Produkcióbiológia, Biogeokémiai ciklusok

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nitrogén vizes környezetben
Advertisements

Kémiai reakciók és energia az élő szervezetekben
A LÉGKÖRI NYOMANYAGOK FORRÁSAI ÉS NYELŐI
Biogáz–előállítás, vidéki jövedelem-termelés
Kémia 6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia
Szervesanyag kijuttatás
Környezetgazdálkodás 1.
A természetes vizek A vizek szennyezése
Szénvegyületek forrása
Készítette: Angyalné kovács Anikó
Talaj 1. Földkéreg felső, termékeny rétege
Készítette: Angyalné Kovács Anikó
Népesség és társulás Az ökológia alapjai.
A növények táplálkozása
Ökológia Fogalma:Az élőlényeknek a környezetükhöz való viszonyát vizsgáló tudomány. Vizsgálatának tárgya: Az ökoszisztéma, az élőhely ( biotóp) és azt.
Születés másodperc hidrogén és hélium
Elemek biogeokémiai ciklusai
A talaj 3 fázisú heterogén rendszer
Növények országa. Moszatok törzsei.
A növények ásványianyag-felvétele
energetikai hasznosítása I.
A növények lebontó folyamatai: Az erjedés és a légzés
A növények táplálkozása
A baktériumok törzse.
Eltérő táplálkozású növények
A szén és vegyületei.
Nitrifikáció vizsgálata talajban
Nitrogén mineralizáció
szakmai környezetvédelem megújuló energiák 1.
Globális felmelegedés és a különböző ciklusok
A légzés fogalma és jelentősége
Vízszennyezés.
A tavak eutrofizációja
IV. RÉSZ NITRÁT MENTESÍTÉS, BIOGÁZ TERMELÉS.
Anaerob szervesanyag bontás
A növények táplálkozása
A növények légzése.
A három dimenziós övezetesség
A K V A R I S Z T I K A Főbb témakörök - a víz - a hal
A Föld vízkészlete.
Ismétlés Heterotróf életmód Mindenevő Táplálkozás folyamata
A savas eső következményei
Környezetgazdálkodás 1.. A légkör, mint oxidáló közeg A CO 2 állandó légköri jelenlétének következménye – egyensúlyi pH pH alakító ionok a légkörben,
ÉLET A MARSON (5.OLDAL).
Környezetvédelem.
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
FOTOSZINTETIKUS PIGMENTEK a tilakoid-membránok lipid-fázisának kb. felét pigmentek teszik ki a többi galaktolipid és foszfolipid kettősréteg (erősen telítetlen.
Környezetvédelem.
A földtani környezetet érintő emberi tevékenység hatásának vizsgálata; az energiatermelés Építés- és környezetföldtan 8.
15.lecke Az ökoszisztémák mint biológiai rendszerek
Táplálkozási kapcsolatok
1111 Budapest, Műegyetem rkp Tel: (361) Fax: (361) M ÉRNÖKÖKOLÓGIA Előadó: Dr. Szilágyi Ferenc.
TÁPLÁLÉKLÁNCOK ÉS ENERGIAÁRAMLÁS ЛАНЦЮГИ ЖИВЛЕННЯ І ПОТІК ЕНЕРГІЇ Megismerkedhetünk azzal, hogy mik a táplálékláncok, milyen élőlények alkotnak táplálékláncot,
2.2. Az anyagcsere folyamatai
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
Nitrogén csoport V. főcsoport. Sorold fel az V. főcsoport elemeit és vegyjelüket! NitrogénNnemfémgáz FoszforPnemfémszilárd ArzénAsfélfémszilárd AntimonSb.
Baktériumok.
Felépítő folyamatok kiegészítés
Talajok szervesanyag-készlet csökkenése
A vízszennyezés minden, ami a vízminőséget kedvezőtlenül befolyásolja
A NITROGÉNVEGYÜLETEK LÉGKÖRI KÖRFORGALMA
A prokarióták.
Ökológiai szempontok a szennyvíztisztításban
Lebontó folyamatok.
Szervetlen vegyületek
A NITROGÉNVEGYÜLETEK LÉGKÖRI KÖRFORGALMA
Bioenergia, megújuló nyersanyagok, zöldkémia
Magyarország vízrajza
A VÍZ, MINT ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐ
NÖVÉNYI TÁPANYAGOT TARTALMAZÓ SZENNYVIZEK
Előadás másolata:

