Környezeti fejlesztések a Kormány közép-és hosszú távú fejlesztési elképzelései az Európa Terv keretében dr. Nemes Csaba, KvVM december 2.

Környezeti fejlesztések Direkt környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi beruházások támogatása (média és tematikus megközelítés) Integrált, többszörös hasznú környezeti hozzáadott értékkel rendelkező programok támogatása (vidék és agrárfejlesztés energetika és közlekedés, turizmus stb.) EU „elvárások” Az Európai Unió teljes környezetvédelmi+ kapcsolódó joganyaga (irányelvek, rendeletek, programok, ajánlások) Az Európai Unió újonnan készült és készülő szabályozás a tárgyalások során meghatározott ún. derogációk (a joganyag végrehajtásától vett ideiglenes(!) eltérés: nagy tüzelő berendezések (2005), szennyvíz kezelés (2008, 2009, 2015), veszélyes hulladékok égetése (2006), csomagoló anyagok újrahasznosítási aránya (2005)

Hazai keretek-I Nemzeti Környezetvédelmi Program ( ) alapfeltevés A társadalom jólétének, életminőségének javítása hosszú távon csak akkor biztosítható, ha a társadalmi és gazdasági fejlődés természeti örökségünk megőrzésével, természeti erőforrásaink védelmével, fenntartható használatával, a megfelelő környezeti minőség elérésével szerves egységben valósul meg. Azaz megfelel a konszenzusos fenntartható fejlődési elveknek (nemzedékek közötti egyenlőség, elővigyázatosság stb.)

Hazai keretek-II Nemzeti Környezetvédelmi Program ( ) Kapcsolat más átfogó és ágazati fejlesztésekkel Magyarország Középtávú Gazdaságpolitikai Programja Országos Területfejlesztési Koncepció Országos Területrendezési Terv Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Környezetvédelmi Kohéziós Alap Stratégia Ágazati koncepciók, stratégiák, tervek és programok (agrár és vidékfejlesztés; közlekedési és energetika fejlesztés: hatékonyság, takarékosság, megújuló energia; turizmus fejlesztési koncepció stb.)

Néhány fontosabb NKP-II célkítűzések 2010-re a levegő minősége az ország minden településén feleljen meg az egészségügyi határértéknek végére miden lakos számára biztosítjuk az EU minőségi követelményeinek is megfelelő ivóvíz szolgáltatását ig az érzékeny területeken megvalósul az összes települési szennyvíz megfelelő mértékű tisztítása. megújuló energiaforrások használatának arányát a Program időszakában a jelenlegi 3,6%-ról 5%-ra növeljük a hulladékhasznosítást 2008-ig az összes hulladék tömegéhez viszonyítva a jelenlegi 3%-ról 35-40%-ra növeljük környezeti kármentesítési intézkedésekkel biztosítjuk, hogy 2010 végére a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség- védelmi területeken megszűnnek a földtani közeg és a felszín alatti víz károsodások

Környezettudatosság növelése akcióprogram Éghajlatváltozási akcióprogram Környezetegészségügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram Városi környezetminőség akcióprogram Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem akcióprogram Vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat akcióprogramja Vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram Hulladékgazdálkodási akcióprogram Környezetbiztonság akcióprogram 30 ezer többlet munkahelyet agrár-környezetvédelem és az ökoturizmus EU források hatékony haszon GDP legalább 2%-át, A Programban megtervezett fejlesztések összességében közel 30 ezer többlet munkahelyet teremt. Ezen felül az agrár-környezetvédelem és az ökoturizmus bővítése is hozzájárul további vidéki foglalkoztatási lehetőségek jobb megőrzéséhez, ill. javításához. Az NKP-II lehetővé teszi az EU források hatékony hasznosítását. A környezeti követelmények teljesítéséből eredő, pénzben kifejezhető összes haszon mértéke fedezi a költségeket, 2010-től évente eléri a GDP legalább 2%-át, de kedvező esetben ennek többszörösét. Nemzeti Környezetvédelmi Program tematikus programjai és gazdasági haszna

EU-s támogatási alapok és kapcsolódó programok jelenleg EU-s támogatási alapok és kapcsolódó programok jelenleg STRUKTURÁLIS ALAPOK KOHÉZIÓS ALAP EGYÉB (K+F, Katasztrófa Alap) EURÓPAI MEZŐGAZDSÁGI GARANCIA ALAP (EMOGA) Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális AlapEurópai Szociális Alap Európai Mezőgazdasági Orientációs AlapEurópai Mezőgazdasági Orientációs Alap (EMOGA)(EMOGA) Európai Halászati AlapEurópai Halászati Alap NEMZETI FEJLESZTÉS TERV NEMZETI VIDÉK FEJLESZTÉSI TERV KOHÉZIÓS ALAP KERETSTRATÉGIA

