1 A rendelkezésre álló mindenkori források hatékonyabb, szükségletalapú elosztási rendszere SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK JÖVŐKÉPE június 21. Czibere Károly Református Szeretetszolgálat Szociális Klaszter

Előzetes elvi keretek A szociális szolgáltatások finanszírozásának néhány alapelve Szakmai teljesítmény-, eredmény-orientált pénzügyi ösztönzés Magánforrások (jövedelem- és tőketípusúak egyaránt) becsatornázási lehetősége Közszolgáltatás-vásárlói és szolgáltatási szerepek elkülönítése Ösztönzés a költségérzékenységre Igazságosság: a közforrás elosztásának célzottsága Kiszámíthatóság: hosszú távon tervezhető algoritmus A szolgáltatási rendszer átalakítása irányában ható ösztönzők A jogosultság-szabályozást lekövető finanszírozás 2

Miért kell újragondolni a szociális szolgáltatások finanszírozását? Hosszabb várható élettartam, morbiditási minta változása A rohamosan növekvő gondozási szükséglet Az informális gondozás jelentős, de csökkenő súlya A piaci alapú, de nem professzionális gondozás jelentős térnyerése A professzionális gondozás súlyának növekedése, a súlypontok áthelyeződésével A finanszírozásnak a szakmai célokhoz történő illeszkedése A finanszírozás negatív belső ösztönzési hatásai A magán- és közösségi erőforrások torz aránya A közfinanszírozás elégtelen mértéke A közfinanszírozás torz szerkezete (egészségügyi feladatok egészségügyi finanszírozás nélkül) A közfinanszírozás módja (pályázati és normatív) Szakmaiatlan jogosultság-szabályozás miatt elszálló nyitott kassza 3

4 Kiinduló feltételek A szociális szolgáltatásokra fordított közfinanszírozás mértéke változatlan A közfinanszírozás alapvető formája a fejkvóta marad (legalábbis rövid távon) Tehát: célzottság erősítése, (közvetett) teljesítményösztönzés Elszálló előirányzatok fékezése –Jogosultság-szűkítés –Kapacitás-szabályozás –Szolgáltatás-átvételek fékezése –Egyházi kiegészítés reformja

5 A fejkvóta célzásának lehetőségei Célzás: a nagyobb szakmai teljesítményhez/ a nagyobb szakmai eredményességhez nagyobb közfinanszírozás társul Tehát: nem a nagyobb önköltséghez társul a nagyobb közfinanszírozás… Mi a nagyobb szakmai eredmény? –Jövedelmi rászorultság –Szociális rászorultság (melyik kliencsoportnál melyik szociális rászorultsági faktort milyen súllyal kell figyelembe venni?) –Önellátási rászorultság (melyik kliencsoportnál milyen elemeit milyen súllyal kell figyelembe venni?)

6 Intézményszintű elemzés Estikék Idősek Otthona vizsgálata: tevékenységekhez rendelt időszükséglet és önköltség A szolgáltatás önköltsége döntően Ft/gondozási nap. (1,8 MFt/fő- 2,9 MFt/fő) Az önköltséget három részre bontották: Hotelköltség: 4100 Ft/gondozási nap (1,5 MFt/fő) –Módszertani okok (élelmezés, szakmai eszközök és teljes rezsi a hotelköltségben) miatt ez valószínűleg kisebb a valóságban: Ft/gondozási nap. –Ha a szakmai létszámra nem lesz rugalmasabb szabályozás, akkor a hotelköltség sokkal magasabb is lehet. Gondozási költség: Ft/gondozási nap ( eFt/év) Ápolási költség: Ft/gondozási nap ( eFt/év) AlacsonyMagas Hotel73%49% Gondozás21%28% Ápolás6%23%

Makromodell Néhány további feltevés: A szociális indikáció mérőeszköze a jövedelem A jövedelmek megoszlása a mintában: Az önellátási rászorultsághoz kapcsolódó önköltségek eloszlása: HGCS-fokHGCs-sk5 fokSzlovák skála I7%5%6,7% II17%10%13,3% III30%15%20,0% IV46%30%26,7% V 40%33,3% Összesen100%100% 100% Jövedelem (eFt)Arány <307% ,70% ,40% ,50% 90-11,40% Összesen100%

Makromodell II. Feltevés: Jövedelem-korrekciós normatíva: átlagnyugdíj fele alatt: 480 eFt/év, átlagnyugdíj és átlagnyugdíj fele között: 240 eFt/év. Átlagnyugdíj fölött nincs. Ekkor a közfinanszírozás 14%-a megy a szociális célú célzásra. Hotelnormatíva: 500 eFt/év HGCS-normatíva: 12 eFt/év – 80 eFt/év JövedelemIIIIIIIV < <

Az alapmodell korrekciója Az előző alapmodellt néhány ponton módosítani kell: A hotelnormatíva értékét le kell csökkenteni. A magas hotelnormatívának kiszorítási hatása van, alig marad mozgástér a HGCs –alapú differenciálás érvényesítésére. Az I. HGCs-fokozatban törölni kell a közfinanszírozást. Differenciálni kell a jövedelemeloszlást: A jövedelemkompenzációt kissé szét kell húzni az alsó jövedelemtartományok között. Hotelnormatíva: 300 eFt/év. Jövedelemkorrekció: 12 eFt/év – 420 eFt/év. JövedelemIIIIIIIV <30e

Néhány következtetés Az I. fokozatúak után nincs közfinanszírozás A II. fokozatúak közül csak azok nyernek az átalakítással, akiknek a nyugdíja az átlagnyugdíj fele alatt van. A III. fokozatúak esetén már 60 eFt/hó jövedelem fölött csökken a normatíva, márpedig ma a legtöbb ellátott ezekbe a gondozási és jövedelmi tartományokba esik. A IV. fokozatban mindenki jól jár, még a legmagasabb jövedelmi tartományokban is arra a szintre emelkedik a normatíva, amely a 2000-es évek közepét jellemezte. Ahhoz, hogy a III. fokozatúak számára a normatíva ne csökkenjen az ideihez képest, nem elég a hotelnormatíva jelentős további csökkentése. Még Ft-os hotelnormatíva esetén is -22 eFt az éves szintű csökkenése az idei 635 eFt-os normatívának. Ahhoz, hogy a III. fokozatúak szinten maradjanak, a szociális indikációra épülő normatívarészre fordított kiadásokat (4 Md Ft) meg kell felezni. Ebben az esetben azonban az alacsony jövedelműek felvételéhez a szolgáltatók csak szerény mértékű ösztönzést kapnak. További probléma az, hogy bár a IV. fokozatúak több támogatáshoz jutnak, egy átlagos nyugdíjjal (90 eFt) rendelkező idős után járó támogatás (766 eFt) és az általa fizetett személyi térítési díj (864 eFt) összege (1, 630 millió Ft) igen messze esik egy ilyen gondozott közel 2,5 millió Ft-os önköltségétől. A jelenlegi költségvetési előirányzat tartása mellett egyidejűleg érvényesíteni a gondozási szükséglet mértékét és a szociális indikációt szinte lehetetlen, mindenképp szükség lesz pótlólagos finanszírozás bevonására: –többlet-magánforrásra a II. fokozatban és a magasabb jövedelmi kategóriákban, –többlet-közfinanszírozásra az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban, –az OEP finanszírozás belépésére a IV. fokozatban.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!