A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése

A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése FSZK szakmai koncepciója alapján TÁRKI-TUDOK Zrt.-vel együttműködésben legátfogóbb hazai kutatás Kutatási időszak 2008. Zárótanulmány 2009.

A kutatás céljai Átfogó képet adjon az eltérő ágazati irányítás alá tartozó területek rendszeréről. Feltárja a kora-gyermekkori intervenció teljes rendszerét (ellátottak körét, a szakember-ellátottság, személyi-tárgyi feltételek, módszerek, nyilvántartás, jogi szabályozás, finanszírozás) Leírja ellátásokra, juttatásokra, szolgáltatásokra való jogosultság megállapítását biztosító "intézmény-rendszer" működését. A koragyermekkori intervencióban közreműködő szakemberek hazai alapképzésének feltárása.

Megválaszolandó kérdések Mi van – mi áll rendelkezésre? Milyen személyi, tárgyi feltételek között működik a kora-gyermekkori intervenció? Kik részesülnek kora-gyermekkori intervencióban? Milyen információkkal rendelkeznek a szereplők és ezek az információk utalnak-e hálózatszerű működésre?

A kutatás kiinduló hipotézise Hatékonysági problémák nem kellő mértékű és minőségű az információáramlás korai intervenció rendszerszerű működéséről kevés az alapinformáció szülők gyakran nem igazodnak ki az intézményrendszerben

Minőségi, eredményességi problémák a szűrő-jelző rendszer túl késői életkorban jelzi és szűri a gyerekek fejlődésbeli problémáit későn kapja meg a gyermek a szükséges fejlesztést nem a neki megfelelő fejlesztéshez jut hozzá

Méltányossági problémák egyenlőtlenségek tapasztalhatók a korai intervenciós csomagok tartalmát és minőségét illetően illetve a szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén

Eszközök, adatbázisok Kvantitatív - on-line kérdezés a védőnők körében (mintegy 600 értékelhető kérdőív) - postai kérdőív a korai ellátórendszer intézményvezetői körében (mintegy 100 intézményvezető válaszolt) - postai kérdőív a sérült gyermekek szülei körében (800 kérdőív plusz 150 on-line) - másodelemzés (Kir-Stat) Kvalitatív - interjú a szakemberekkel (mintegy 70 interjú) - fókuszcsoport szülőkkel, védőnőkkel és szakemberekkel (15 db) - dokumentumelemzés (törvények, jogszabályok, képzések, fejlesztési elképzelések) Végeredmény: 400 oldalas zárótanulmány, 12 háttértanulmány, adatbázisok

Az érintettek köre Azt mondhatjuk, hogy mintegy 9-10 ezer hat év alatti korai fejlesztésre szoruló gyerek van (nem feltétlenül már a születés időpontjától), és ebből mintegy 5-6000 gyermek kap intézményes ellátást. Vagyis több gyermek kap ellátást, mint amiről a hivatalos statisztika tud (2007-ben 2500 gyermek a szakértői bizottságok adatai alapján), ugyanakkor mintegy 30 százalék lehet az ellátatlan gyermekek aránya. A fejlesztett gyermekek több mint felét Budapesten látják el (miközben itt a 0-4 éves népességnek csak 14%-a lakik). A legnagyobb ellátási gondokat az észak-magyarországi régió mutatja, amelynek megyéi szinte minden mutatóban alatta vannak az országos átlagnak.

A védőnők szerint fejlesztésre szoruló hat éven aluliak, a korai fejlesztő intézményekben fejlesztett gyermekek és a 0-4 éves népesség aránya megyénként, 2007

Tendenciák a korai fejlesztésben résztvevő gyermekek száma évről évre nő, mintegy 20 százalékpontot emelkedett 2005 és 2007 között Tábla: Az intézményes korai fejlesztésben részesülő gyermekek száma 100 intézmény adatai alapján Év Összesen Átlag létszám Szórás 2005 3441 35,11 83,04 2006 3808 38,86 98,46 2007 4147 42,32 108,70 2008. januártól augusztusig 3730 38,06 105,60

