MR-vizsgálat előkészítése • kontraindikációk kiszűrése • a beteg tájékoztatása a vizsgálat menetéről • a beleegyező nyilatkozat aláíratása • a beteg előkészítése, fémek eltávolítása • a beteg befektetése

Kontraindikációk Abszolút: • pacemaker, defibrillátor • implantátum - aneurysma clip - cochlearis implantátum - mágnesezhető fém protézisek (nem mágnesezhető: titán, platina) Relatív : • a terhesség első 3 hónapja • klausztrofóbia • fémek a vizsgált régióban

A beteg előkészítése, fémek eltávolítása • testén viselt fémtárgyak: szemüveg, hajcsat, műfogsor, testékszer, ékszer (kivétel az arany és ezüst ékszerek) • ruházatán: melltartó, gomb, cipzár, öv, csat • zsebeiben: aprópénz, kulcs, töltőtoll, öngyújtó • elektromos, mágneses, mechanikus eszközök: óra, telefon, mágneses kártya.

Beteg befektetése • a megfelelő tekercs kiválasztása • testhelyzet: a vizsgált régiótól függően • füldugó, jelző (pánikpumpa) elhelyezése • a mozdulatlanság érdekében szivacsokat használhatunk • a vizsgált testrészt rögzítjük, ha szükséges • a vizsgált régió a tekercs közepre kerül • centrálás: a tekercs közepén levő jelölésre

MR-vizsgálat – mérések Általános vizsgálati protokoll: 1.Háromsíkú tájékozódó mérés(topogramm): 3-5 szelet síkonként (cor, sag, ax) rövid áttekintő mérés (rövidebb, mint 1 perc) a három merőleges síkban készült tájékozódó felvételeken bármilyen ferde sík tervezhető. 2.Diagnosztikus mérések (min. 3 ) Összesen kb. 15-40 perc .

Diagnosztikus mérés: • súlyozás: T1, T2, T2*, protonsűrűség (PD) • vizsgálati sík: ax, cor, sag (legtöbbször ferde) • szekvencia: spin echo: SE, FSE inversion recovery: FLAIR (a víz jelszegény), STIR (a zsír jelszegény) gradiens echo: FSPGR (T1-súlyozott), GRE (T2*-súlyozott)

Súlyozás - A T1-súlyozott felvételeket inkább az anatómiai viszonyok, -T2-súlyozott felvételeket pedig a kóros eltérések (általában magas víztartalom, mely jelgazdag a T2-n) megítélésére alkalmazzuk. -A T2*- és a PD-súlyozás bizonyos szövetek kontrasztosabb ábrázolódását teszi lehetővé, leginkább ízületek vizsgálatában használjuk. -Egy vizsgálat során minimum kétféle súlyozású sorozat szükséges.

Vizsgálati síkok A vizsgálati síkokat az adott testrész és az elváltozás függvényében választjuk. A szeleteket az anatómiai képletek szerint döntjük, tehát legtöbbször ferde síkú metszetekről készítünk felvételeket. Egy vizsgálat során minimum két különböző síkban készítünk felvételeket. Az azonos síkú, de eltérő súlyozású képeket azonos metszetekben készítjük.

Vizsgálati szekvenciák Leggyakrabban a fast spin echo-t (FSE) alkalmazzuk: a mérési idő viszonylag rövid (SE-hez képest) és a szöveti kontraszt is megfelelő. Gradiens echo szekvenciák esetén a mérési idő rövidebb, ezt légzésszünetben végzett, háromdimenziós vagy angiographiás vizsgálatok esetén használjuk. A T2*-súlyozott gradiens echo szekvencia jellegzetes kontrasztja miatt jelent előnyt az ízületek leképezésében, az ízületi porcok ugyanis jól ábrázolódnak. Az IR szekvenciákat bizonyos szövetek jelének kioltására alkalmazzuk: a FLAIR a szabad víz, míg a STIR a zsírszövet jelét szuprimálja (jelszegény lesz a felvételen). A zsírszövet erős jelének kioltására létezik egy másik technika is, amely bármilyen szekvencia esetén alkalmazható (zsírelnyomás).

Az adatgyűjtés típusai: 2D, 3D 2D - Leggyakrabban kétdimenziós adatgyűjtést végzünk, tehát adott vastagságú metszetekből készítünk síkbeli felvételeket. A metszetek között egy bizonyos vastagságú részt nem mérünk (ez általában a szelet vastagságának 10-20%-a), hogy elkerüljük a keresztezett gerjesztésből adódó képminőség romlást

Az adatgyűjtés típusai: 2D, 3D 3D - Egy szövetvolumen kihagyásmentes leképezését lehet elérni a háromdimenziós adatgyűjtéssel. Ebben az esetben az adott volument egyidejűleg gerjeszti a gép, így elkerüljük a szeletenkénti gerjesztés széli pontatlanságait. A mérés után a 3D adattömbből az előre kiválasztott síkban rekonstruálhatók a primer képek, melyek szeletvastagsága beállítástól függően akár 1 mm-nél is kisebb lehet, és a szeletek között nincs kihagyás. Angiographiás méréseknél mindig a 3D adatgyűjtést választjuk, de kisméretű anatómiai képletek (pl. belső hallójárat) vizsgálatában is alkalmazhatjuk.

Rövidítések I. CE-MRA – Contrast Enhanced MR-Angiography Bólus Angiographiás szekvencia, a felvételeken az erek lumenében áramló kontrasztanyag ábrázolódik a legintenzívebben. A mérési idő rövid, 20-40 sec. Nagyobb testrészek ereinek vizsgálatára használjuk. EPI – Echo Planar Imaging Kis felbontású, de nagyon gyors szekvencia, a mérési idő képenként 20-100 ms. Diffúziós, perfúziós, funkcionális vizsgálatokban alkalmazott szekvencia. FIESTA – Fast Imaging Employing STeady-state Acquisition Egy módosított, jó felbontású, gyors T2-jellegű gradiens echo szekvencia. Szeletenként végzi az adatgyűjtést (kb. 1 sec), így a mozgás nem zavarja a képalkotást. FLAIR – FLuid Attenuated Inversion Recovery Vízelnyomásos T2-súlyozott IR szekvencia.

Rövidítések II. FSE – Fast Spin Echo Gyors spin echo szekvencia, mely több sorát beolvassa a szeleteknek egy repetíciós időn belül. FSPGR – Fast SPoiled Gradient Recalled echo T1-súlyozott gradiens echo szekvencia. GRE – Gradient Recalled Echo Az MR-képalkotás egyik alapszekvenciája, egy 0 és 90 fok közötti rádiófrekvenciás impulzust és egy gradiens-átfordítást alkalmaz a jel mérésére. IR – Inversion Recovery Az MR-képalkotás egyik alapszekvenciája, a gyors spin echo szekvencia előtt egy újabb 180 fokos rádiófrekvenciás impulzust alkalmaz. Jobb szöveti kontraszt elérésére vagy bizonyos szövetek jelének kioltására alkalmazzuk.

