GLOBALIZÁCIÓ ÉS NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁS A HIVATÁSOS SPORTBAN András Krisztina, PhD Budapesti Corvinus Egyetem, Üzleti Gazdaságtan Tanszék, Sportgazdaságtani Kutató Központ Verseny-pályán: a magyar sport versenyképessége MSTT Sportmenedzsment szakbizottság konferenciája 2012. április 5. 1

AZ ELŐADÁS FÓKUSZAI Az üzleti globalizáció értelmezése és a hivatásos sport Mitől globális egy sportág? A nemzetközi intézmények szerepe A XX. század domináns Kornai (1986) szerinti koordinációs mechanizmusa a piac lett. A társadalom olyan területein is igaz ez, melyek jellegüket tekintve távol esnek a gazdaságtól. Így van ez a hivatásos sporttal is. Amennyiben a társadalmat a piaci koordináció szemszögéből nézzük, eljutunk az üzleti világhoz, a piaci koordináció megvalósítóihoz. Az üzleti világ megközelítését üzlet-elmélet hiányában az üzleti világ szerkezetén keresztül tehetjük meg. Az üzleti világban a legfőbb tevékenységet az üzleti vállalkozás adja. Az üzleti vállalkozások működése a piacon zajlik. A szabályozási keret a verseny. Hunyadi alapján (1989) a piacot egyrészt tágan, másrészt bizonyos tekintetben sajátosan értelmezem. A tág értelmezés szerint a piac valamely jószágnak vagy szolgáltatásnak azokból a tényleges és potenciális vevőiből és eladóiból tevődik össze, akik csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba. Speciális az értelmezés abban a tekintetben, hogy igyekszem bemutatni a sport működésében megjelenő üzleti elemeket, ezzel összhangban a hivatásos sporthoz kapcsolódó piac alatt értem mindazon forrásokat, melyekből a jellemzően hivatásos csapatsportágakat működtető társaságok bevétele származik. Az egyes bevételi források egy- egy piacként értelmezhetők, elemezhetők. Közgazdasági értelemben ugyan sajátos ez a piac- megközelítés, de a kiinduló pont az, hogy az üzletszerű működés alapfeltétele szerint a társaságoknak meg kell élniük, gazdálkodniuk kell és a bevételeik legfőbb származási helye a piac. A tág definíciónak megfelelően minden tárgyalásra kerülő piac esetében azonosítom a terméket, a csere tárgyát, ennek legfőbb jellemzőjét, a termék értékére ható főbb tényezőket, a piac szereplőit: eladókat, vevőket, közvetítőket és végül a vevők-eladók piaci magatartását befolyásoló legfőbb tényezőt. Mindezt mindenkor egy egységes táblázat alapján teszem meg. A piacok ilyen formában történő elemzése lehetővé teszi az üzleti működést befolyásoló legfőbb tényezők azonosítását, az egyes piacok közti kapcsolatok felvázolását. 2

SURVIVAL OF THE FITTEST Charles Darwin: On the Origin of Species (1869): “Survival of the fittest” S(OCIAL)T(ECHNOLOGY)E(CONOMIC)P(OLITICAL) Glokalizmus Médiapiac szegmentációja Globális gazdaság mint az üzleti és sport(üzleti) tevékenység kerete Gazdasági recesszió: iparági válságok, nemzetállami, regionalista kényszerek Munkaerőáramlás korlátainak a csökkenése

GLOBALIZÁCIÓ ÉS A HIVATÁSOS SPORT – ÉRINTKEZÉSI FELÜLETEK A mai társadalmakat vegyes koordinációs mechanizmusok jellemzik. A XX. század domináns koordinációs mechanizmusa a (nemzethatárokat átlépő) piac lett. A hivatásos sport és annak „médiaképes” változatai, az ún. látványsportágak a szórakoztatóipar részévé váltak. (világ)gazdasági válság – DE „panem et circenses effektus” ↓ fogyasztóorientáltság Kényszerek: üzleti modellben gondolkodás, piacméret növelése, (hosszú távú) önfenntarthatóság

