1% Magyarországon Határtalan Civil Nap, Budapest, május 12.

Az 1%-os törvény története Az ötlet megszületése, eredeti szándékok: az 1% mint egyház-finanszírozási megoldás Érdekek és érdekérvényesítési küzdelmek: a javaslat átalakulása, címzettek a kulturális intézmények és nonprofit szervezetek Újabb fordulat: második 1% az egyházak javára

1%-ra jogosultak a belföldi székhelyű civil szervezetek, ha Alapítványi, közalapítványi, egyesületi formában vagy egyéb társadalmi szervezetként ténylegesen működnek (kivéve a politikai pártokat, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteket) Közhasznú tevékenységet folytatnak (lista szerint, a közhasznú státus nem kötelező) Nincs köztartozásuk, vagy az 1%-ot a köztartozás kiegyenlítésére használják

Technikai megoldások Az adófizetők nyilatkozatot tölthetnek ki egy kedvezményezett szervezet javára. Az adóhatóság végzi el az átutalást (ha a kedvezményezett tényleg jogosult, és kéri is a számára felajánlott összeget). A támogatottak listáját az adóhatóság nyilvánosságra hozza. A kedvezményezett sajtóközleményben számol be a támogatás felhasználásáról.

1%-ban részesülő NP szervezetek és a támogatás összege ÉvSzervezetek száma ezer db Támogatás összege millió € 19978,47, ,814, ,029,7

Növekedés

1%-hoz való hozzáférés,1997–2003

Nyilatkozók száma 2006-ban 2,8 millió magánszemély nyilatkozhatott volna, de csak 1,3 millió magánszemély – a progresszíven adózó magánszemélyek 46,3 %-a – rendelkezett az 1 %-ról. A benyújtott nyilatkozatok 95 %-a volt érvényes.

Nyilatkozók jellemzői A többieknél nagyobb valószínűséggel töltik ki az 1%-os nyilatkozatot a magasabb iskolázottságúak, magasabb társadalmi státusúak, magasabb jövedelműek, középkorúak, gyerekes családban élők, nők, szoros társadalmi kötődésekkel rendelkezők, adományozók, önkéntes segítők.

Az 1%-ot fel nem ajánlók gondolkodása az átlagosnál államközpontúbb és sok szempontból konzervatívabb, a családokról jobb, a civil szervezetekről rosszabb véleménnyel vannak, mint a nyilatkozatokat kitöltők, az informáltságuk lényegesen gyengébb, kevesebb forrásból és kevesebbet hallanak a nonprofit szervezetekről.

Számottevő javulás akkor várható, ha a civil szféra képes lesz az eddiginél rugalmasabb módszerekkel, személyre szabottabb, differenciáltabb üzenetekkel, őszintébb együttműködési (nem csupán támogatásszerzési) szándékkal közelíteni meg azokat az adófizetőket, akikhez az eddigi kampányokkal nem sikerült eljutni.