Produkcióbiológia, Biogeokémiai ciklusok

Anyagcsere Tápanyagok: -felvétele -átalakítása (asszimiláció) -lebontása (disszimiláció) aerob (légzés) – anaerob (erjedés)

Autotróf szervezetek: z Autotróf szervezetek: z. növények, egyes bacillusok(S,Fe) Heterotróf szervezetek 1.) producensek 2.) konzumensek: -elsődleges és -másodlagos fogyasztók -paraziták 3.) reducensek: baktériumok (rothadás, mineralizáció)

Primer produkció Szekunder produkció produktum

(a fogyasztók és termelők közötti szilárd táplálkozási viszonyok) Táplálékláncok (a fogyasztók és termelők közötti szilárd táplálkozási viszonyok) Ragadozólánc pl.: 1. Zöld növények (producensek)2. növényevők (elsőrendű konzumensek)3. húsevők (másodrendű konzumensek) 4. magasabb rendű konzumensek  5. reducensek

elsőrendű konzumensek csúcs ragadoz-ók másodrendű konzumensek elsőrendű konzumensek producensek

Fotoszintézis Azoknak a folyamatoknak az összessége, melyek segítségével a növények a fény energiáját a CO2 –nak szerves vegyületekké való redukciójára használják fel. 6 CO2 + 6 H2O  (fény, növény)  C6H12O6 + 6O2 G= +2850 KJ

Energia útja ☼ Nap E  kémiai E (a szerves vegyületekhez kapcsolódik)  növényi részek felbontása (baktériumok) vagy fogyasztása (állatok)  oxidáció (E felszabadulás) ☼ A növények fotoszintézissel abszorbeált minden E-ja hőenergiává alakul át

Anyag és energia pályák Az anyag körforgása zárt (a körforgáshoz nincs szükség újabb anyagra). ↕ Az E kívülről történő folyamatos pótlása szükséges (Nap)

Biogeokémiai ciklusok 2 körforgás: ☼ ökoszisztémában ☼ bioszférában Stagnálási pontok Ember szerepe (elemek felvétele, visszapótlása, ciklusok változása, új elemek bevitele)

Szén (C) körforgása Szerves a. C- forrása: CO2 (ha csak lekötés folyna, 35 év alatt elfogyna) Légzéssel vissza az atmoszférába Elpusztult növényi, állati szervezetek Felhalmozódás  humusz Körforgás lassulhat, teljesen gátolt lehet (O2 hiány, ph  tőzeg, kőolaj, kőszén, földgáz)

Szén (C) körforgása 1.) Szárazföldi fototróf ciklus: 2.) Vízi fototróf ciklus: 3.) Kemoautotróf ciklus:

Szén (C) körforgása CO2 producensek CO2 dekomponálók primer konz. CO2 szekunder konz.

Nitrogén (N) körforgása N2 –forrás: levegő - N2 fixáció (Rhizombium, Azobacter és Clostridium fajok) - Ammónia asszimiláció - Nitrifikálás (Nitrosomonas Nitrobacter) -NO-3 asszimiláció -Denitrifikálás (Paracoccus denitrificans)

Nitrogén (N) körforgása N2O N2-kötés NO NH3 ammónia assz. aminósavak,fehérjék Denitrifikálás NO-2 nitrát asszimil. NO-2 NO-3 nitrifikálás

Nitrogén (N) körforgása Ember szerepe: -ipari megkötés -ipari kibocsátás Talajvíz, fsz.-vizek nitrát tartalma nő

Kén (S) körforgása Forrása: talaj, víz SO2-4- ion tartalma ) Anorgikus hurok Desulfovibrio fajok, Thiobacillus thioparus B. ) Organikus hurok

Kén (S) körforgása SO2-3 SO2-4 PAPS S2O2-3 A.) B.) SO2-3 H2S S2- So Cys ↔ fehérjék Met

A H2O körforgása ☼ Nyílt vízfelületek  párolgás felhőképződés  lehűlés, lecsapódás  patakok, folyók / talaj  növényzet kipárolgása  tengerek, óceánok ☼ Nincs stagnálás ☼ Civilizáció hatása (szenny. a-k megváltoztatják a csapadék kémhatását: S,N)

Foszfor (P) körforgása Szervetlen foszfátok  növények  szerves a. képzése  állatok  pusztulás  P újra a szervetlen világba kerülnek DE! lerakódik a tengerek alján (halak, tengeri madarak, guanó, tektonikus mozgások) Eutrofizálódás