Ralph Linton Készítette: Kozma Zsófia Informatikus könyvtáros, MA I/1.

Élete Született: – Philadelphia Egyszerű kvéker család tagja – nem örökölte a tudományos érdeklődést Apja üzletember, aki 10 éves korától kezdve dolgoztatja a szabadidejében Kvéker középiskolában tanult A Swarthmore College-ban természettudományokat tanult

Kezdetek Eleinte a régészet érdekelte Az egyetemen terepexpedíciókon vett részt (USA délnyugati része, Guatemala) Publikációi komoly vitákat gerjesztettek – Polinézia – érdeklődésének középpontjába a kortárs népek kerültek – Madagaszkár – egyértelműen az élő antropológia érdekli A Wisconsini Egyetemen kezd el oktatni

Terepmunkái Marquesas-szigetek (Hawaii állam) Madagaszkár

1930-as évek Az antropológia tudománya nagy változásokon megy keresztül; a régészet és a fizikai antropológia kettéválik Linton az egyik vezéralak – okai: - gondolatait és szintéziseit tiszta és egyszerű angol nyelven fejtette ki - nem zárt rendszerben gondolkozott, nyitott szemléletű volt

Élete 1936 – The study of man (Az ember tudománya) – fő műve -Kidolgozta a státus és a szerep fogalmát -Összefoglalta a funkcionalizmusról alkotott nézeteit -Az egyén és kultúra közötti szakadék áthidalását tartotta fontosnak Az évtized antropológiai könyve

Élete Columbia Egyetem – tanszékvezető Yale Egyetem – professzor – szívinfarktus következtében meghal Befejezetlen műve a The Tree of Culture (A kultúra fája), amit felesége és kollégái később a jegyzetei alapján befejeznek

„Legnagyobb teljesítményemnek azt tartom, hogy a komancs törzs fogadott tagja lettem, hogy a Marquesas-szigetek ő slakói mesterfaragónak fogadtak el és saját tárgyaik alkotására szóló megbízatásoknak tehettem eleget, hogy tagja lehetek a Native Church of North America-nak a kvapák rítusa szerint, hogy rendes ombiasy nkazo- nak (orvosságos ember) tekintenek Madagaszkáron és hogy még egy közép-nyugati város Rotary Klubjába is meghívtak tagnak.”

Munkássága A kultúra- és személyiségkutatások egyik kulcsfigurája Antropológiaszemlélete átfogóan kulturális, de minden kulturális és társadalmi vizsgálatban fontosságot tulajdonít az egyénnek Nem helyezte mindenek fölé a funkcionalizmust (az intézmények a hangsúlyosak, nem az egyén) Összegző tudós, az elgondolásokat új összefüggésbe állítva új jelentéseket tárt fel

Munkássága A kulturális elemek négy jellemvonása: Forma: a viselkedésminták teljes rendje Jelentés: azokra a képzettársításokra utal, amelyeket egy kultúra tagjai rendelnek hozzá egy kulturális elemhez Használat: egy elemnek egy adott kulturális kontextusban való felhasználása Funkció

Státus és szerep Státus: Elvont értelmében egy adott mintában található pozíció Egy egyén státusa az általa betöltött státusok összességét jelenti Nem azonos az őt betöltő egyénnel, egyszerűen jogok és kötelezettségek összessége

Státus és szerep Szerep: A státus dinamikus vonatkozása Amikor a státust alkotó jogokat és kötelességeket gyakorolja, szerepet játszik A két dolog elválaszthatatlan, nincsen szerep státus nélkül és fordítva sem Az egyén sok szereppel rendelkezik a kül. mintáknak megfelelően, amelyekben részt vesz Szerepe általánosságban összes szerepeinek összessége

Státus és szerep A státusok és szerepek társadalmi mintákból vezethetők le és szerves részét alkotják, de a személyek számára önálló funkcióval is rendelkezik Az attitűdöknek és a viselkedésnek azt a minimumát jelenti, amit fel kell vállalni az egyénnek, ha egy adott szerepet vagy státust játssza. Pl.: munkáltató-alkalmazotti viszony

Státus és szerep A társadalom működőképes, ha tagjai jól idomulnak státusaikhoz és szerepeikhez. Státusra való felkészülés kezdete: születés Nincs két egyforma ember, amelyik státus valaki számára vonzó, a másik elutasíthatja Azonban szinte bárki megtanítható szinte bármilyen szerep megfelelő előadására

Státustípusok Tulajdonított státus: amelyeket az egyéneknek a bennük rejlő különbségekre vagy képességekre való tekintet nélkül juttatnak Születéskor kezdődik a felkészítés Elért státus: amelyek adottságokat igényelnek Nem születéskor kapja valaki, hanem betöltésük versengés és egyéni erőfeszítés eredménye

Hivatkozási pontok Nem Kor Családi kapcsolatok (anya-gyermek kapcsolat) Társadalmi osztály, kasztok

Nem Minden társadalom eltérő attitűdöket és tevékenységeket ír elő a nők és férfiak számára A tulajdonítás a kultúra határozza meg Irokéz nők szadista kínzók – nyugati kultúra nője gondoskodó angyal-típus Foglalkozások tulajdonítása A megosztási minta állandó, a tevékenység vagy a nőké egyértelműen vagy a férfiaké

Kor Minden társadalom legalább három korcsoportot különböztet meg: - gyermekkor - felnőttkor - időskor

Gyermekkorból a felnőttkorba Fiziológiai események, változások jelzik A biológiai felnőtt nem egyenlő a társadalmi felnőtt státusszal. Mi társadalmunk – biológiailag felnőtt, jogilag gyermek Törzsi társadalmak – akkor férfi, ha a társadalom formálisan férfiként ismeri el – szertartások, rítusok

Felnőttkorból az öregkorba Nehezebb észlelni, mindenkinél más a határ Néhány kultúrában kap csak szertartásos elismerést Nem hangsúlyozzák, hiszen a többség igyekszik elkerülni az öregkort, nem várja

A halottak státusa Egyik mód: a halottak már nem tagjai a közösségnek Másik mód: a halál egy újabb átmenet, hasonlóan a gyermekkorból a felnőttbe Amikor egy ember meghal, nem hagyja el társadalmát, pusztán lemond egy sor jogról és kötelességről és elfogad másokat Pl. tanala nemzetség, becileok

Biológiai kapcsolatok Bizonyos társadalmi státusok alapja Születés – kapcsolódás, viszony kezdete a család többi tagjához: szülő, testvér, nagyszülő Anya – gyermek: 0-2 éves korig a szoptatás miatti függőség 2 éves kor felett a gyermeknek bármelyik felnőtt nő meg tudja adni mindazt, amire az anyja képes, bárki lehet az apaszerepben

Biológiai alapú státusok Változatosak Fivér-nővér kapcsolat bizalmas vagy rideg Testvérek kapcsolata – legidősebb vagy legfiatalabb dominanciája Mennyire szorosak a vérségi kapcsolatok? Melyik ág a dominánsabb? Apai vagy anyai? Vannak törzsek, amelyeket teljesen behálóznak a rokoni kapcsolatok, pl. Ausztrália

Biológiai alapú státusok Házasság – szexuális társulás Jelentősége a folytonosság, a társadalmi elismertség, új vérségi kapcsolatsorok, leszármazottak nemzése Az időszakos társulások negatív társadalmi megítélésben részesülnek

Társadalmi tényezők Sok társadalomban fontosan, a tulajdonítás alapját képzik A társadalmak az őket alkotó egyéneket csoportokra vagy kategóriákba sorolják, amelyek eltérő jelentőségűek Pl: bizonyos indián törzseknél az egyén hadi sikere Egyetemi szövetség Üzletemberklub

Társadalmi tényezők Cél: a felsőbb igyekszik utódaira is átruházni az előnyöket, megakadályozni az alsóbb rétegek bejutását az ő körébe Köv.: örökletes osztályok, kasztok Az osztályok kiegészítői a nem, kor, biológiai alapú státusoknak, még világosabban meghatározza az egyének szerepeit Erős osztályrendszer – az osztályok külön társadalmat alkotnak, kizárólagos jellemzőkkel

A társadalmi rendszer Többségben a tulajdonított státusok Egyéni teljesítménnyel elérhető státusok, melyek célja egyrészt az egyén kifutási lehetősége, másrészt a társadalomba való beilleszkedés Látszólag nyitott a verseny, valójában korlátozott: „Egyetlen nőből sem lehetne az Egyesült Államok elnöke. De nem lehetne sem néger, sem indián, bár erre nincs hivatalos szabály,…”

A társadalmi rendszer Az elérhető státusokért folyó versengés korlátai veszteséget jelentenek a társadalomnak. Általában az átlagos egyénre épülnek, aki bármilyen státus betöltésére felkészíthető, megtanítható, vagy csak el tudja játszani Ellenkező esetben, ha speciális képességűre várakozna, a státus nem töltődne be Tehát a középszerűség nyer a kiemelkedő képesség ellenében

Szabadabb vs. szigorúan szerveződött társadalmak A szigorúban élőbb nem feltétlen boldogtalanabb Példa: India Egy hindu egész életét egy kasztban éli le Vallása az egész rendszert értelmezi számára, tehát a lelke fejlődési stádiumával függ össze a kasztja Ha megfelelően él, következő életében más kasztba kerül Kaszton belül is vannak mozgási lehetőségek, amelyek még tovább hajthatják

Kultúra és normalitás Abram Kardinerrel közös munkája DE A kultúra elsődlegessége Az egyént a kultúrája alakítja, megismerési képességeit, személyiségét. A kultúra is részben formázza minden társadalomban a társadalmi státusokat

Kultúra és normalitás Filozófiai definíció: „ az emberi teljesítmények összessége” DE ez antropológiailag nem használható Kultúrák szó használata A kultúra a egyes számban folyamatokra utal Egy társadalom – egy kultúra – egy „életmód”

Kultúra és normalitás Társadalom: szervezett egyének csoportja Kultúra: elképzelések, szokások és kialakított érzelmi reakciók szervezett csoportja, amelyekben osztoznak egy társ. Tagjai Kultúra nélkül nincs társadalom, csak emberek halmaza Egy társadalom kialakulása hosszú folyamat, kellenek közös szokások, elgondolások, stb.

Kultúra és normalitás A kultúrák tartalommal és szervezettel is rendelkeznek Tartalma: a társ. tagjainak elgondolásából és viselkedéséből áll Bármely homogén társadalom kultúrájának tartalma három kategóriába osztható: - Univerzáliák - Specialitások - Alternatívák + egyéni sajátságok

Kultúra és normalitás Összefoglalva: Az egyén és a társadalom viszonya kölcsönös Az egyént a kultúrája formálja, de ő is formálja a kultúráját

Köszönöm a figyelmet!