Rövidítések III. MRA – MR-Angiographia MRCP – MR Cholangio-Pancreatographia A pancreas- és az epevezetékek speciális MR-vizsgálata. PC MRA – Phase Contrast MR-Angiography MR-Angiographiás szekvencia, a mért jel az áramlás sebességével arányos. Az erek leképezésére kontrasztanyag adása nem szükséges. SE – Spin Echo Az MR-képalkotás egyik alapszekvenciája, egy 90 és egy 180 fokos rádiófrekvenciás impulzust alkalmaz a jel mérésére.

Rövidítések IV. SSFSE – Single-Shot Fast Spin Echo T2-súlyozott gyors spin echo szekvencia. A képek egyenként készülnek, a mérési idő kb. 1 sec képenként. Hasi vizsgálatokban alkalmazott szekvencia. STIR – Short Time Inversion Recovery Zsírelnyomásos T2-súlyozott IR szekvencia. TOF MRA – Time of Flight MR-Angiography MR-Angiographiás szekvencia, mely képes megkülönböztetni az áramló és a stacionárius szöveteket. Kontrasztanyag adásra nincs szükség. A mérési idő hosszú, 7-10 perc. TRICKS – Time Resolved Imaging of Contrast Kinetics Gyors, egymás utáni bólus angiographiás mérések az erek dinamikus vizsgálatára.

Kontrasztanyagos mérés Az elváltozás függvényében kontrasztanyag adására is szükség lehet. Leggyakrabban használt iv. kontrasztanyagok a paramágneses, gadolínium-tartalmú kontrasztanyagok (Magnevist®, Omniscan®, MultiHance®, stb.),amelyek a szövetek T1-relaxációs idejét csökkentik, így a kontrasztanyagot halmozó szövetek erős jelet adnak a T1-súlyozott szekvenciákban („fehéren” ábrázolódnak). Mennyiség: 0,1-0,2 ml / testsúlykg. Indikáció: tumor, metastasis, tályog, gyulladás, nyirokcsomók, stb. Mellékhatások nagyon ritkán vannak (1-2 %): hányinger, hányás, melegség, fájdalom a szúrás helyén, fejfájás, paraestesia, szédülés, urticaria, más allergiás bőrreakciók.

Kontrasztanyagos mérés tipusai Posztkontrasztos (kontrasztanyagos) sorozat: az iv.kontrasztanyag beadása után a natívan is elkészült T1-súlyozott szekvenciákat ismételjük, minimum két különböző síkban. A natív és a kontrasztanyagos felvételek összehasonlításával pontosan megállapítható a kontrasztanyag-halmozás helye és kiterjedése. Dinamikus sorozat: egy adott T1-súlyozott szekvenciát minimum három fázisban ismétlünk: artériás (a kontrasztanyag beadása után 20 sec), vénás (50 sec) és parenchymás (90 sec) fázisban. Ebben az esetben kontrasztanyag-pumpával adjuk be a kontrasztanyagot, melyet 20 ml fiziológiás sóoldat követ. A képek utólagos feldolgozása során a dúsulás helyén számítógéppel kiszámíttatható a halmozás idő szerinti görbéje. Ez a görbe a kontrasztanyag felvétel intenzitását és dinamikáját mutatja, ami bizonyos léziók jellemzésére elengedhetetlen

Kontrasztanyagos mérés tipusai II. Angiographiás sorozat: az erek leképezésére használjuk, ezért nagyon fontos az erek kontrasztanyag-telődésének és a mérés indításának a szinkronizálása. Ezt az ún. bóluskövetéssel (SmartPrep) tudjuk megvalósítani. A módszer lényege, hogy a gép automatikusan figyeli a kijelölt területen a pumpával beadott kontrasztanyag-bólus intenzitását (kontrasztanyag mennyisége: 15-25 ml). Ha ez a megfelelő szint fölé emelkedik, akkor néhány másodperc múlva – ezalatt van lehetőségünk légzési és nyelési instrukciókat adni a betegnek – automatikusan elindítja a mérést. A primer adatokból többféle technikával készíthetünk utólagos rekonstrukciókat az erek és azok elváltozásainak megjelenítésére

Koponya MR vizsgálata

Általános szempontok koponya tekercs hanyatt fekvés nem kooperáló beteg (tudat, szédül, hányinger) gyerek klausztrofóbia centrálás (tekercs+beteg) fej immobilizálás beteg előkészítés (ékszer, smink, pislog, nyel, sóhajt) kontraindikációk (pl. aneurysma klipp) vizsgálat vezetés (pszichés, interaktív vizsgálat) kontraszt beadás módjai

Koponya MR-vizsgálatai (tájékoztató jellegű) • Rutin koponya • Epilepsia • Stroke • Hypophysis (Sella) • Diffúzió Tenzor Képalkotás • Koponya MR-Angiographia (MRA) • Funkcionális MRI • MR-Spektroszkópia • Orbita • Belső fül (Acusticus neurinoma) OMÜ

Rutin koponya MR-vizsgálat (tájékoztató jellegű) Tájékozódó T2 ax FSE T2 ax FLAIR T1 cor SE T1 sag SE Kontrasztanyagos vizsgálat: Kontrasztanyagos T1 cor SE Kontrasztanyagos T1 sag SE

Coronalis felvételen: a középvonalra merőlegesen. Axiális szeletek tervezése Sagittalis felvételen: a corpus callosum alsó pontjait összekötő egyenessel párhuzamosan. Coronalis felvételen: a középvonalra merőlegesen. Számozás: caudocranialis irányban. Vizsgált rész: az öreglyuktól a koponyatetőig.

Axiális felvételen: a középvonalra merőlegesen. Coronalis szeletek tervezése Axiális felvételen: a középvonalra merőlegesen. Sagittalis felvételen: a corpus callosum alsó pontjait összekötő egyenesre merőlegesen. Számozás: posteroanterior irányban. Vizsgált rész: a teljes agyállomány.

Axiális és coronalis felvételen: a középvonallal párhuzamosan. Sagittalis szeletek tervezése Axiális és coronalis felvételen: a középvonallal párhuzamosan. A középső szelet áthaladjon a középvonalon (mediansagittalis sík). Számozás: jobbról balra. Vizsgált rész: a teljes agyállomány.

