Dr. Barna Mária SE EFK Dietetikai Tanszék 2007.06. 20. A táplálkozás és az egészség szempontjai az élelmiszeripar fejlődésében Dr. Barna Mária SE EFK Dietetikai Tanszék 2007.06. 20.

A krónikus megbetegedések hosszú látencia után jelentkeznek A krónikus megbetegedések 30-35%- ának kialakulásáért táplálkozási tényezők a felelősek ok-okozat: A krónikus megbetegedések hosszú látencia után jelentkeznek A prevenció eredményei hosszú idő elteltével mutatkoznak Egészséges táplálkozással növelhető a betegségmentes életévek száma Nutr Rev 1997;55:S42-S57

az élelmiszeripar segítse az egészséges étrend kialakítását a szénhidrátok zöme teljes örlésű gabonából * bőségesen tartalmaz gyümölcsöt, zöldséget adekvát mennyiségben tejet; sovány húst a zsírsavak közötti optimális egyensúly kevés NaCl-t bőven folyadék

Befolyásolja-e ételválasztásunkat a tudatosság, az egészséges táplálkozásra való törekvés? 15 EU ország igen némiképp nem N=14 331 9% 32 % 59 %

a kiegyensúlyozatlan táplálkozás okai a táplálkozási ismeretek alacsony szintje a megrögzött táplálkozási szokások indolencia minőség helyett mennyiségi elvárások az élelmiszerjelölés hiányosságai a szegénység az élelmiszerterítés területi egyenetlensége

a preventív medicina elvárásai: élelmiszerbiztonság /diétára szorulók részére is/ olyan gyártási technológiák alkalmazása, melyek megőrzik az eredeti tápanyagtartalmat a tápanyag táblázatokba mérés alapján kerüljenek a tápanyag tartalomra vonatkozó adatok

a medicina elvárásai alacsony energia, zsír és kis GI / magas rost/ élelmiszerek NaCl tartalom csökkentése kenyér, hús és tejipari termékek, konzervek adalékanyagok számának és mennyiségének csökkentése barna kenyér! a sütőzsírok, és ipari margarinok TrFA tartalmának korlátozása nagy n-3 tartalmú olajok

élelmiszerek az ismert, alapvető tápértéken kívül rendelkeznek-e - olyan összetevővel, - olyan harmonikus az összetételük, hogy elősegíthetik az * életfolyamatok hatékonyabb működését, * szerepet játszhatnak bizonyos megbetegedések megelőzésében, ill. * alkalmazhatók egyes betegségek dietoterápiájában.

Funkcionális élelmiszerek csak feldolgozott élelmiszer meg kell őrizzék élelmiszer jellegüket nem lehet kapszula v. por hozzátartozzanak a normál, mindennapi étkezéshez csak a természetben előforduló összetevőket tartalmazzanak speciális hatást fejtsenek ki a szervezet működésére

Funkcionális élelmiszerek tápanyag vagy nem tápanyag összetevőinek köszönhetően bizonyítottan kedvező hatást fejtenek ki a szervezet működésére Tudományos szervezet 2006-tól Szabályozás? /Minősítést odaítélő Bizottság?/

Melyik élelmiszer összetevőtől milyen kedvező hatás várható? testsúlycsökkentés: energia csökkentése zsírtartalom csökkentése rosttartalom növelése alacsony glikémiás index szérum koleszterin: zsírtartalom csökkentése SFA, TrFA csökkentése MUFA, PUFA növelése magas vérnyomás: NaCl csökkentése vérszegénység: vastartalom növelése folsav tartalom növelése csontritkulás: Ca tartalom növelése fogszuvasodás: CH tartalom csökkentése

A táplálkozástudomány nagy kihívása: a táplálkozás szerepének helyes értelmezése a krónikus megbetegedések megelőzésében

táplálkozástudomány a 20.sz.-ban nagy felfedezések sora - vitaminok - zsírsavak - élelmi rostok - antioxidánsok - mikrotápanyagok szerepe * - funkcionális élelmiszerek

felismerték a táplálkozás és a krónikus megbetegedések közötti összefüggést a század első felében alultápláltság a század közepétől: - alultápláltság, túltápláltság - cukorbetegség - szív és érrendszeri megbetegedések - daganatok

21. század: táplálkozás és genetika a génkészlettel a genomika foglalkozik az egyéni genetikai kód és az étrendfüggő megbetegedések /lehetőség nyílik közbeavatkozásra/ genetikai fogékonyság: cukorbetegség koszorúér-betegség rosszindulatú daganatok

a gének kifejeződésének étrendi szabályozása a genetikai információt: a gén /DNS/ hordozza működését a gén kódot nem tartalmazó része szabályozza - gén-expressió /RNS/ étrendi tényezők: pl.: zsírsavak, fitokemikáliák, eikozanoidok, heterociklikus aminok, SCFA stb.

