Üzleti intelligencia IT3-BT 2007. január 26.
Az üzleti intelligenciát biztosító technológiák Tézis Az üzleti intelligenciát biztosító technológiák nemcsak a nagyvállalatoknál segítik elő integrált információgazdákodási rendszerek létrejöttét, hanem az adatok egyre változatosabb körét a mainál jóval mélyebben lesznek képesek elemezni, és kiszolgálni a legkülönbözőbb szervezetek – akár egyének – növekvő igényét pontos, lényegi és érthető információkra.
Az üzleti intelligencia helye a vállalatban Vállalati szintű döntéshozatali és stratégiai irányítási folyamatok IT alkalmazások Üzleti intelligencia (BI) Ügyfélkapcsolatok kezelése (CRM) Operatív vállalat- irányítás (ERP) Beszállítói lánc kezelése (SCM) A vállalat operatív (termelő-szolgáltató) folyamatai
Az üzleti intelligencia meghatározása Az üzleti intelligencia olyan technológiák és alkalmazások összessége, amelyek az adatok összegyűjtésével, hozzáférhetőségével és elemzésével foglalkoznak egy vállalatban, hogy vezetői jobb üzleti döntéseket hozhassanak, azaz amelyek elősegítik a vállalati döntéshozatalt. Az „intelligencia” szó a latin “intelligentia”-ból ered, amely az “inter“ (között) és a “legere” (választ) szavak összetételéből keletkezett, azaz szó szerint “lehetőségek közötti választást”, tkp. döntéshozatalt ill. döntéshozatali képességet jelent.
Üzleti intelligencia A vállalati információellátás ciklusa 1. ELŐÁLLÍTÁS 2. RENDSZEREZÉS 3. ELEMZÉS 4. HASZNOSÍTÁS vállalat teljesítményalapú írányítása (CPM) vállalati működés támogatása vállalati működés támogatása metaadatkezelés kutatási és elemzési adattárház metaadattár Egyéb alk. ügyfél- kapcsolat vállalati munka-folyamat támogatása vállalati adattárház ERP adatelemzés, adatbányászat, információfeltárás vállalat- irányítás adat- transzformáció és -integrálás CRM EAI adattárolás adatpiacok döntéstámo-gatás (DSS) kigyűjtés, átalakítás és betöltés SCM beszállítói lánc operatív adattár értékesítési lánc vállalatközi együttműködés támogatása operatív piacok üzleti folyamatok felügyelete (BAM) Külső források A vállalati információellátás ciklusa
Jelen helyzet / 1 Rendszerezés: operatív adatok összegyűjtése (Extract), megfelelő átalakítása (Transform) és különböző, vállalati szintű, jól struktúrált adattárakba és adattárházak-ba való eltárolásával (Load) nincs eszközfüggetlen, vállalati szintű adatkonszo-lidáció az eredeti, operatív adatok további elemzésére nincs támogatás
Jelen helyzet / 2 Elemzés: Jelentéskészítés (Excel, specializált eszközök) Ad-hoc, több (de fix) szempontú elemzés (OLAP) Feltáró jellegű elemzés (adatbányászat), pl. analítikus CRM
Az adatok elemzésétől a hasznosításukig CPM stratégiai irányítás visszajelzést kap dönt és tervez Közös adatok és metaadatok javasol és előrejelez összegyűjt BI BI elemzés jelentés-készítés értékel eloszt folyamat-felügyelet beavatkozik észlel BAM
BI-platformok Teljes fejlesztői eszközkészlet Jellemzőik: Gyártóik: olyan BI-alkalmazások létrehozására, bevezetésére és karbantartására, amelyek adatintenzívek egyedi felhasználói felülettel rendelkeznek konkrét üzleti problémák köré épülnek célzott elemzéseket és modelleket tartalmaznak Jellemzőik: Adatbázishozzáférés (pl. SQL) OLAP-adatkezelés Modellezés (mi lenne, ha …?) Statisztikai elemzés Grafikus ábrázolás Gyártóik: Eszközgyártók: Arcplan, ProClarity, MicroStrategy, Hyperion, SAS Üzleti alkalmazáskészítők: SAP, PeopleSoft Forrás: Gartner, 2003
BI-csomagok Vállalati BI-eszközkészlet (Enterprise BI Suite) Az alapszintű lekérdező és jelentéskészítő eszközök leszármazottja, amelyeket kiegészít és kiterjeszt a különböző szintű felhasználók kiszolgálása érdekében. Jellemzőik: Sokféle lekérdezési, jelentéskészítési és (egyszerű) OLAP-lehetőségek Minimális képzést igényelnek Habár az OLAP-használat terjed, a lekérdező és jelentéskészítő alapeszközök maradnak a leginkább elterjedtek Némelyiküket BI- vagy Web-portáloknak is nevezik az erős web-orientáltságuk miatt. Ezek a portáleszközök böngészőkben teszik elérhetővé a szokásos EBIS-funkciók egy részét, de a gyártók egyre inkább növelik az így biztosított funkciók körét, és közelítik azt a teljes kliens-oldali eszközökéhez. Gyártóik: Business Objects és Cognos (a két vezető) Information Builders, Oracle, Crystal Decisions, Brio, MicroStrategy Forrás: Gartner, 2003
Az adatbányászat folyamata Üzleti szituáció felmérése Elemzési lehetőségek összegyűjtése, értékelése Döntés az üzleti cé- lokról Döntés a projekt indí- tásáról Modellek építése Modellek üzleti validálása Modellek kiértékelése Modellek finomhangolása Eredmények összesítése üzleti megoldássá Üzleti alkalmazás Az üzleti cél meghatározása Az elemzési feladat megfogalmazása Modellek felállítása Modellek megvalósítása Az üzleti cél elérésének ellenőrzése Visszamérés, monitoring Idő- és költségtervezés Adatgyűjtés és feltárás Jelmagyarázat: Előrehaladás Informatikai tevékenység Adatbányászati tevékenység Üzleti tevékenység Viszacsatolás