Koponya MR-Angiographia A koponya MR-Angiographiás vizsgálatai általában kontrasztanyag adása nélkül történnek. A módszer áramlásérzékeny technikát alkalmaz, képes megkülönböztetni az áramló és a stacionárius szöveteket. Az erek szabad lumenét lehet ábrázolni, viszonylag hosszú mérési idő alatt (10-20 perc). A tisztázandó kérdésnek megfelelően többféle angiographiás mérés létezik:

3D TOF (time-of-flight) - „Aneurysmás” Csak az erek ábrázolódnak (az agyállomány elmosódott). Indikáció: A Willis-kör ereinek elváltozásai (aneurysma, AVM, angioma, cavernoma). ervezés: Nem döntjük, ezért nagyon fontos hogy a beteg egyenesen tartsa a fejét és állát behúzza. Számozás: caudocranialis irányban. Vizsgált rész: öreglyuktól a corpus callosum tetejéig (Willis-kör erei).

Számozás: caudocranialis irányban. 3D TOF - „Trigeminusos” Az erek környezethez való viszonya is vizsgálható (az agyállomány is ábrázolódik). Natívan csak artériák látszanak. Ha a vénákat is szeretnénk látni, akkor intravénás kontrasztanyag adása után megismételjük az angiographiás mérést. Indikáció: Vascularis compressio (trigeminus neuralgia, faciális tic, hypertonia). Tervezés: Nem döntjük, ezért nagyon fontos hogy a beteg egyenesen tartsa a fejét, és állát behúzza. Számozás: caudocranialis irányban. Vizsgált rész: öreglyuktól az agytörzs tetejéig (a 12 pár agyideg régiója).

Agyvérzés, sinus thrombosis. 3D PC (fázis kontraszt) A jelintenzitás az áramlás sebességének a függvénye (gyorsabb áramlás erősebb jelet ad): zsír, vérzés nem ábrázolódik. Az ábrázolni kívánt áramlás iránya és sebessége állítható, lehet artériás vagy vénás, de általában a vénák vizsgálatára használjuk. Indikáció: Agyvérzés, sinus thrombosis. Tervezés: Nem döntjük, ezért nagyon fontos hogy a beteg egyenesen tartsa a fejét, és állát behúzza. Számozás: caudocranialis irányban. Vizsgált rész: az öreglyuktól a koponya tetejéig.

Intracraniális térfoglalások MR érzékenyebb módszer a CT-nél mindig 3 sík szükséges morfológia – prognosztikai jelek MR ≠ szövettan

Tumor jelintenzitás legtöbb tumor magas víztartalmú T2/PD képeken magas jelintenzitású T1súlyozott képeken alacsony jelintenzitású alacsonyabb jelintenzitású tumor T2 súlyozott képeken magas jelintenzitású tumor T1 súlyozott képeken isointenz tumor cysta, necrosis

Mi okoz alacsony jelintenzitást T2 súlyozott képeken? paramagnetikus hatás vas a meszesedésben v. necrosisban ferritin/haemosiderin korábbi vérzés helyén intracelluláris methemoglobin subacut vérzésben melanin alacsony spin-denzitás meszesedés csekély cytoplasma magas cellularitás fibrokollagenózus stroma magas makromolekula (fehérje) tartalom intratumoralis erek

Mi okoz magas jelintenzitást T1 súlyozott képeken? Paramagnetikus hatás methaemoglobin melanin Mn, Fe, Cu Nem paramagnetikus hatás magas fehérjetartalom zsír áramlási erősítés

Nekrózis hatása a jelintenzitásra Megrövidült relaxáció vérzés vas ionok felszabadulás a sejtben szabad gyökök fehérje „törmelék” Meghosszabodott relaxáció cysticus komponens

Cysticus laesio kerek, élesen határolt Jelintenzitás: CSF-al isointens minden szekvencián a tumoros cytsa általában magasabb jelintenzitású T1S képeken

Vérzés friss-régi vérzésre hajlamos primer tumorok GBM ependymoma oligodendroglioma vérzésre hajlamos secunder tumorok melanoma tüdő cc. renalis cc. choriocarcinoma

Haemorrhagia (haemoglobin) biochem. tempus T1 T2 Oxyhgb hs = / Deoxyhgb hs-ds = / Intracell.methgb ds Extracell methgb ds-ms Ferritin/hsiderin ds ys = /

Benignus vs. tumoros vérzés heterogén a különböző korú vérzések miatt intra-extracelluláris vér nívó oedema+tumor+necrosis együttes nem-vérzéses tumor komponens lassabb lebomlási folyamat hemosiderin ált. nincs vagy kevés magas jelintenzítású környezet a T2S képeken jellegzetes az acut-subacut-chronicus fázisnak megfeleleően nincs abnormális massza szabályos lebomlási folyamat chronicus fázisban nincsen oedema és térfoglaló effektus

Patognomikus jelek I.: zsír pl. teratoma, dermoid, lipoma T1S képeken magas jelintenzitású kémiai eltolódás műtermék zsírelnyomás

Patognomikus jelek II.: melanin T1S képeken magas T2S képeken alacsony jelintenzitású melanoma metastasis, medulloblastoma,

Patognomikus jelek III.: vascularizáltság hypervascularizáltság: haemangioblastoma, glioblastoma

Patognomikus jelek IV.: cellularitás hypercelluláris tumorok: sok sejt, kis EC tér (medulloblastoma, pineoblastoma, neuroblastoma, lymphoma, bizonyos metastasisok) T2S képeken alacsony jelintenzitás diffúziós képalkotás malignitás grading

Tumor ka. halmozás vér-agy gáton átmehet: nagy lipidoldékonyságú anyagok, alacsony ionizáció fiziológiás pH-án, víz ha a vér-agy gát sérül vagy a tumor erekben nem fejlődik ki metastasis – nem KIR eredetű kapillárisok necrosis tumor határ – infiltratív tu.- oedema

Cerebrovascularis rendellenességek aneurysma arteriovenosus malformatio (AVM) cavernosus angioma (cavernoma) venás angioma kapilláris telangiectasia Sturge-Weber syndroma

Infarctus Nagyérelzáródás – vérellátási terület Alacsony áramlás – határterület Parasagittalis Occipitoparietalis Kis penetráló arteria Lacunáris infarctus Agyfelszíni arteria Ék alakú terület centrális The degree and extent of the infarct zone is defined by the lesion site and the presence and state of the collaterals. This is essential if the lesions are related to small non-collateralized penetrating arteries (microangiopathies) or to large cerebral arteries (macroangiopathies) or both. Infarcts may lie in the supply area of an artery (territorial infarcts) or in the border region between the supply zones of different arteries (extraterritorial infarction). Macroangiopathies cause impaired hemodynamics due to decreased cerebral perfusion pressure (CPP) through embolism or local thrombosis. Hemodynamically produced infarcts are seen as .low-flow. infarcts in the distribution area of the non-collateralized part of the MCA (the lenticostriate arteries) or as border zone infarcts in the supply areas of the large vessels in the parasagittal border zones and parieto-occipital border zones (extraterritorial infarcts). Territorial infarcts, caused by embolism or thrombotic occlusion, develop in the supply territory of large superficial arteries and are often wedge-shaped and limited to the supply territory of the artery. If the collaterals supply the marginal zones sufficiently, only a central infarct will develop. Occlusion of the lenticostriate endarteries is a subgroup of territorial infarcts (lacunar infarct), (figure 2). Microangiopathies are caused by local thrombosis in the small non-collateralized, penetrating end-arteries, e.g. lenticostriate arteries, known as lacunar infarcts (8).

