KÖRNYEZETFÖLDTAN Baranyai Gábor

TALAJ MINT TERMÉSZETI ERŐFORRÁS a Föld szilárd kérgének legfelső rétege, amely háromfázisú polidiszperz rendszert alkot (szilárd, folyékony, légnemű) Talajtermékenység: a víz, levegő és a tápanyagok egyidejű jelenléte teszi lehetővé, ezáltal a növények talajökológiai igényeit képes kielégíteni A talaj helyhez kötött, ezért a szennyezések hatása és felhalmozódása tartós

Talaj funkciói: Feltételesen megújuló erőforrás Több természeti erőforrás hatását integrálja és transzformálja, így biztosít életteret a talaj szervezeteinek, ill. a természetes és a termesztett növényeknek Primer biomassza termelés közege Hő, víz és tápanyagok raktározására képes A természetes és mesterséges stresszhatások pufferközege Szűrőrendszer, védi a mélyebb rétegeket és a felszín alatti vízkészletet

A TALAJ A0 Szerves törmelék, postmortális hulladékok, avartakaró A1 Humuszban gazdag, sötét elszíneződésű kilúgozási alszint A2 Maximális kilúgozás helye, világos, fakószürke színű eluviális szint B1 Az A1-A2 szintből bemosódott anyagok felhalmozódási szintje B2 A maximális felhalmozódás szintje Al- és Fe-oxidos feldúsulással (fentről származó agyagásványok) B3 Ásványi mállástermékek szintje, agyag- és agyagásványfeldúsulás C A talajképző kőzet szintje (mállott kőzetanyag) D alapkőzet

A TALAJ A magyar gyakorlat alapvetően 3 szintet különböztet meg hazánk talajainak viszonylatában A – egyenletesen humuszos (általában magas humusztartalmú (erdőtalajok)) szint B – az A szinttől a talajképző kőzet felé haladva fokozatosan csökkenő humusztartalmú szint C – talajképző közet

A TALAJ Talajképző tényezők (Dokucsajev) Klíma: A- Azonos klímafeltételek mellett más-más alapkőzeten azonos jellegű talajok B- Azonos alapkőzeten más-más klímazónában különböző típusú talajok Legfontosabb klímaelem a csapadék, amely a talajon belüli áthelyeződés mozgatója, mállás elengedhetetlen feltétele. Hőmérséklet: aprózódás (inszolációs, fagyaprózódás, gyors reakciók)

A TALAJ Talajképző tényezők (Dokucsajev) Növényzet (a klímahatások függvényében) -talaj humusztartalma -savtartalom (kémiai reakcióképesség) Pl.:a tajgaterületek tűlevelű erdőségeiben dús a felszíni növényborítás, mégis gyenge minőségű talajok (podzol) képződnek, mert -a többnyire örökzöld tűlevelűek savas hulladékot juttatnak a felszínre -ezek nem rothadnak el, így a humusztartalom is alacsony

A TALAJ Talajképző tényezők (Dokucsajev) Alapkőzet Abban az esetben, amikor az alapkőzet határozza meg a kialakuló talaj jellemzőit, litomorf talajról van szó. -intrazonális talajok -3 fő csoport - magmás (eruptív) - üledékes - metamorf

A TALAJ Előkészítő folyamatok Aprózódás (fizika) -inszolációs (arid, szemiarid) -fagyaprózódás (víz!) -sókristályok -ozmózis Mállás (kémiai)(az alapkőzet minősége változik!)

A TALAJ A talajképződés szempontjából legfontosabb mállástípusok: -karbonátos térszíneken az oldásos mállás CaCO3 + H2O + CO2 <=> Ca2+ +2(HCO3)- >>rendzina talajok -vas, mangán és szulfidtartalmú kőzeteken oxidatív mállás 2 FeS2 + 7 O2 + 2 H2O = 2 FeSO4 + 2 H2SO4 Így keletkezik a ferroszulfit, amely további oxidációval ferroszulfáttá, majd hidrolízissel limonittá (FeOOH) alakul. A limonit vízben oldhatatlan, a felhalmozódik >>laterit talajok A földkéreg cca. 58%-a szilikát, hidrolízises mállás, agyagásványképződés az összes talajtípusra jellemző

A TALAJ Magmás (eruptív) kőzetek Talajképző tulajdonságaikat alapvetően a ásványi és kémiai összetétel határozza meg (Ca, Mg, K, Al, Fe). Általában magas tápanyagtartalom. Üledékes kőzetek -törmelékes üledékes (homok): a magas kvarc-arány miatt kevés tápelem jut a talajba, gyengébb minőség -vegyi üledékes (karbonátok) : a nagy mennyiségű mész előny, de a rossz vízháztartás miatt vékony, gyenge minőségű talajok -lösz: a löszös alapkőzet kedvez a jó minőségű talajok kialakulásának (réti talajok, csernozjom) Metamorf kőzetek Az agyag-, klorit-, és csillámpala rétegek többrétegű agyagásványok kialakításában vesznek részt. Ez a talajtulajdonságok szempontjából kedvező

A TALAJ A talaj képződésében fontos szerepet játszó élőlények: -baktériumok Szilikátbaktériumok (szilikátbontás) Nitrifikáló baktériumok (ammóniumsók>nitrit, nitrát) Sugárgombák (cellulóz és humuszbontás) Nitrogénkötő gümőbaktériumok Denitrifikáló baktériumok (nitrit, nitrát>ammónia) -gombák a savanyú talajokat kedvelik, a korhadást segítik elő A legteljesebb szervesanyag bontás a gombák és az aerob baktériumok közreműködésével jön létre, amikor víz, CO2 és egyszerű sók jönnek létre. -algák Autrotóf szervezetek, növelik a talaj oxigénszintjét

A TALAJ Trópusok -legtöbb szervesanyag termelés -magas hőmérséklet és páratartalom miatt intenzív szervesanyag-bontás >>kevés a talajok szervesanyagtartalma (1-2%) Mérsékelt öv Sztyeppzóna Kevés csapadék, lágyszárú növényzet, kétszeri vegetáció (tavasz, nyár vége)>>nagy mennyiségű szervesanyag halmozódik fel Lomboserdő zóna Több csapadék, kevesebb szevesanyag, intenzív kimosódás Hideg és hűvös mérsékelt Alacsony hőmérséklet, a bakteriális tevékenység lelassul >> a szervesanyag felhalmozódik (több, mint a trópusokon)

A TALAJ Általános megfigyelések -A jobb tápanyag-ellátottságú talajokban gyorsabb a bakteriális tevékenység (lebontás, átalakítás) -Ha túl savas a közeg >> a szervesanyag lebontás lassú (felhalmozódnak a részlegesen lebontott anyagok). Az ilyen talaj nitrogénben és tápanyagokban szegény, a talaj minősége romlik -a szervesanyag bomlását akadályozza az oxigénhiány (anaerob körny.) >> tökéletlen bomlás. Humusz helyett vastag tőzegréteg