Szennyvízelvezetés és –kezelés fejlesztése /Budapest, Veszprém, Zalaegerszeg/ Ivóvízminőség-javítás /Észak-Alföld/ Hulladékgazdálkodás (települési komplex hulladékgazdálkodási rendszerek ) /Szabolcs-Szatmár-Bereg megye/ Kohéziós Alap Keretstratégiájában támogatott projekttípusok

NFT hosszú távú cél NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV az egy főre eső jövedelem szintjében az EU átlagához képest mutatkozó jelentős lemaradás mérséklése Jobb minőségű környezet és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elősegítése A Környezetvédelem Fejlesztése Jobb infrastruktúra, tisztább környezet biztosítása NFT NFT prioritás intézke- dések. NFT specifikus specifikus cél KIOP környezetvédelmi intézkedések KIOP prioritás KIOP specifikus specifikus cél Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program A környezetállapot javítása a fenntartható fejlődés támogatásával, környezet-és természetvédelmi fejlesztésekkel KIOP: rövid távú cél A környezetbarát fejlesztések támogatása Az élet minőség javítása

NFT környezetvédelmi intézkedések I. Vízminőség javítás I. Vízminőség javítás : 1. ivóvízminőség javítás; 2. szennyvíz elvezetés és kezelés II. Egyes kiemelt hulladékáramok kezelése-1: 1. állati eredetű hulladék; IV. Levegőszennyezettségi és zaj monitoring fejlesztése: 1. levegő (monitoring fejlesztés); 2. zaj (mérés és térképezés) V. Vízbázis védelem kármentesítési intézkedésekkel (a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területeken- Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista alapján) VI. Természetvédelem és fenntartható árvíz védelem VI. Természetvédelem és fenntartható árvíz védelem 1. természetvédelem erősítése–Natura 2000; 2. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése VII. Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése 1. megújuló energiaforrások felhasználásának növelése; 2. energiahatékonyság, vegyes tüzelésű berendezések, energiaszabályozás III. Egyes kiemelt hulladékáramok kezelése-2: 1. egészségügyi hulladék; 2. építési hulladék

Az EU pénzügyi perspektíva ( ) fő kiadási fejezetei-I Az EU pénzügyi perspektíva ( ) fő kiadási fejezetei-I 1.Fenntartható növekedés 1.a Versenyképesség a növekedés és foglakoztatás érdekében 1.b Kohézió a növekedés és foglakoztatás érdekében A kohéziós prioritás három részterülete: - konvergencia: a fejlődésben legelmaradottabb tagállamok és régiók felzárkóztatása; - a regionális versenyképesség és foglalkoztatás növelése; határmenti és transznacionális együttműködések (INTERREG). 2.A természeti erőforrások megőrzése és a velük való gazdálkodás:közös agrárpolitika + fenntartható környezet érdekében tett kötelezettségvállalások és új feladatok megvalósítása. 3.Az unió a polgárai szolgálatában 4. Az unió, mint globális partner 5. Adminisztratív kiadások.

Az EU pénzügyi perspektíva ( ) fő kiadási fejezetei-II Az EU pénzügyi perspektíva ( ) fő kiadási fejezetei-II Környezetpolitikai szemszögből az alábbi két fejezet meghatározó - 1.b: „Kohézió”, valamint a - 2.: „A természeti erőforrások (KAP és környezetvédelem)” 1.b: „Kohézió” Új kohéziós politika: korlátozott számú közösségi prioritásra koncentrálódik: innováció és tudásalapú gazdaság, környezetvédelem és kockázat-elhárítás, megközelíthetőség és általános gazdasági érdekű szolgáltatások. Két pénzügyi eszköz:KohéziósAlap+ERDF(beruházások/környezetvédelmi, környezetbiztonsági, egyéb közlekedés/, K+F, versenyképesség növelés, KKV-k támogatása stb.) Magyarország várakozásai szerint a Kohéziós politika (konvergencia, versenyképesség, interreg) lesz a fő eszköze a környezetvédelem területén kitűzött célok elérésének.

Az EU pénzügyi perspektíva ( ) fő kiadási fejezetei-III Az EU pénzügyi perspektíva ( ) fő kiadási fejezetei-III Lényeges eleme lesz az új EU-s támogatásoknak a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás (2. kiadási fejezet) 2. A természeti erőforrások A Bizottság javaslata szerint három tengelye lesz ezen kiadási fejezetnek: 1, a mezőgazdaság és az erdészeti szektor versenyképességének növelése; 2, a környezetvédelem és földgazdálkodás; 3, a vidéki gazdaság diverzifikációja és a vidéki területeken élők életminőségének javítása. Valamint az előbbieket még kiegészíti a LEADER folytatása A 2. tengely a Közös Agrárpolitika megváltozó hangsúlyai miatt is egyre fontosabb lesz az agrár- környezetvédelemben, a környezet és természetvédelmi szempontok figyelembe vétele az agrárfejlesztési célok között