Képalkotó diagnosztika CT Korai jelek (oedema, szürke/fehérállomány elmosódása, törzsdúci magvak hypodenzitása, hyperdens arteria) CT, perfúziós CT, CT angiográfia 8 órán belül 20%-ban pozitív 24 óra SPECT rCBF (Xe, HMPAO) CT has been the method of choice in diagnostic evaluation of cerebrovascular diseases since its introduction in the 1970s. CT image reconstruction relies on digital decoding of absorbed x-rays measured in a slice. Images of the entire brain can be obtained in a few minutes. Due to artifacts caused by contrast in the region of the part petrosa ossis temporalis, it is associated with major difficulty to use CT for evaluation of infarcts in the brain stem (52). CT images most often do not show the affected artery supply area or give information about the degree of collateral blood supply. The localization or extent of the involved area or spontaneous reperfusion can therefore not be determined using CT. Acute ischemic lesions are usually visible after 24 hours. In 20% they are even visible as blurred, low intensity areas within the first eight hours. CT identifies ischemic lesions, as hypointensities, 3mm in diameter at least in regions above the part petrosa ossis temporalis. Hypointensity seen on CT is caused by an increased water content, i.e., cytotoxic or vasogenic edema (53). Special attention has been paid to the correlation of clinical outcome and .early CT findings. within the first six hours, in thrombolytic trials. These findings are (54) • Effacement of sulci due to swelling from edema. • Loss of border between gray and white matter. • Relative blurring of especially the lentiform nucleus. Findings on CT obtained before thrombolytic therapy have indicated • Early hypointensities indicate irreversible damage. • Hypointensity in more than one third of the supply area of the middle cerebral artery MCA indicates a high risk of developing secondary hemorrhage leading to disability and death. In the ECASS (43) these .early findings. were used as exclusion criteria, but were difficult to use; i.e. they were the most frequent reason for breaking the protocol (thrombolysis started in patients with .early infarct signs.). Some studies have questioned the role of .early infarct signs. for predicting infarction. In a study of CT and PET, no direct correlation was found between CT 31 signs and critically hypoperfused tissues (55). Although .early infarct signs. correlated with poor outcome, some patients with .early signs. had good spontaneous outcome. Also some patients with .early findings. did not develop infarcts. Incidence of HT after treatment by thrombolytic therapy in the ECASS could, however, be predicted CT by .early infarct signs" using .(56). However, CT is still much more widely available than MR and has been superior for detecting hyperacute ICH within the first 6 hours, which is of paramount importance when stratifying patients for thrombolytic therapies. CT is therefore still the method of choice for diagnosing patients with stroke, although recent developments in MRI are very promising for detecting hyperacute ICH as reviewed in section 3.2.3. (57;58). Developments in CT include very fast acquisition using spiral techniques. CT therefore offers the possibility of functional studies of the blood circulation using 133Xe as a tracer (59) although a bad signal-to-noise ratio (SNR) and high sensitivity to patient movements hampers the clinical assessment. Also, acquisition of CT images during a bolus injection of a contrast agent, has made it possible to visualize the extra- and intracranial blood supplying vessels (60). Fast rotating multi detector systems have made the assessment of rCBF by SPECT possible. The spatial resolution is reduced compared to PET and MRI. The tracers used for SPECT are commercially available and instrumental and logistic demands are reduced compared to PET. SPECT is more appropriate for clinical studies and clinical practice and has been applied to human ischemic stroke studies and thrombolytic trials (61;62). SPECT is used for rCBF measurements and receptor studies, of which only rCBF measurements in stroke studies will be dealt with in this thesis. 133Xe is an ideal free diffusible tracer used in SPECT for absolute quantification of the rCBF. The spatial resolution is low and requires a dedicated tomograph, why only few studies of stroke patients have been performed. 99mTc-hexa-methyl-propylene-amineoxime (HMPAO) is a non-diffusible perfusion tracer. It is taken up and is fixed in brain tissue 32 having a high first-pass extraction fraction with a distribution proportional to rCBF in normal brain, although not quantifiable. The affected supplying artery can be determined visualizing rCBF by SPECT (63). SPECT rCBF measurements are also valuable for answering the question of spontaneous reperfusion resulting in normal or increased perfusion. In the patients treated with thrombolysis, reperfusion can be documented by serial SPECT measurements (64), increasing knowledge of which occlusions are sensitive to thrombolysis. SPECT has been applied in clinical trials of thrombolytic therapy within three to six hours using HMPAO as tracer (61;62). In two studies, the perfusion reduction determined by HMPAO-SPECT prior to thrombolysis was used to estimate the risk of hemorrhagic transformation (62). In several studies, the rCBF ratio between the infarcted and the healthy hemisphere has been calculated showing correlation to the clinical course and tissue survival (61;65). Also in one recent study of intra-arterial thrombolysis, a rCBF-index threshold was identified for predicting infarction or recovery (66). It seems therefore possible to estimate if there is a penumbra and if thrombolysis can be considered safe using SPECT with HMPAO as a tracer (68). However, one serious drawback of SPECT is the inability to detect hemorrhages.