nutrigenomika új tudományterület: milyen szerepet játszanak a tápanyagok a gének expressziójában /kifejeződésében/ hogyan módosítják a tápanyagok a gének érvényre jutását

géntechnológia a táplálkozási és biokémiai kutatásokban melyek a hatékony étrendi komponensek hogyan, hol, mikor gyakorolnak hatást vannak e hátrányos következmények milyen mennyiségben és kombinációban kell fogyasztani étrendi ajánlás változás: - a genetikai profil - a nem - az életmód

az embernek kb. 30-40 000 génje van a gének kifejeződését befolyásolják: SFA, oxidált lipidek, n-6/n-3 PUFA, heterociklikus aminok, retinoidok, növényi szterinek, vas, szelén, leucin, kevés nélkülözhetetlen aminosav a genom nem változatlan /mutáció/

- a kockázat már fiatal korban tisztázható - étrend változtatás ha sikerül meghatározni a genetikai kód és az étrendfüggő betegségek közötti kapcsolatot: - a kockázat már fiatal korban tisztázható - étrend változtatás növelheti az élettartamot javíthatja az életminőséget.

nem a klasszikus hiánybetegségek jelentenek táplálkozási kockázatot minőségi éhezéshez vezet: a táplálék összetevőinek rossz aránya a nem kellően változatos az egyes élelmiszercsoportokat mellőző étrend más életmódbeli tényezőkkel terhelve, megnöveli a krónikus, táplálkozásfüggő megbetegedések kockázatát

halálozás /csökkent/ évente 37 000 – 40 000-rel vagyunk kesesebben Össz.halálozás Halálozás 1000 lakosra 1949 105 718 11,4 1980 145 355 13,6 1990 145 660 14,0 2000 135 601 13,3 2004 132 492 13,1

a népesség száma (ezer fő) Magyar statisztikai évkönyv 2004. KSH 2005. 1980 10 709 1985 10 599 1990 10 375 2000 10 222 2005 10 098

az EU-ban a legkedvezőtlenebb halálozású országok között vagyunk Magyarországon kívül csak a volt Szovjetunió 8 utódállama tartozik ebbe a csoportba 2003-as WHO besorolás

születéskor várható élettartam (nőtt) férfi nő 1980 65,45 72,70 1990 65,13 73,71 2000 67,11 75,59 2004 68,59 76,91

a II. kerületben a nők várható élettartama elérheti a 80 évet „Mintegy két évtized szükséges ahhoz, hogy hazánk népességének élettartama elérje az EU – 15-ök – népességének jelenlegi 78,3%-os átlagát” nagyok az életkilátások társadalmi különbségei MTA Orvosi Demográfiai Munkabizottság MOTESZ Magazin 2004;2:46-47.

/alkoholos májbetegség/ a halálokok %-os megoszlása /2004/ Magyar Statisztikai Évkönyv KSH 2005. daganatok 25,7 keringési rendszer 50,69 légzőszervi 3,9 emésztőrendszer /alkoholos májbetegség/ 6,9 / 3,6 / erőszakos eredetű 6,8 egyéb 13,81

morbiditási adatok 2003-2005 >150 000 40-70 év OALI betegség Gyakoriság /%/ magas vérnyomás (140/90) 28 - 46 emelkedett éhomi vércukor (5,6; 6,1) 13 - 35 Hypercholesterinaemia (5,0) 31 - 56 Hypertriglycerinaemia (1,7) 28 - 47

kedvezőtlen halandóság okai nagy a 30-60 év közötti férfiak halandósága a rosszindulatú daganatok és a 100 000 lakosra jutó tüdőrák, ajak-, szájüreg és garatrák okozta halandóság az egész világon itt a legmagasabb

Daganatok: Mo-on 25 év alatt 250%-kal nőtt a szájüregi rák EU.-ban száj, ajak, garat gége 1. hely tüdő 1. /világon/ nyelőcső 5. gyomor 3. vastagbél 4. végbél 1. nő hasnyálmirigy 1.

kockázat növelő és preventív tényezők tu kockázatnövelő preventív száj, garat, gége, nyelőcső alkohol, dohányzás, A-, C-, B2-vit., Mg, Ca, Zn hiány zöldségek, gyümölcsök Gyomor sózás „ tüdő dohányzás, zsírok koleszterin emlő zsírbevitel, elhízás