A GLOBALIZÁCIÓ AZ ÜZLETI VILÁG SZEMPONTJÁBÓL A gazdaság szereplői döntéseiknél, amikor potenciális befektetéseikről, fogyasztóikról, erőforrás-beszerzési lehetőségeikről gondolkodnak, az egész világon adódó lehetőségeket mérlegelik. Chikán Attila üzleti világ szempontjából történő gazdasági globalizáció értelmezése

GLOBALIZÁCIÓS JELENSÉGEK A HIVATÁSOS SPORTBAN média hatása, szerepe internet hatása, szerepe globális fogyasztók: médiafogyasztók és merchandise-vásárlók, globális szponzoráció, sportvállalatok nemzetközi stratégiái

GLOBALIZÁCIÓ ÉRTELMEZÉSEK A HIVATÁSOS SPORTBAN Mitől globális egy sportág? sporttevékenységek földrajzi terjeszkedése → szabályok stand. → monopolisztikus sportági struktúrák kialakulása, nemzetközi versenyrendszerek, nemzetközi események, -sorozatok, médiaközvetítések, akár globális médiafogyasztói piac, nemzetközi, globális szponzori piac, globális játékospiac, sportvállalati együttműködések: egyszeri szerződéstől a külföldi tőkebefektetésig

A GLOBÁLIS GAZDASÁG ALAPVETŐ TENDENCIÁI – HIVATÁSOS SPORTBELI VONATKOZÁSOK kereskedelem növekedése → játékospiac, → közvetítési jogok ↓ globális: → médiafogyasztók, → merchandise-fogyasztók, → szponzorok, új globális térkép a feltörekvő országok miatt növekvő verseny (Forma-1 új helyszínek, kínai stadionépítés, stb.) (nemzet)államok szerepének újraértelmezése, tényezőárak, bérek kiegyenlítődése

A GLOBÁLIS KOORDINÁCIÓ ÉRTELMEZÉSE A HIVATÁSOS SPORT BEVONÁSA MELLETT Nemzetállamok (bürokratikus koordináció) Nemzetközi sportági szakszövetségek (bürokratikus koordináció) Piacok (piaci koordináció) főszereplő: a szavazatmaximalizáló politikus főszereplő: a profitmaximalizáló üzletember mindhárom kényszerpályán mozog, mindháromra nézve érvényesek etikai koordinációs elemek, mindhárom hajlamos az agresszióra

A GLOBALIZÁCIÓ INTÉZMÉNYRENDSZERE Nemzetállamok INGO MNV-k Nemzetközi gazdasági Formális: nemztk. sportági ? szervezetek szakszöv. (menedzserszervezetek) (Világbank, IMF, WTO, stb. Inform.: G-14, ECA A piaci koordinációt is nemzetállamok által létrehozott szervezetek próbálják megvalósítani.  súlyos működési zavarok (etikai és agresszív alapú mozgalmak)

ÖSSZEGZÉSÜL A hivatásos sport és a globalizációs folyamatok kapcsolatában kimutatható jellemzők: (sport és vállalati gazdálkodás) történelmi folyamatok része és következménye → kibontakozása szükségszerű, sokdimenziós jellemzőkkel írható le (szervezeti, kulturális, információ (média), pénzügyi), a koordináló intézmény kiterjedt, de relatíve fejletlen, globális – regionális – nemzeti → glokalizáció

FELHASZNÁLT IRODALMAK András Krisztina (2004): A hivatásos labdarúgás piacai, Vezetéstudomány XXXV. évfolyam, PhD különszám p. 40-57. András Krisztina (2011): Piacméretet növelni, de hogyan? – a hivatásos sport példáján, NSSz Sportszakember továbbképzési konferencia sorozat III., p.27-32. András Krisztina – Jandó Zoltán (2012): Hivatásos sportvállalatok nemzetközivé válása, Logisztikai híradó megjelenés alatt András Krisztina – Havran Zsolt – Jandó Zoltán (2012): Üzleti globalizáció és a hivatásos sport: sportvállalatok nemzetközi szerepvállalása, TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektje, http://www.versenykepesseg.uni-corvinus.hu/index.php?id=46167

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! krisztina.andras@uni-corvinus.hu