Hajtóerők az üzleti intelligencia mögött Teljesítmény- alapú irányítás Alkalmazások számának és használhatóságának növekedése 2 Adatbázisok képességeinek fejlődése Adatmennyiség mértéktelen növekedése Adatok átlátásának, megértésének fontossága Üzleti intelligencia megoldások 1 3 Tárolórendszerek képességeinek fejlődése Jogszabályi megfelelés
A fejlődés fő irányai BI BI 1 2 3 Nagy vállalatok Struktúrált adatok Könnyen struktúrálható adatok Nehezen struktúrálható adatok BI Nagy vállalatok és intézmények Kis és közepes vállalatok, egyéb szervezetek Egyének 1 2 3
A vállalati információgazdálkodás integrált infrastruktúrája üzleti folyamatok összeállítása üzleti folyamatok platformja integrált összeállítási technológiák üzleti szolgáltatások tára egyedi alkalmazások csomag- alkalmazások külső szolgáltatások alkalmazási portfólió ügyféladatok integrációja termékek tartalom- és adatkezelése üzleti intelligencia alkalmazások vállalati tartalom- kezelés EIM infra- struktúra Adat-szolgáltatások adatátalakítás tartalom-integráció adatgazdál- kodás adat-beszerzés adat- mozgatás adat- bővítés adat-elérés adat-minőség Metaadatkezelés és szemantikai egyeztetés modellek sémák tárak és nyíl- vántartások szabványok keresés üzleti szabályok osztályozás tranzakciós, operatív éa analítikus forrásokból ügyfél alapadat termék alapadat eszköz alapadat külső adat- források vállalati adat- tárház struktúrált, félig struktúrált és nem-struktúrált tartalmakból
Trendek a vállalati BI területén Az adatintegráció szerepe szélesedik Változnak az alkalmazási igények Egyre több metaadatot használnak fel Növekszik a közvetlen, valós idejű felhasználás Operatív BI Zárt ciklusú vállalati információellátás
Terjedés a vállalaton kívülre BI 2.0 (Web 2.0 hatása az üzleti intelligenciára) “emberközpontú” üzleti intelligencia előrekonfigurált vállalati BI-elemzések helyett önellátás egyre szélesebb körben Microsoft, Office 2007, Excel Services, PerformancePoint Irányított elemzések és intuitív megjelenítés “Önszerveződő” információs ágensek
Adat- és szövegbányászat konvergenciája Adatbányászat Csomagolt megoldások, operatív felhasználás Teljesítménynövelés, skálázhatóság Nagy mennyiségű elosztott adat elemzése Együttműködő képesség, szabványhasználat Struktúrálatlan adatok elemzése (pl. szövegbányászat) A keletkező információk túlnyomó többsége struktúrálatlan Tényállítások, kategorizálás kinyerése Nyelvi, statisztikai és egyéb modális technikák
Várható fejlődés zárt ciklusú vállalati információgazdálkodás 2016 2006 2011 2016 struktúrálatlan adatok elemzése információs ágensek „valós” idejű feldolgozás fejlett értelmezés metaadat-vezérelt adatintegráció BI 2.0 önellátó felhasználó egyszerű web-interfész intuitív megjelenítés ad-hoc lekérdezés irányított elemzés feldolgozás Excel-ben BI 1.0 Excel-integráció adatbányászat statisztikai elemzés jelentés- készítés OLAP-nézetek adattárház-építés
Szükséges technológiai fejlődés Adatkezelés, adatbázisháttér Adatminőségbiztosítás Szolgáltatás-orientált architektúra
Szolgáltatás-orientált architektúra BI-jellegű webszolgáltatások Operatív BI-hoz elengedhetetlen Egyedi BI-platformok helyett BI-eszközök együttműködése
Az IKT más területeire való hatások Informatikai közművek Rendszeresemények elemzése Tendenciák azonosítása Információvédelem behatolásészlelés szpemszűrés
Társadalmi-gazdasági hatások A vállalati bizalom és hitelesség javulása Új lehetőségek a gazdaság és társadalom működésében Adatvédelmi kockázatok növekedése Információszabadság növekedése
Új lehetőségek a gazdaság és társadalom működésében Ügyfélszegmentáció Ügyfélérték-számítás Keresztértékesítés lehetőségeinek feltárása Adósminősítés Bolti „együttvásárlások” meghatározása Lemorzsolódások vizsgálata Internetes viselkedési szokások elemzése Csalások felderítése
Magyar vonatkozások Kutatás, kísérleti alkalmazás: Üzleti alkalmazás: SZTAKI Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány BME GTK Információ- és Tudásmenedzsment Tanszék Üzleti alkalmazás: IQSYS DSS Data Explorer Logson Ramasoft Eszközök: SAS ORACLE Microsoft Applix Innovatív hazai alkalmazások Jelentéskészítés Hitelminősítés Kockázatkezelés Adattisztítás Basel II
Következtetések A BI növelheti a társadalom és a gazdaság mainál racionálisabb működésének esélyét, de leértékelődhet a hagyományosabb, informális és helyismeretre épülő tudás szerepe Adatvédelmi és személyiségjogi kérdések felvetődése, amelyek kezeléséhez a társadalom minden szereplőjének közre (és együtt) kell működni: államigazgatás (szabályozás) vállalatok (önkontroll, a technológia óvatos alkalmazása) állampolgárok (magánszférát erősítő technológiák használata, információtudatosság)