a II. Európa Terv ( ) tervezett kiinduló feltételezései a II. Európa Terv ( ) tervezett kiinduló feltételezései Fő célok: gazdasági és társadalmi kohézió; gazdasági, társadalmi és területi értelemben is kiegyenlített felzárkózás; környezeti értékek és természeti erőforrások védelmét és fenntartható hasznosítását Fő célok: gazdasági és társadalmi kohézió; gazdasági, társadalmi és területi értelemben is kiegyenlített felzárkózás; környezeti értékek és természeti erőforrások védelmét és fenntartható hasznosítását Beavatkozási területek (prioritás csoportok): 1.Befektetés az emberbe (humán szféra területe) 2.Befektetés a gazdaságba (gazdasági és vállalkozási szféra) 3.Befektetés az (épített és természeti) környezetbe (környezeti, vízügyi infra, valamint települési és közlekedési infra beruházások támogatása) Mind Brüsszelben (költségvetés, tématetületek, a tervezés és felhasználás szabályozása), mind itthon, csak az elmúlt hónapokban kezdődtek meg a tárgyalások: 2005 végére már tisztázottnak kellene lennie a külső feltételeknek, 2006 első félévében kész kell lennie a konkrét hazai terveknek is Mind Brüsszelben (költségvetés, tématetületek, a tervezés és felhasználás szabályozása), mind itthon, csak az elmúlt hónapokban kezdődtek meg a tárgyalások: 2005 végére már tisztázottnak kellene lennie a külső feltételeknek, 2006 első félévében kész kell lennie a konkrét hazai terveknek is, a környezet és természetvédelmi szempontok figyelembe vétele az agrárfejlesztési célok között

az Élhető Környezet-re vonatkozó vázlatos tendenciák az Élhető Környezet-re vonatkozó vázlatos tendenciák A jelenlegi tendenciák szerint a gazdasági növekedéssel párhuzamosan, kevéssé számíthatunk a környezeti terhelés csökkenésére A jelenlegi tendenciák szerint a gazdasági növekedéssel párhuzamosan, kevéssé számíthatunk a környezeti terhelés csökkenésére (end-of-pipe megoldások vannak túlsúlyban) Sokasodtak a környezeti és közegészségügyi biztonságot veszélyeztető folyamatok mind középtávon Sokasodtak a környezeti és közegészségügyi biztonságot veszélyeztető folyamatok mind középtávon (veszélyes anyagok árvíz, belvíz stb.) A természeti és táji értékek csökkenése Növekedő gazdaság – növekedő termelés által indukált növekedő fogyasztás Gyenge környezeti szemlélet formálás

az Élhető Környezet-re vonatkozó vázlatos jövőkép az Élhető Környezet-re vonatkozó vázlatos jövőkép A környezetterhelés csökkentésének új és hatékony eszközei az integrált, megelőző jellegű intézkedések túlsúlya lesz a jellemző. Előnyben lesznek a környezetbiztonsági, a vízkár megelőzési, környezet-egészségügyi szempontok a lakosság egészsége, élet- és vagyon-biztonsága érdekében Az ökológiai típusú gazdálkodás aránya többszöröse lesz a jelenleginek Lehetőség nyílik az élhetőbb városi környezet megteremtésére mind zaj és levegőtisztaság- és vízvédelmi, mind hulladékgazdálkodási Védendő tájaink és természeti értékeink megőrzése, fenntartása érdekében az ország területének több mint 20%-a védett terület lesz

az Élhető Környezet tervezett kiinduló feltételezései az Élhető Környezet tervezett kiinduló feltételezései Élhető, harmonikus környezet Élhető környezet – harmóniában a természettel Élhető városi környezet megteremtése Élhető vidéki környezet megteremtése Élhető, biztonságos környezet a folyóvizek mentén Ökohatékony fejlesztések, környezetbarát gazdaság

Új alapok, az OFK kiinduló hosszú távú céljai Új alapok, az OFK kiinduló hosszú távú céljai A tervezés az elmúlt két hónap megtorpanása után újra indul, kicsit más személetben: 1, a Vim Kok jelentésnek (a liszaboni folyamat értékelése) megfelelően erősödő hangsúly eltolódásra kell számítani a versenyképesség elérése területén 2, a versenyképesség szűk értelmezése mind a környezeti, mind a szociális szempontokat gyengítheti Ugyanakkor van esély, hiszen a célok a következők: Közép táv ( /20): Fő (középtávú) cél: „Az ország versenyképességének növelése” Specifikus célok: Gazdasági versenyképesség tudásra alapozott erősítése Foglalkoztatás növelése, inaktivitás csökkentése Társadalmi befogadás, esélyegyenlőség Környezeti értékek és természeti erőforrások védelme

Köszönöm megtisztelő figyelmüket számom: