Egyiptom művészete

Építészet Templomok: az istenszobor elhelyezésére és a szertartások lebonyolítására szolgált. Sírépítmények: a bebalzsamozott halott múmiájának elhelyezésére szánt kisméretű sírkamrából és a halott személyes tárgyait tároló helységekből állnak. A sírhelységeket többnyire a föld felszíne alatt helyezték el. A sírkamrák megközelítését fallal, a bejárók elrejtésével, álnyílásokkal akadályozták meg. Nekropolisz a holtak városa: az uralkodók és előkelők sírjai egy csoportban a Nílus parton.

Sírtípusok Masztaba: téglalap alaprajzon épült, meredek falú lapos fedésű csonkagúla Piramis: a fáraók sírépítménye, lépcsős, vagy gúlaalakú Barlangsír: közel függőleges alakú, sziklafalba vésett helységsor, domborműves homlokzattal.

Dromosz: A folyótól a sírvárosig vagy a templomig vezető kőburkolatú út, kétoldalt fekvő emberfejű állatszobrokkal - szfinx

Lakóépületek Lakások: egy vagy több helységből álló agyag, vagy sárkunyhók Paloták: nyitott előtér, központi fogadóterem, lakóhelységek fallal körülzárt udvarban, gazdasági épületekkel, cselédlakásokkal, uralkodói palotáknál templommal

Példák: Óbirodalom: szfinx – Giza Piramisegyüttes – Giza Dzsószer lépcsős piramisa – Szakkara Középbirodalom: Sziklasírok - Beni Hasszán Újbirodalom: Amon-templom – Luxor, Karnak Templom és palotaegyüttes - Théba

Szobrászat A művészek nem a jelennek, hanem az örökkévalóságnak dolgoztak, a halottaknak vagy a halottkultusz számára készítették alkotásaikat A domborművek laposak vagy mélyítettek, eseményeket, jeleneteket ábrázolnak Anyaguk: gránit, márvány, mészkő (fáraószobrok) színezett mészkő, homokkő, fa, agyag (alárendeltebb személyeknél)

Idealizálás: arcok eszményítése Architektonikus felépítés, szigorú geometria Szimmetria Tömbszerű tömegkezelés, a formák tömören sorakoznak egymáshoz Frontalitás szembenézet – a szobrok teste semmiféle elfordulást nem mutat A perspektíva törvényeit nem alkalmazták Gyakoriak a szobrokon a hieroglifák Egyes részek erőteljes kiemelése csiszolással A lábak teljesen talpon állnak

Példák: Óbirodalom: Khefren fáraó szobra – Giza Rahotep és felesége, Nofret Szolgaszobrok: falusi bíró, ülő írnok szobra Hatsepsut szobra Tuthankamon aranymaszkja és koporsója

Festészet A sírkamrákban lévő festett dombormévű képek az elhunytnak szándékozták megadni mindazt, amire a halál után élet teljességéhez szüksége lehet. Az élet mindennapi eseményeit ábrázolják Az emberi alak a kánon (irányadó mérték szabály): - fej profilban, - szem szemből - törzs felső része elölnézetben - a két láb ismét oldalnézetben Az alakok nagysága a rangbeli különbségeket jelzi

A festészetet meghatározza: Meghatározza a kánon és a szimbolika Legnagyobb és legjellemzőbb felületek törvénye Síkszerű ábrázolás, jelenetek kitarítése Szalgszerű kompozíciók Egymás mögötti elhelyezkedést az egymás feletti elrendezéssel érzékeltették A mozgás mindig a képsíkok irányával párhuzamosan fut Egységes nézőpont és a térbeli mélység hiányzik Tiszta, élénk, életteli színek Ritmikus, takarás