Képalkotó diagnosztika MRI (strukturális) T1, T2, PD 82% pozitív 24 órán belül

Vérzés CT - ~100 % MRI Hyperacut stádium – intracellularis deoxyhemoglobin (paramagneticus) T2*↓ Gradiens echo T2 súlyozott mérés, EPI From the 1970’s, CT has allowed precise delineation of site, size and space occupying effects of ICH with a sensitivity of almost 100% even at the earliest time points (125), (126), (127). If MR should be used to stratify acute stroke patients to thrombolytic therapy then it is of great importance that ICH can be detected reliably. In this section, the principles for MRI detection of hemorrhages will be presented. The ability to detect hyperacute ICH and HT will be discussed and finally three cases of acute ICH will be presented (128), (129). After a bleeding, blood goes through several transitions regarding magnetic properties, intra- and extracellular distribution and content of proteins and water (129). 3.2.1. Effects from Protein and Water MR visible water, if bound to macromolecules such as proteins present in hemorrhages, will shorten T1 and T2 relaxation. On the other hand, increased free water will tend to increase T1 and T2 relaxation. Protein rich fluids will therefore not cause signal changes. 3.2.2. Paramagnetic Effects Oxyhemoglobin is degraded to deoxyhemoglobin and further to methemoglobin, ferritin and hemosiderin. These molecules can be characterized by their magnetic susceptibility effect. Magnetic susceptibility properties the ability of different molecules or tissues to increase or decrease the applied magnetic field. All degradation products are paramagnetic (deoxyhemoglobin, methemoglobin) or even superparamagnetic (ferritin, hemosiderin). Oxyhemoglobin is diamagnetic with no practical influence on the magnetic field. Paramagnetic substances cause a local change of the magnetic field. Changes to the magnetic field cause a local shortening of T1 and T2 due to direct interactions between water molecules and (super) paramagnetic molecules, and a shortening of T2* due to static inhomogenity. Severe signal loss caused by T2* effects will only occur when the (super) paramagnetic degradation products are 70 confined in small compartments. For instance, (hyper) acute degradation to intracellular deoxyhemoglobin will cause signal decrease due to static inhomogenity. When red blood cells lysis, the effect from static inhomogenity will decrease, and only the direct effect on adjacent water molecules from deoxyhemoglobin will be present. Spin-echo sequences used for structural MR imaging are only sensitive to the diffusion effects. Gradient-echo MR-imaging is sensitive to both diffusion and static inhomogenity effects. Drawbacks of gradient-echo imaging are compromised anatomic details and susceptibility artifacts in regions with varying susceptibility e.g. between the air-containing sinuses and brain and especially between hemorrhages and normal tissue leading to overestimation of the volume of hemorrhages. Most studies have been done at a low field strength (0.5T) (27). Susceptibility effects increase when the magnetic field increases. Today, most scanners for clinical use have a field of 1.5T. The recent availability of gradient-echo EPI, which is highly T2*-weighted, together with the development and distribution of high field scanners, seems to increase the detection rate of hemorrhages with MR, especially within the first hours. The different stages are illustrated in figure 19 and Table II (129). Figure 19. Stages in hemorrhages (adapted from (129) OXYHEMOGLOBIN DEOXYHEMOGLOBIN 71 Table II. The stages of Hemorrhages Metabolic phase Distribution Relaxivity Dephasing Relaxation process effects Oxygenation (oxyhemoglobin) - within RBC ÷ ÷ Deoxygenation (deoxyhemoglobin) - within RBC ÷ + Oxidation (methemoglobin) - within RBC + + - extracellular + ÷ Iron storage (hemosiderin) - within macrophages ÷ + and glia cells

Központi idegrendszeri fertőzések zavartság, tudatzavar, idegrendszeri tünetek, láz gyulladás és idegsejt károsodás T2w, FLAIR képeken magas jelintenzitás oedema bevérzés állománylaesiok

Hypophysis A hypophysis mérete Adenohypophysis Neurohypophysis 0.5 g vastagság: 3-8 mm pubertás 10 mm terhesség 12 mm Adenohypophysis Neurohypophysis Középső lebeny

Hypophysis (sella) MR-vizsgálata (tájékoztató jellegű) Tájékozódó T1 cor SE Dinamikus T1 cor SE Többször ismétlődő rövid mérések (egy mérés kb. 16 másodperc). Az első mérés a kontrasztanyag beadásával egyidőben indul. Kontrasztanyagos T1 cor SE Kontrasztanyagos T1 sag SE

Sagittalis felvételen: az agytörzs hátulsó felszínével párhuzamosan. Coronalis szeletek tervezése Sagittalis felvételen: az agytörzs hátulsó felszínével párhuzamosan. Axiális felvételen: a középvonalra merőlegesen. Számozás: anteroposterior irányban. Vizsgált rész: sella turcica.

Axiális és coronalis felvételen: párhuzamosan a középvonallal. Sagittalis szeletek tervezése Axiális és coronalis felvételen: párhuzamosan a középvonallal. Számozás: jobbról balra. Vizsgált rész: sella turcica.

Mikroadenoma T1 és T2 relaxáció lassabb Jelintenzitás T1 képeken alacsony 80-90 % bevérzés - magas jel fehérállomány - szürkeállomány T2 képeken magas 30-50 % Kontrasztanyag A terápia határozza meg a diagnosztika feladatát Követés

Az orbita MR vizsgálata CT Csont, meszesedések, levegő, fém (idegentestek) MR vizsgálattal együtt MR Lágyrészelváltozások, zsírszövet kiváló hátteret ad Komplex információ Bulbuson túlterjedő folyamatok Intraorbitális elváltozások Agy

Orbita MR-vizsgálata (tájékoztató jellegű) Tájékozódó T2 ax FSE zsírelnyomással T1 cor FSE zsírelnyomással T2 cor FSE zsírelnyomással Kontrasztanyagos T1 ax FSE zsírelnyomással Kontrasztanyagos T1 cor FSE zsírelnyomással

Parasagittalis felvételen: a nervus opticussal párhuzamosan. Axiális szeletek tervezése Parasagittalis felvételen: a nervus opticussal párhuzamosan. Coronalis felvételen: a középvonalra merőlegesen. Számozás: caudocranialis irányban. Vizsgált rész: a teljes szemüreg.

Axiális felvételen: a középvonalra merőlegesen. Coronalis szeletek tervezése Axiális felvételen: a középvonalra merőlegesen. Sagittalis felvételen: a nervus opticusra merőlegesen. Számozás: anteroposterior irányban. Vizsgált rész: a bulbustól a chiasma opticumig.

Az orbita MR vizsgálata T2, STIR Az orbita MR vizsgálata Klinikai tünetek Látás, szemmozgás, fájdalom, duzzanat, életkor Intrabulbaris – extrabulbáris N. opticus Kötőszövetes terek Septum orbitae Izomkúp Szemizmok Könnymirigy

Az orbita MR vizsgálata (tájékoztató jellegű) Tekercs Koponya tekercs Mindkét szem, agy Orbita tekercs Egy szem, nagy felbontás Testhelyzet Hanyatt fekvő Vizsgálati síkok Az orbita tengelyének megfelelően 3 sík N. Opticus lefutása Szeletvastagság 3 mm, 3D szekvenciák: <3 mm Szekvenciák SE, TSE T1, T2, STIR v. FS T2 Kontrasztos mérések: FS

Az orbita MR vizsgálata Az MR vizsgálatot zavaró körülmények Műtermékek Mozgás Chemical shift Fém Fogak, szemfesték Susceptibilitás Levegő – tökéletlen zsírelnyomás N. Opticus Parciális volumen hatás – coronális sík