Számos potenciálisan antikarcinogén: karotenoidok, C-, E-vit Számos potenciálisan antikarcinogén: karotenoidok, C-, E-vit., élelmi rost, szelén, fitokemikáliák: indolok, flavonoidok, fenolok, növényi szterolok, glukozinolátok, izotiocianátok stb. Együttesen hatékonyak; egyes vegyületek kiemelésének (étrendkiegészítők) nincs reális alapja Mahan LK,Stump SE: Krause’s Food, Nutrition, Diet Therapy Saunders Comp.1996.

keringési rendszer halálozás az EU átlag közel duplája kockázati tényező: magas vérnyomás cukorbetegség zsíranyagcsere betegség elhízás dohányzás alkoholizmus egészségtelen táplálkozás mozgásszegény életmód

morbiditási adatok % magas koleszterin 40 - 49 4,8 3,4 év férfi nő 40 - 49 4,8 3,4 50 - 59 10,4 10,1 60 - 69 12,3 14,8 A háziorvosi praxisban th.-ban részesült páciensek a

kockázat növelő és preventív tényezők SFA /laurin-, myristin-, palmitinsav/ TrFA, koleszterin Cisz-PUFA n-6:n-3 , EPA, DHA, növényi lecitin, fitoszterol szacharóz komplex CH, élelmi rostok /pectin/ állati fehérjék fehérje hiány növényi fehérjék Calciferol C-, E-, B6vit., flavonoidok, antioxidánsok

morbiditási adatok % magas vérnyomás: év férfi nő 40 - 49 17,8 23,5 40 - 49 17,8 23,5 50 - 59 36,0 46,2 60 - 69 52,1 62,4 A háziorvosi praxisban th.-ban részesült páciensek adatai; Balogh S. Metabolizmus 2005,4:A2-,7.

magas vérnyomás - táplálkozási tényezők kockázat növelő preventív energia Ca, K. Mg, NaCl élelmi rost zöldség, * SFA gyümölcs, hüvelyes alkohol növényi fehérjék * dohányzás fizikai aktivitás

magas vérnyomás a koszorúér bet. : 58%-ban a stroke: 72%-ban igazolható megfelelő th.-val /<140/90 Hgmm/ a szív és érrendszeri halálozás >20%-kal, a stroke kalálozás >40%kal csökkenthető

morbiditási adatok % diabétesz év férfi nő 40 - 49 2,7 1,8 40 - 49 2,7 1,8 50 - 59 6,2 5,2 60 - 69 9,3 9,3 A háziorvosi praxisban th.-ban részesült páciensek adatai

nőtt a cukorbetegek száma minden 13. nő minden 16. férfi cukorbeteg idős férfiak között 20%-kal nőtt a a gyakorisága OLEF 2003

Az elhízás gyakorisága; TTI normál érték: 18 - 25 Az Első Magyar Reprezentatív Táplálkozási vizsgálat a felnőtt férfiak 58%-ának, nők 61,7%-ának nagyobb a TTI gyermekeknél 5 -15%-ra becsülik

Nemzeti stratégia az elhízás megelőzésére /USA; érvelés/ az elhízottak között 2x gyakoribb a szívbetegség és a magas vérnyomás 5-9 kg túlsúly~ 2x gyakoribb a diabetes a cukorbetegek 80-85%-a elhízott a 18. életév súlyát >10kg-mal meghaladó súly a menopauzában 2x-re növeli az emlőrák kockázatát 1kg-nyi súlygyarapodás 9-13%-kal növeli az ízületi betegségek kialakulását SGWebsite@osophs.dhhs.gov

Az alkoholfogyasztás Az alkohollal összefüggő halandóság is kétszerese az Európai Uniós átlagnak nők 3%-a férfiak 18%-a fogyaszt egészségkárosító mértékben alkoholt Az alkoholisták száma a májcirrhosisban elhaltak számából becsülve 800 000-1 000 000.

krónikus megbetegedések vezető halálokok szoros összefüggés: * mit eszünk mit iszunk mit lélegzünk be hogyan töltjük szabadidőnket

a kockázati tényezők kialakulása megelőzhető a krónikus nem fertőző megbetegedések többsége jelentősen csökkenthető Kulcsszerep: egészséges táplálkozás „ életmód kialakítása közös feladat

köszönöm a figyelmet

magyarok formálták át a 20. századot zene és matematika Puskás Tivadar telefonközpont Zipernowszky Károly váltóáram Gold-Márk Péter színes televízió Neumann János első elektronikus programozású számítógép Kemény János kötötte össze a számítógépeket az e-mail hálózattal Simonyi Károly WINDOWS WORLD szövegszerkesztő