Szeretettel köszöntök mindenkit! Jancsák Csaba SZTE Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék Tanárképzős hallgatók értékorientációi Nemzetközi trendek, új kihívások az ifjúságkutatásban Szegedi Tudományegyetem, Szeged

Cél: a magyar felsőoktatás kétciklusúvá válásának folyamat közben megvizsgálni a tanárképzésben résztvevő hallgatók világát, a hallgatók körében folytatott vizsgálat eredményei által visszajelzéseket nyújtani az ifjúsági szcenárióban mérhető változások és a tanárképzés átalakulás céljainak viszonyrendszeréről. Célja, hogy a tanárképzés szerkezeti átalakulása előtt (és után) megvizsgálja, a tanárképzésben résztvevő hallgatók szociodemográfiai jellemzőit, családi kapcsolatait, iskolai életútját, életeseményeit, fogyasztási szokásait, értékvilágát. A kutatás további célja az, hogy mindezt az ifjúság világát meghatározó hatások kontextusába helyezve vizsgálja azt, hogy az új, bolognai rendszerű tanárképzés hallgatói milyen kulturális és társadalmi tőkével és milyen nézetrendszerrel bírnak a pedagógiai értékek terén.

Empirikus források 2008 kutatás2008 kutatás „Kik a tanárképzősök?” SZTE (N=497) 2009 kutatás2009 kutatás „Tanárjelöltek a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen” (N=385)

1. Miért fontos a pedagógusképzésről beszélnünk? 2. A tanárképzős hallgatók világának átalakulása 3.1 Az ifjúság világának átalakulása 3.2 A tanári szerep(ek) átalakulása 3.3 Az iskola világának átalakulása

2004. november KÍNA: A Honan (Henan) tartományban lévő Zsucsung (Ruzhou) gimnáziumának kollégiumában nyolc középiskolást halálra késelt és négyet megsebesített egy férfi március EGYESÜLT ÁLLAMOK: A Minnesota állam chippewa indián rezervátum iskolájában kilenc embert agyonlőtt, tizenötöt megsebesített, majd önmagával is végzett egy 17 éves diák. Az ámokfutó internetes fórumokon "bennszülött nácinak", Hitler csodálójának vallotta magát október 2. - EGYESÜLT ÁLLAMOK: Pennsylvania államban, Nickel Mines településen, az amis vallási közösség iskolájában hat halottja volt annak a lövöldözésnek, amely egy túszszedő akció közben tört ki. Az áldozatok között volt az ámokfutó is április EGYESÜLT ÁLLAMOK: Blacksburgben, a virginiai műszaki egyetemen egy huszonhárom éves dél-koreai származású diák 32 embert (30 diákot és két tanárt) lelőtt, majd önmagával is végzett.(Ez volt az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb iskolai lövöldözése.) november 7. - FINNORSZÁG: A Helsiniktől 60 kilométerre fekvő Tuusula városában a merénylővel együtt kilencen vesztették életüket egy iskolai vérengzésben. Egy 18 éves fiú lövöldözése nyomán két lány, öt fiú és a gimnázium igazgatónője meghalt. A merénylő végül főbe lőtte magát február EGYESÜLT ÁLLAMOK: A Chicagótól mintegy 100 kilométerre nyugatra fekvő Northern Illinois Egyetemen egy fekete ruhába öltözött fegyveres tüzet nyitott egy előadóteremben a diákokra. Hatan meghaltak, tizenhatan megsebesültek. Az öldöklő fiú önmagával is végzett március 6. - IZRAEL: Jeruzsálem Kirjat Móse negyedében egy Talmud iskolába behatolt két fegyveres és lövöldözni kezdett. Nyolcan meghaltak, 35-en megsebesültek, végül a két elkövetőt agyonlőtték szeptember A FINNORSZÁG Kauhajokban egy felőttképzéssel foglalkozó iskolában kilenc embert megölt egy húsz éves fiatalember amikor elkezdett vaktában lövöldözni. Az ámokfutó, az iskola egyik diákja volt, önmagával is végezni akart, főbe lőtte magát, öngyilkossági kísérlete azonban sikertelen volt március 11. – NÉMETORSZÁGBAN Stuttgart közelében tizenhét személyt ölt meg egy ámokfutó, aki lövöldözni kezdett Winnenden kisváros középiskolájában. A halottak között tíz diák és három tanár volt. További négy személyt a merénylő menekülés közben lőtt le.

Felvetett kérdések Mennyiben tekinthető érvényesnek az egyetem regionalitása, a tanárképzés regionális hozzáférhetősége a szegedi tanárképzősöknél? Érvényesül-e a társadalmi reprodukció a tömeges tanárképzés keretei között? Milyen mértékben tükröződnek a társadalmi változások a hallgatók jövőtervezésében, az iskolai ifjúsági korszak meghosszabbodásában, a felnőtté válás kitolódásában, az önállósodásban? Milyen értékorientációk és attitűdök jellemzik a hallgatókat?