Ez több tényezőből is adódik A védőnők szerint országos átlagban mintegy 33 százaléka a rászorulóknak nem jut korai fejlesztésbe Ez több tényezőből is adódik a szűrés és a jelzés minősége nem megfelelő a fogyatékosságot nem ismeri fel, vagy el a szülő a korai fejlesztésben való részvétel túl nagy terhet ró a családra nemcsak anyagi értelemben nincs megfelelő intézményi kínálat elérhető közelségben

A korai fejlesztésből való kimaradás oka a védőnők szerint régiónként, 2007 (1-5-ig osztályzat) Régiók Közlekedési nehézségek Anyagi okok Gondatlanság Közép-Magyarország (Budapest) 3,3 3,54 2,4 Észak-Magyarország 3,11 3,6 3,01 Észak-Alföld 3,23 4,04 2,95 Dél-Alföld 3,47 3,7 2,92 Közép-Dunántúl 3,27 2,7 Nyugat-Dunántúl 3,57 3,65 2,74 Dél-Dunántúl 3,62 3,99 Összesen 3,35 3,71 2,78

6 éven aluli sérült gyermekek fejlesztési költségei havi átlagban a fogyatékosság típusa Autista 37 634 Ft Látássérült 33 043 Ft Hallássérült 31 136 Ft Enyhe értelmi fogyatékos 37 412 Ft Középsúlyos vagy súlyos értelmi fogyatékos 33 752 Ft Beszédfogyatékos 33 189 Ft Nem beszédfogyatékos, de beszédfejlődésben elmaradt 28 670 Ft Mozgássérült 38 003 Ft Nem mozgássérült, de mozgásfejlődésében elmaradt 27 636 Ft Egyéb 25 725 Ft

Költségek alakulása régiónként

Mozgássérült vagy értelmi fogyatékos gyermek fejlesztési havi költsége az anya iskolázottsága szerint 14185 28723 33310 51981 10000 20000 30000 40000 50000 60000 nyolc általános vagy kevesebb szakmunkás érettségi felsőfok

A szülők által igénybevett támogatások

A védőnők által a szülőknek ajánlott különböző ellátások, térítések

Ki észlelte a problémát?

Ki észlelte a problémát? (Szülői vélemények alapján) Várandóság, születés nagyobb arányban ismerik fel egészségügyi dolgozók (33-55%) Hazaérkezés után nem orvos jelezte a problémát (18-33%) 40%-a saját bevallása alapján vagy nem kapott megfelelő jelzést az egészségügytől, vagy nem időben kapta ezt.

A védőnő tájékoztatása, ha körzetében sérült csecsemő születik (%)

A különböző mértékben sérült gyermekek aránya a szülők iskolázottsága szerint Azt látjuk, hogy a súlyosabb halmozódás egyenlő mértékben szerepel a családokban, míg az enyhébbek már nem. Az, hogy az iskolázatlanabb szülők közt kevesebb enyhe sérültet találunk oka lehet részben a jelző-szűrő rendszer lukassága, de ugyanígy közrejátszik a szülőnek a probléma iránti alacsonyabb érzékenysége.

Kedvező tendencia

Út a korai fejlesztésbe Ki javasolja? Hasonló helyzetben lévő szülő PIC/NIC centrum házi gyerekorvos, védőnő Vidéken egészségügy  Szakértői Bizottságszolgáltatók Budapesten szülők, eü. szolgáltatók  Szakértői Bizottság

Korai fejlesztés szereplői

Szülők tájékoztatása

Szülés közbeni komplikációk (szülői válaszok alapján) a szülés lefolyása alatt illetve közvetlenül utána komplikációk merültek fel (60%) ismerte a diagnózis tartalmát (47%) nem ismerte, de tudta, hogy van (12%) nem készült diagnózis (22%) nem tudja (13%)

Kommunikáció a szülés lefolyása alatt illetve közvetlenül utána komplikációk merültek fel (60%) 31 %-ukkal senki nem beszélt arról, hogy milyen kockázatok merültek fel a szülés közben vagy közvetlenül utána A szülők kevesebb mint a fele (43%) kapott útmutatást arról a kórházban, hogy hova forduljon (leginkább a kórházi gyermekorvostól) A többség (85% felett) megfogadta a tanácsot