Az orbita MR vizsgálata Congenitális elváltozások Ér- és nyirokér eredetű elváltozások Gyulladásos és endocrin kórképek Fertőzések Daganatok Trauma

Orr és orrmelléküregek MR vizsgálata Orrüreg Sinus frontalis, sphenoidalis, maxillaris, ethmoidalis

Orr és orrmelléküregek MR vizsgálata CT Csontok Orrmeléküregek gyulladásos folyamatai Daganatok Elsődleges vizsgálómódszer MR Lágyrészfelbontás Érintettség, mélységi terjedés Speciális kérdések Intracraniális folyamatok

Orr és orrmelléküregek MR vizsgálata(tájékoztató jellegű) Tekercs Koponya tekercs nyaktekercs Testhelyzet Hanyatt fekvő Vizsgálati síkok 3 fő sík A kérdéses struktúrának megfelelően Szeletvastagság 3-5 mm Szekvenciák SE, TSE T1, T2, STIR v. FS T2 Kontrasztos mérések FS T1 Dinamikus gradiens echo T1

Orr és orrmelléküregek MR vizsgálata(tájékoztató jellegű) FOV 15-23 cm Az elsődleges nyirokrégió essen bele Mátrix 256x256 Protokoll Natív: T1 tra, cor STIR v. FS T2 tra, cor Contrast FS T1 tra, cor Sag szükség esetén

Orr és orrmelléküregek MR vizsgálata Congenitális elváltozások Gyulladásos kórképek Benignus és malignus daganatok

Orr és orrmelléküregek MR vizsgálata Congenitális elváltozások Nasalis glioma Septum dermoid Canalis nasolacrimalis mucokele Gyulladásos kórképek Rhinosinusitis, polyposis, retentios cysták Wegener granulomatosis Mycetoma, mucormycosis

Sziklacsont MR vizsgálata Os temporale Külső hallójárat Középfül – processus mastoideus Belső fül Pyramis csúcs

Sziklacsont MR vizsgálata CT Elsődleges vizsgálómódszer Csontok Orrmeléküregek gyulladásos folyamatai Daganatok MR Lágyrészfelbontás Érintettség, mélységi terjedés Speciális kérdések Intracraniális folyamatok

Sziklacsont MR vizsgálata(tájékoztató jellegű) Tekercs Koponya tekercs Felületi tekercs Testhelyzet Hanyatt fekvő Vizsgálati síkok 3 fő sík A kérdéses struktúrának megfelelően Szeletvastagság 3 mm, 3D szekvenciák< 1 mm Szekvenciák SE, TSE T1, T2, STIR v. FS T2 High-res 3D GE T2 (fiesta, ciss), FSE T2 Kontrasztos mérések T1 (FS)

Sziklacsont MR vizsgálata(tájékoztató jellegű) FOV 10-23 cm Mátrix 256x256 Az agyról: T2 v. FLAIR cT1 Kisagy-híd szöglet Protokoll Natív: High-res 3D GE T2 (fiesta, ciss) tra, FSE T2 tra T1 tra, cor STIR v. FS T2 tra, cor Contrast FS T1 tra, cor Sag szükség esetén

Nyak MR vizsgálata FOG, Fogászat, Szájsebészet UH CT MR Felületes struktúrák – nagy felbontás nyálmirigyek, pajzsmirigy Nyirokcsomók keringés Mintavétel CT A nyelvcsont szintje alatt elsődleges módszer Sok a mozgás Multislice Felbontás CT angiographia Csontérintettség MR A nyelvcsont szintje felett elsődleges módszer Kevesebb mozgás Lágyrészfelbontás Érintettség, mélységi terjedés Speciális kérdések Perineuralis, periduralis terjedés Intracraniális folyamatok

Nyak MR vizsgálata(tájékoztató jellegű) Tekercs Koponya tekercs Nyaktekercs együtt Testhelyzet Hanyatt fekvő Vizsgálati síkok tra, cor A kérdéses struktúrának megfelelően Szeletvastagság 3-5 mm Fáziskódolás L-R, oversampling Szekvenciák SE, TSE T1, T2, STIR v. FS T2 Kontrasztos mérések FS T1 legtöbb információ

Nyak MR vizsgálata(tájékoztató jellegű) FOV 16-25 cm Nyirokrégiók! Mátrix 256x256 Protokoll Natív: T1 tra STIR v. FS T2 tra, cor Contrast FS T1 tra, cor Sag szükség esetén

Nyak MR vizsgálata Az MR vizsgálatot zavaró körülmények Műtermékek Mozgás Chemical shift Fém Fogak Kevésbé zavaró, mint CT-nél Susceptibilitás Levegő – tökéletlen zsírelnyomás

Nyirokcsomók Gyulladásos Fertőzés Metastasis STIR high res, T1+c USPIO Reactív Sarcoidosis Castleman betegség Fertőzés Suppuráló nycs Lymphadenitis tuberculosa HIV Metastasis Fej-nyaki primér daganat Laphámrák, pajzsmirigy, nyálmirigy, bőr Szisztémás daganat Lymphoma Alsó nyakis nycs: tüdő, hasi daganatok Melanoma STIR high res, T1+c USPIO Neck lymphadenopathy is commonly seen and may be caused by inflammation or tumoral involvement. Radiological criteria used to diagnose neck lymphadenopathy on CT and MR studies are size and internal structure. A minimum axial diameter more than 10 mm or the presence of central hypodensity, indicating necrosis, are generally accepted criteria of abnormality (Fig. 1). The size criterion is a compromise between sensitivity and specificity. In squamous cell carcinoma head and neck, the most common head and neck aerodigestive malignancy, recently reported results using these criteria yield for CT a sensitivity of about 90% and a specifity of about 40%; the negative predictive value is about 84% and the positive predictive value about 50%. The results with CT are generally slightly better than with MRI. None of the currently available imaging methods can reliably depict small tumour deposits within nonenlarged lymph nodes, or differentiate reactively enlarged lymph nodes from metastatic lymphadenopathy. This can be overcome by combining ultrasonography with fine needle aspiration cytology (US-FNAC). In necks where no lymphadenopathies can be palpated ('N0-neck') a sensitivity of 73% and specificity of 100% have been reported with this technique, significantly better than can be obtained with CT or MRI. The reliability of US-FNAC is dependent on the experience of the examiner. Malignant lymphadenopathy may spread through the lymph node capsule; such extracapsular spread implies a worse prognosis. Radiological criteria for capsular penetration are an irregular nodal margin, without clear distinction between the node and the surrounding fat, and thickening of surrounding fibroadipose tissue or muscles (Fig.1). Only major extranodal spread can be detected by imaging. Invasion of the carotid artery is important to detect, as resectability may become impossible. Carotid wall involvement can be suggested if the artery is surrounded by more than 270 by the tumour. However, sometimes the surgeon can peel the tumour off the vessel even if this sign is positive.