A Szegedi Tudományegyetem regionalitása, a tanárképzés regionális hozzáférhetősége a szegedi tanárképzősöknél

A Szegedi Tudományegyetem nappali tagozatos akkreditált felsőfokú szakképzésben, főiskolai, egyetemi, szakirányú továbbképzésben, PhD, DLA képzésben résztvevő hallgatói összesen ÁJTK ÁOK BTK EFK * FOK ** GTK GYTK JGYTFK *** MFK **** SZÉF ***** TTK ****** ZFK SZTE összesen * Egészségügyi Főiskolai Kar neve 2006-tól Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar ** A Fogorvostudományi Kar 2007-ben jött létre *** A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar neve 2006-tól Juhász Gyula Pedagógusképző Kar **** A Mezőgazdasági Főiskolai Kar neve 2007-től Mezőgazdasági Kar ***** Az Élelmiszeripari Főiskolai Kar neve 2006-tól Mérnöki Kar ****** A Természettudományi Kar neve 2007-től Természettudományi és Informatikai Kar

A jelenleg tanárképzést folytató karok (BTK, TTK, JGYPK)

Mennyiben tekinthető érvényesnek az egyetem regionalitása, a tanárképzés regionális hozzáférhetősége a szegedi tanárképzősöknél? Kutatásunkból azt a választ kaptuk, hogy a Szegedi Tudományegyetem tanárképzést folytató karainak rekrutációs bázisa, regionális hatóköre a Dél-Alföldre, azaz Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyékre terjed ki. A tanárképzésnél fontos az intézmény elérhetősége. Mindez összefügg azzal, hogy a tanárképzést regionális hatókörű egyetem folytatja.

A hallgatók társadalmi háttere és a társadalmi reprodukció

Érvényesül-e a társadalmi reprodukció a tömeges tanárképzés keretei között? A szülők közel háromnegyede középfokú végzettségű, ugyanakkor a szülők egy tizede végzett egyetemet. A magasabb társadalmi presztízsű rétegeknek önreprodukciója nem ezen a csekély társadalmi presztízzsel bíró területen működik. A szegedi tanárképzés jellemző funkciója elsőgenerációs értelmiség nevelése.

Életesemények

Milyen mértékben tükröződnek a társadalmi változások a hallgatók jövőtervezésében, az iskolai ifjúsági korszak meghosszabbodásában, a felnőtté válás kitolódásában, az önállósodásban? Kutatásunk eredményei szerint a tanárképzős hallgatókat növekvő mértékben foglalkoztatja a továbbtanulás kérdése és tervezése. Az oktatási rendszerben tovább kívánnak maradni, részben az oktatás által nyújtott ismeretek elsajátítása és készségek kialakítása, részben pedig a munkaerőpiacra való kockázatos kilépés és a felnőtté válás (a szülőktől való teljes leválás) bizonytalanságai miatt, ami azt jelzi, tovább hosszabbodik az iskolai ifjúsági életszakasz és, hogy a felsőoktatási hallgatók tudatosan használják a gazdasági és társadalmi környezet által elfogadott (a munkába állás és a családalapítás alól őket felmentő) ifjúsági moratóriumot az ezen keretek között maradásra. A tanárképzős fiatalok hosszabban maradnak a felsőoktatás kötelékében, mint egy oklevél megszerzésének képzési ideje, azonban ez nemcsak az élethosszig tartó tanulás kereteit határozza meg, de a felsőoktatás „parkolópálya” jellegét is tovább erősíti, ami azt is jelenti, hogy az intézmények a részben a munkapiac várótermeivé alakulnak.

Az értékek világa

Egyes problémákról alkotott vélekedések preferenciasorrendje 2008 (4 fokú skálán, átlagértékek) Kik a tanárképzősök SZTE JGYPK, 2008 (N=497) mean munkanélküliség3,62 bűnözés3,42 politikai szereplők marakodása3,39 a lakossági hitelállomány mértéke3,36 a gazdaság teljesítőképessége3,34 erkölcsi szabályok eltűnése3,31 drogfogyasztás3,29 a szolidaritás hiánya3,24 a kultúra bulvárosodása3,17 alkoholfogyasztás3,13 etnikai konfliktusok3,08 a fiataloknak kevés a pénzük2,92 közösségi terek, helyek eltűnése2,92 magányosság, társas kapcsolatok hiánya2,81 unalom, sokan nem tudják mit kezdjenek magukkal2,74 túlságosan nagy (iskolai, munkahelyi) elvárások2,72 nincsenek példaképek2,69 a fiatalokat nem veszik komolyan2,59 nemzetközi terrorizmus2,43 fiatalok és felnőttek ellentétei2,37 túl sok információ éri az embert2,37

Milyen értékorientációk és attitűdök jellemzik a hallgatókat? A tanárképzősök esetében nem mérhettük a család, mint hagyományos kontrolltényező háttérbe szorulását és a tömegmédia felértékelődését. A hallgatók a primer csoportokba (család, barátság) való visszahúzódását a tömegmédia véleményformáló hatásának csökkenése kíséri. A közösségi értékek megerősödését és ezzel együtt horizontális szolidaritás újraépülésének kezdetét figyelhetjük meg, ám kiemelendő, hogy mindez a legszűkebb körbe való visszahúzódással együtt jellemezhető. A biztonság és a békés világ felértékelődésének jelensége a (világ)kockázati társadalom sajátja. A tanárképzősök értékpreferenciáiban a posztmaterialista értékrend és egy – elsősorban az info-kommunikációs technikák által alakított – új materialista értékrend bonyolult egymásmellettiségben van jelen, ez utóbbi azonban a virtuális valóságokba mutat. Az értékek tekintetében ezért kettős lánc köti a most formálódó leendő tanárgenerációt, egyrészt a pályaképben rejtező elvárások, másrészt pedig a társadalmi valóság, azaz az ideák világa vs. a társadalom működésében tapasztalt zavar: a Tanárról élő mentális kép és a relátum ütközése nemcsak a korábban leírt új típusú tanárszerepekhez, de szerepkonfliktusokhoz is vezet és pályaszocializációs következményekkel is jár, amely a felsőoktatási intézményeket új (a képzés tartalmát komolyan érintő) kihívások elé állítja.

Köszönöm a figyelmet! Jancsák Csaba