgazdasági indítékok helyi potenciál bemutatása területi munkamegosztás hatásának (diszparitásoknak) kimutatása terület orientált gazdasági, fejlesztési és támogatási politika alkalmazása II. Közigazgatási helyi önszerveződés és irányítás megteremtése

A térlehatárolás tipológiája Gazdasági tér 1. területi lehatárolás szubrégió határon átnyúló régió szupranacionális régió 2. geográfiai lehatárolás alföldi hegyvidéki tengerparti 3. közigazgatási szerepkör közigazgatási funkcióval rendelkezik közigazgatási funkcióval nem rendelkezik - tervezés/statisztikai - fejlesztési - program 4. gazdasági jellege ágazat jellege (mezőgazdasági, ipari, idegenforgalmi, stb.) gazdasági helyzete (válságban lévő, fejlődő, stb.) 5. urbanizáltsági foka városi térség átmeneti vidéki térség

A társadalom térszerveződésének négyes osztatú modellje: mikrotér: egyén - család (háztartás) - munkahely lokális tér: szomszédság - lakókörzet (településrész, kerület) - település (helyi önkormányzat) regionális tér: kistérség (kistáj, városi vonzáskörzet) - mezokörzet (megye, gazdasági körzet) - nagytérség (országrész) makrotér: ország - országcsoport (nemzetközi integráció) - világ (Föld)

A személyes terek távolsági zónái Zóna Távolság Érintkezés típusa Hangerő Bizalmas 0-0,5 m szerelmesek, szülők-gyermekek suttogás Személyes 0,6 - 1,2 m barátok normál Társasági 1,2 - 3,7 m társasági összejövetel, hivatalos megbeszélés emeltebb Nyilvános >3,7 m szónoklat, beszéd nagy tömeg előtt teljes hangerő, mikrofon Forrás: Lengyel, Rechnitzer 2005.

A csomóponti elv alapján kialakuló területrendszer Forrás: Lengyel, Rechnitzer 2005.

Területi gazdaságtan – Regionális tudomány A régiók típusai: Tervezési, programozási régiók (közigazgatási-statisztikai) - pontosan megadott és stabil határok - pl. EU NUTS-rendszere Csomóponti (funkcionális) régiók - nincs állandó pontos határa - egy térbeli hely és annak valamilyen szempontú vonzás-körzete Homogén régiók - elemei között kicsi a szóródás - pl. természeti tájegységek

Az EU területi beosztása A régiók fajtái: a) Normatív (NUTS rendszer) egy államon belül vannak saját intézményesített (politikai) testülettel rendelkeznek a központi szervektől független végrehajtó szervekkel rendelkeznek identitásuk van b) Funkcionális - pl. eurorégiók (határmenti régiók)

NUTS rendszer (1) (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) A NUTS rendszer jellemzői: Hierarchikus (5 szint) A történetiség és a közigazgatás figyelembe vétele Országonként eltérő Statisztikai (információs), tervezési és elosztási (regionális politikai) funkciókkal rendelkezik

NUTS rendszer (2) A NUTS rendszer szintjei: NUTS-1: Nagyrégió/ország (2002: 78) NUTS-2: Régió (2002: 211) NUTS-3: Megye/alrégió (2002: 1.093) NUTS-4: Kistérség (2002: csak 6 országban volt) NUTS-5: Település (2002: kb. 100 ezer)

A térségi szintek kapcsolatai

Az egyes régiók átlagos területe és népessége az Európai Unió országaiban (2002) NUTS 1 NUTS 2 NUTS 3 Ezer km2 Ezer fő Ezer km2 Ezer fő Ezer km2 Ezer fő Belgium 10.2 3.348 3,4 1.116 0,7 234 Dánia 43,1 5.171 43,1 5.171 2,9 335 Németország 22,3 5.039 8,9 2.015 0,7 148 Görögország 33,0 2.578 10,2 793 2,6 202 Spanyolország 72,1 5.584 28,0 2.171 9,7 752 Franciaország 70,4 6.546 24,4 2.266 6,3 589 Írország 68,9 3.549 68,9 3.549 7,7 444 Olaszország 27,4 5.169 15,1 2.843 3,2 599 Luxemburg 2,6 393 2,6 393 2,6 393 Hollandia 10,3 3.796 3,4 1.265 1,0 380 Ausztria 28,0 2.638 9,3 879 2,4 226 Portugália 30,7 3.286 13,1 1.408 3,1 329 Finnország 169,1 2.527 56,4 842 17,8 266 Svédország 410,9 8.668 51,4 1.084 17,1 361 Nagy-Britannia 22,0 5.273 6,9 1.657 3,7 892 EU 15 68,1 4.238 23,0 1.803 5,4 410

NUTS rendszer Magyarországon Kiindulás: 1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről NUTS-1: Magyarország NUTS-2: 7 régió - Közép-Magyarország (Központi régió) - Nyugat-Dunántúl - Közép-Dunántúl - Dél-Dunántúl - Dél-Alföld - Észak-Alföld - Észak-Magyarország NUTS-3: 19 (+1 fővárosi) megyék NUTS-4: megyén belüli kistérségek, 2004-től 168 db NUTS-5: települések (városok + községek)

Feladat: Töltsék ki a táblázatot! Régiók Megyék Megye-székhelyek Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország

Területi gazdaságtan – Regionális tudomány NUTS rendszer Magyarországon, 2004. január 1.

Területi egyenlőtlenségek: az egyenlőtlenségi dimenzió meghatározása a többfajta dimenzió, szempont együtt, egymással összekapcsolódva alakítja a térbeli társadalmi egyenlőtlenségrendszert a szempontok érték-meghatározottsága szubjektív egy-egy szempont kiemelése torzítja a megítélést az egyes dimenziók többféle statisztikai jelzőszámmal mérhetők egyszerre figyelhető meg a területi különbségek növekedése (differenciálódás) és azok csökkenése (nivellálódás) a társadalom térstruktúráját egyéni (generációs), ill. történeti időléptékben erős állandóság jellemzi – az alapvető elmozdulások általában több évtizedes, évszázados időtávon következnek be

tereinek jellemző fogalmai Területi gazdaságtan – Regionális tudomány Térkategóriák a külső és belső terekben Térkategóriák A társadalom külső belső tereinek jellemző fogalmai Hely területegység társadalmi objektum Helyzet fekvés helyzet Távolság közeli hasonló Szintek magassági szintek vertikumok, hierarchiák Térfelosztás regionalizálás tipizálás Periféria peremhelyzet függés, elmara-dottság Mozgás migráció mobilitás Terjedés járványszerű hierarchikus

Területi egyenlőtlenségek – egy példa: nagyváros – apró falu Egyenlőtlenségi dimenzió Nagyváros Apró falu Térbeli helyzet: centrális peremhelyzet Méret (népesség): népes kis népességű Belső szerkezet: heterogén homogén Funkciók: sokfunkciós funkcióhiányos Térbeli kapcsolatok: intenzív szerény (kevés) Térbeli viszonyrendszer: hatalmi erő függés