Gége - hypopharynx CT MR Congenitális Degeneratív Gyulladásos kórképek porcérintettségre érzékenyebb Mozgási műtermékek Congenitális Ductus thyreoglossus ciszta Degeneratív Laryngokele Gyulladásos kórképek Epiglottitis Wegener granulomatosis Daganatok Papilloma Laphámrák Supraglotticus Glotticus Subglotticus hypopharynx

Szájüreg Congenitális Submandibuláris nyálmirigy Daganatok Dermoid, epidermoid Struma lingualis Vénás vascularis malformáció Submandibuláris nyálmirigy Kivezető cső tágulat, kövesség Ranula Daganatok Laphámrák Gingiva, nyelv Nyálmirigyek Adenoid cysticus carcinoma Mucoepidermoid carcinoma

Glandula parotis Daganatok Benignus Malignus Kevert sejtes daganatok Wathin tumor Oncocytoma N. Facialis schwannoma Malignus Mucoepidermoid carcinoma Adenoid cysticus carcinoma Laphámrák Metastasis Bőr, melanoma 1. Anatomy the largest salivary gland, situated below the external auditory canal and behind the ascending ramus of the mandible, reaching to the jaw angle. It is divided into a superficial and deep lobe by the branches of the facial nerve. The deep lobe reaches the prestyloid part of the parapharyngeal space. The parotid lobe drains through Stensens duct into the oral cavity. Also, see parotid gland. Accessory parotid gland tissue is commonly seen along the course of Stensen's duct (anatomical variant). 2. Pathology Congenital anomalies agenesis of the parotid glands is very rare; it may be associated with other facial abnormalities. a cyst arising from the first branchial cleft may be located within the parotid gland: see branchial apparatus. Inflammation Acute inflammation is commonly caused by sialolithiasis. Mumps is the most frequent acute infection of the parotid glands. Bacterial infection may lead to intraparotid abscess formation (Fig.1). Chronic inflammation may have an obstructive or nonobstructive aetiology. Also, see sialadenitis. Trauma Trauma to the parotid gland or duct may cause ductal stricture, leading to sialadenitis or formation of a sialocele. Ductal laceration may result in the development of a fistula, communicating with the skin or oral cavity. Tumour The most common tumour is pleomorphic adenoma, usually appearing as a well circumscribed mass lesion in the superficial part of the parotid gland (Fig.2). Lesions arising from the deep lobe develop primarily within the parapharyngeal space and present late with symptoms related to pharyngeal compression (see parapharyngeal space (VI:2), Fig. 2). Also, see hemifacial spasm. Warthins tumour is the second most common benign tumour of the parotid gland. Several other, but rare, benign tumours may be encountered in the parotid gland. The most common malignant parotid tumour is mucoepidermoid carcinoma. Other malignant parotid tumours include adenoid cystic carcinoma, acinic cell carcinoma, adenocarcinoma head and neck and malignant pleomorphic adenoma. The parotid gland may be secondarily invaded by malignant tumours, for example arising from the external auditory canal, or by extranodal tumour spread from metastatic squamous cell carcinoma head and neck (Fig.3).

Carotis tér Carotis hüvely Congenitalis Daganatok V. Jugularis interna, a. Carotis interna, communis, n. Vagus Congenitalis Branchialis cysta Daganatok Glomus jugulare paraganglioma Glomus vagale paraganglioma Glomus caroticum paraganglioma

Gerinc MRI Non-invazív vizsgálat, nincs sugárterhelés Szövetek elkülönítése: Normál szövet: gerincvelő csigolyák, kisizületek paravertebralis izomzat intervertebralis discusok intervertebralis foramenek Kóros eltérések radiculopathia (isiász), cauda equina syndroma háti, keresztcsonti fájdalom, kisugárzás nélkül (lumbago) postoperativ állapot (lumbaris gerinc): discus vagy hegszövet primer tumorok, metastasisok traumás eltérések, törések, gerincvelő sérülés fertőzés/gyulladás, sclerosis multiplex syrinx kimutatása

Nyaki gerinc: 1-2-3 tekercsek Háti gerinc: 2-3-4 tekercsek Gerinc MR-vizsgálat Tekercs Gerinctekercs: hat, sorba rendezett tekercsből áll, ezek mérete egyenként 12 cm. A vizsgált régiótól függ, hogy melyiket használjuk: Nyaki gerinc: 1-2-3 tekercsek Háti gerinc: 2-3-4 tekercsek Ágyéki gerinc: 4-5-6 tekercsek Testhelyzet Fejjel befelé. Hanyattfekvő helyzet. Ha szükséges, a beteg térde alá szivacsot teszünk. Centrálás: Nyaki gerinc: a gerinctekercs nyaki részén levő jelölésre Háti gerinc: a 3-as tekercs közepére Ágyéki gerinc: az 5-ös tekercs közepére

Natív gerinc vizsgálatok (discus hernia) Tájékozódó T2 sag FSE T1 sag FSE T2 ax FSE vagy T2* ax GRE (eset függő) T2 sag FLAIR (csak myelopathia esetén) Kontrasztanyag indikáció Tumor, metastasis, gyulladás, tályog. Térszűkítő folyamat ? Hegesedés és discus hernia elkülönítésére (2 éven belüli műtét esetén).

Jó vizsgálat Beteg felkészítés (claustrofobia) A beteg pozicionálása fontos Megfelelő sequenciák, síkok A szeletek felhelyezése a beteg síkjaiban pontosan (többsíkú lokalizálás) Kontrasztanyag Vizsgálati idő Fotózás, archiválás

Vizsgálati metodika Nyaki, háti és ágyéki gerinc külön sorozatokban vizsgálandó. A vizsgálat alapjai hasonlóak, azonban a vizsgálati paraméterek (pl. field of view (FOV), szeletvastagság, matrix) különbözőek az egyes régiókban.

Vizsgálati metodika I. (tájékoztató jellegű) Rutin gerinc MR vizsgálat: T1 súlyozott sagittalis síkú felvételek T2 súlyozott sagittalis síkú felvételek T1 és/vagy T2 súlyozott axialis síkú felvételek Kiegészítő felvételek: in/off phase FLAIR (fluid attenuation inversion recovery) diffúzió súlyozott (DWI) post-contrast Vékony szeletek: 4 mm (3 mm)

Vizsgálati metodika II. coronalis síkú scout sagittalis mérések síkjainak felhelyzése

Vizsgálati metodika III. T1 súlyozott sagittalis sík T2 súlyozott sagittalis sík

Vizsgálati metodika IV. sagittalis síkú scout axialis mérések síkjainak felhelyzése

Vizsgálati metodika V. T1 súlyozott axialis sík

Metodika – Kiegészítő vizsgálatok Vékony szeletes (3 mm) sagittalis és axialis felvételek az anatómiai viszonyok pontosabb megítélésére. Intravénás gadolinium (0.1 mmol/kg), majd ezt követően T1 súlyozott sagittalis és axialis felvételek tumor, gyulladás, postoperatív állapot vizsgálatára.

