Edward Sapir (1884-1939)

Élete: Németországban született szigorú ortodox családban Gyermekkorában sok városban megfordult (Richmond, New York) Columbia Egyetem germanisztika szakos hallgatója - Boas hatására nyelvészeti antropológia felé fordul Berkeley, Kalifornia, Ottawa (Antropológiai Részleg vezetője-terepmunka), Kolumbia, Chicagó, Yale Egyetem

Sapir és Mary Haas

E. Sapir, Utah 1909

Munkássága: Nyelvész, de pszichológiai, pszichiátriai, néprajzi kérdésekkel is foglalkozott Franz Boas (ő nyomdokain haladt) felkelti figyelmét az írásbeliség nélküli nyelvek, majd az antropológia iránt Fő iránya: nyelvészeti antropológia Indiánok tanulmányozása (visrem, takelma) Kultúra és személyiség problémáikultúra hatása a személyiségre Egyén fontossága Yale Egyetem: Antropológia Tanszék megalapítása

Franz Boas 1858-1942

Takelma indiánok

Nyelv befolyásolja és meghatározza a világképet Kultúra: amit egy társadalmi csoport tesz, gondol Nyelv: gondolkodásmód Egyén helye a kultúrán belül Minden nyelv fejlett saját kulturális céljainak keretein belül ( nincs primitív nyelv) Nyelv mélystruktúrájának hangsúlyozása (a mélystruktúra a nyelv alapja, amely bizonyos transzformációs szabályok segítségével létrehozza a felszíni struktúrát, azaz a nyelvi megnyilvánulásokat)

Sapir-Whorf hipotézis Szoros kapcsolat van a nyelv és a kulturális kategóriák között Az anyanyelv nemcsak a gondolatok kifejezését befolyásolja, határozza meg, hanem magát a gondolkodást is Nyelvi determinizmus: anyanyelvünk meghatározza, miként gondolkodunk a világról Nyelvi relativizmus: egy adott nyelvben kódolt megkülönböztetések gyakran más nyelvben nem találhatók meg

A nyelvészet mint tudomány Nyelvészet alapját az indoeurópai nyelvek összehasonlító tanulmányozása adta Fő hipotézis: hangváltozások szabályosak Bizonyíték: athabaszk kutatása, Bloomfield algokin nyelvekre vonatkozó munkája Nyelv fontossága: antropológia, művelődéstörténet, szociológia, pszichológia, filozófia Mutatója a kultúrának Szimbolikus kalauz a kultúra a megismeréséhez

Nyelv befolyásolja gondolkodásunkat a társadalmi problémákról „A nyelv a társadalom által kialakított másodlagos szimbólumok legbonyolultabb szövevénye” Elsődleges szimbólum: kopogtatás, ökölrázás Másodlagos szimbólum: zászló Útmutató a kultúra egészének pszichológiai földrajzához

„ Naiv dolog azt hinni, hogy az emberek a valósághoz a nyelv nélkül viszonyulnak, s hogy a nyelv csupán a kommunikáció és a reflexió alkalmi eszköze. A való helyzet az, hogy a világképet jelentős mértékben a nyelv határozza meg. Nincs két olyan nyelv, amely ugyanannak a társadalmi valóságnak a kifejezője volna.”