Anatómiai képletek MR jelintenzitása Ín, szalag: T1, T2 alacsony jelintenzitás – sötét szürke Izom: T1, T2 alacsony jelintenzitás – szürke Porc: T1, T2 közepes jelintenzitás – világos szürke Ideg: T1, T2 alacsony jelintenzitás – sötét szürke Porckorong: T1 alacsony jelintenzitás – szürke T2 magas centralis jel, alacsony jelintenzitású keret – fehér, szürke Csont kéregállomány: T1, T2 nincs jel – fekete Csontvelő: zsírtartalom függvénye – fehér, szürke Zsír: T1, T2 magas jelintenzitás – fehér Folyadék: T2 magas jelintenzitás – fehér

Leggyakoribb gerincbetegségek Degenerativ porckorongbetegség Porckorongsérv Spodylarthrosis Lumbaris gerinccsatorna szűkülete Spondylolysis, Spondylolisthesis Porckoronggyulladás, Sacroiliitis Ankylotisaló spondylitis (AS) Scoliosis, kyphosis, Scheueremann's kyphosis Törések Osteoporosis Daganatok

Degenerativ porckorongelváltozás A degeneratív porckorongelváltozások az öregedés velejárói. A porckorongok vizet veszítenek, ezáltal hajlékonyságuk, rugalmasságuk és ütéstompító képességük csökken. A degeneratív porckorongelváltozások leggyakoribb jele a hátfájdalom. A képalkotó vizsgálatok a csigolyák közti terek elkeskenyedését mutatják, mely a korongok elkeskenyedésére, illetve teljes összeesésére utal. Csontkinövések (csőrök) kezdenek a csigolyatestek peremszélein és a kisizületekben megjelenni. A korong összeesésével és a csontfelrakódások megjelenésével a kilépő idegyököknek rendelkezésre álló tér beszűkül.

Spondylosis Csontfelrakódások láthatók rtg., CT vagy MRI vizsgálattal Latin nevük osteophyta Az osteophyták a gerinccsatornát és a csigolyaközti forameneket szűkítik. Ezen kóros elváltozások a gerincvelőt és a kilépő ideggyököket kopmrimálják.

Porckorongsérv A porckorong belső magja (nucleus pulposus) a korongot körülvevő szalagokat (annulus fibrosus) elődomborítja. Az anulus megrepedésekor a nucleus tartalma sérvszerűen elődomborodik, a kompressziót, valamint az anulus repedése miatt fájdalmat okoz. Éles, metsző fájdalom Neurológiai vizsgálattal az izomerő és felületes érzés meghatározott lokalizációjú zavarait találjuk. MRI a választandó vizsgálat porckorongsérv esetén. CT vizsgálat a csontos anatómia ábrázolása miatt segítséget nyújthat.

Spondylarthrosis A kisizületek kapcsolját össze a csigolyákat. A kisizületek degenerációjával és gyulladásával járó fájdalmat kisizületi arthrosisnak (spondylarthrosis) nevezzük. A fájdalom általában jól körülhatárolható, a végtagokba nem sugárzik. A kisizületek degeneratív folyamataiban csontfelrakódások képződnek. CT vagy MRI egyaránt jól ábrázolja a betegséget. Csontszcintigráfia gyulladás jeleit mutatja az érintett területen.

A gerinccsatorna szűkülete A gerincsatorna szűkülete fokozatosan alakul ki. A kisizületek és a porckorongok egyidejű degenerációjának eredménye. A stenosis kialakulhat a gerinccsatorna centralis részén, ahol a gerincvelő és a cauda equina érintett, illetve lateralis recessusban és az intervertebralis foramenekben, ahol a kilépő idegrostok érintettek. A betegség megjelenése és súlyossága több faktor eredőjéből adódik.

Spondylolysis, Spondylolisthesis Spondylolysis a gerinc hátsó részének, a pars intraarticularisnak a defektusa. Lényege ezen terület fáradásos törése. A spondylolysis fájdalom, illetve a gerinc instabilitásának okozásakor válik problémává. A spondylolysis a kiindulópontja a spondylolisthesis kialakulásának. Spondylolisthesis akkor jön létre, amikor valamelyik csigolya az alatta lévő csigolyán előre csúszik. A csúszás az alső gerincszaksz fokozatos deformálódását és a gerinccsatorna szűkületét okozza.

Failed back syndrome (FBS) A failed back syndrome (FBS) krónikus, súlyos gerinc, vagy lábfájdalom gerincműtétet követően. Az eredeti betegség kiújult, vagy nem volt teljesen sikeres a műtét. Ide tartozik a kiújult sérv, illetve az ideggyök fokozodó nyomása. A kialakulás mechanizmusa változó, okozhatja a műtét következtében begyulladt izület, illetve hegesedés, mely a kilépő ideggyököt nyomja fájdalmat okoz. Gyakori a depresszió, idegesség, álmatlanság. MRI a választandó vizsgálat. Kontrasztanyag a hegszövetet jól körülírja.

Discitis, Sacroiliitis Discitis-nek a csigolyák közti tér gyulladását nevezzük. A discitis lassan kezdődő, erős hátfájdalommal jár, melyhez kapcsolódhat láz, hidegrázás, izzadás, fáradtság, étvágytalanság. A határoló csigolyák zárólemezei erodáltakká válnak, mely a gyulladás fokával arányos. Sacroiliitis-nek a sacroiliacalis izület gyulladását nevezzük. A betegnek az izületnek megfelelően fájdalma van. MRI vizsgálat a legérzékenyebb modalitás a gyulladás igazolására.

Daganatok A gerinc és a gerincvelő daganatos folyamatai reltíve ritkák, azonban nagyon súlyos állapotot jelentenek. Jó- és rosszindulatú folyamatok. A gerinctumoros betegek leggyakoribb panasza a fájdalom. A daganatok instabilitást okozhatnak. A gerinc rtg. vizsgálata mindíg az első lépés. CT és MRI a betegség kiterjedésének meghatározásában segít. Gerincvelő és kilépő idegekek kompressziója. Csontszcintigráfia az egyéb területeken lévő daganatok kimutatására. Amennyiben áttéti daganatról van szó, az elsődleges tumor helyét meg kell találnunk.