A Magyar Nemzeti Filmarchívum legújabb szerzeménye A TŰZ 1917 Rendezte Deésy Alfréd

A tűz hiányos kópiája Lipcséből, a Leipziger Lichtspieltheater Archiv gyűjteményéből került elő, nagyon rossz álla-potban. A zsugorodott, karcos, száraz és törékeny kópia perforációi helyenként több méter hosszban hiányoztak, a sérülések, szakadások a filmkocká-kat sem kímélték.

A film javítása, a régi instabil ragasztások kicse-rélése, a szakadt szélek lekerekítése, a hiányzó per-forációk pótlása, az elszakadt képkockák megra-gasztása több mint két hónapig tartott. Az itt látható filmkockákat nem lehetett megmenteni.

Nitrokópia Dubnegatív Restaurált kópia A nitrokópiáról előbb színes dubnegatív ké-szült, majd ennek alapján gyártották le az új, restaurált kó-piát. A színes nyersanyag alkalmazásával sike-rült megőrizni a vira-zsirozott nitrokópia eredeti színeit.

A kopírozáskor alkalmazott speciális folyadék eltűntette a karcok jelentős részét. Eredeti nitrokópia Restaurált kópia

Mivel a nitrokópiát rossz állapota miatt nem lehetett levetíteni, a film megismerése és tartalmi restaurálása csak a megítélő kópia elkészülése után kezdődhetett. A film eredeti hossza 1540 méter. Az előkerült kópia, mely mindössze 450 méter, a Németországban forgalmazott rövidített verzió, úgynevezett „Kurzfassung” töre-déke, mely kisebb-nagyobb hiá-nyokkal tartalmazza a magyar filmszaklapok leírásaiból ismert cselekmény lényeges elemeit.

Az előkerült kópián nincs se főcím, se vége szó Az előkerült kópián nincs se főcím, se vége szó. Néhány jelenet csak töredékesen maradt fenn. A tartalmi restaurálás célkitűzése az volt, hogy a néző számára követhetővé váljon a történet. Ennek érdekében kiegészí-tő inzertek készültek. Mivel a fennmaradt verzió német inzerteket tartalmaz, a kiegészítő feliratokat is németre fordíttattuk, hogy a kópia egységes legyen. Német nyelven készült el a film főcíme is, melyből a néző megismerheti az alkotókat. Eredeti inzert Inzertpótlás

A tűz a németországi forgalma-zás során, feltehetőleg cenzurá-lis okok miatt némi átalakuláson esett át. A magyar verzióban a film főszereplőjének, a fiatal festő-nek viszonya lesz az őt támoga-tó bankár feleségével. A bankár tudomást szerez a dologról, s egy estélyen bosszúból elégeti a festő összes képét. A német verzióban a bankár feleségéből unokahúg lett, így nem történik házasságtörés, a bankár mégis bosszút áll, melynek mértéke ebben az esetben túlzottnak tűnik. Mozgófénykép Híradó, február 3. „…titkos viszonyt folytat az unokahúgommal. Én bosszút állok. Ott vannak az összes művei, képei…” – mondja a bankár az estélyen a német változatban.

A Star filmgyár alakulásának évében létrejött produkciót az újonnan felépített pasaréti stúdióban és a tatatóvárosi grófi parkban forgatták.

A tűz forgatókönyvét Pakots József (1877–1933) írta, aki a Star filmgyár dramaturgja, Deésy Alfréd állandó munkatársa volt ebben az időben. A világirodalom klasszikusainak (Dosztojevszkij, Oscar Wilde, Gorkij stb.) művei mellett filmre alkalmazott számos külföldi bestsellert, sikeres operettet, és számos eredeti film-forgatókönyvet is írt. 1922-től a magyar politikai élet állandó szerep-lője lett, országgyűlési képviselő, s az írókat támogató szervezet, az Írók Gazdasági Egyesülete létrehozója és első elnöke volt.

A film dekoratív felvételeit Vass Károly (1896–1953) készítette, aki 1917 és 1919 között a Star filmgyár operatőre volt. A húszas években a magyar filmgyártás vál-ságos évei idején Berlinbe ment, ahol 1920 és 1938 között Karl Vass néven dolgozott, többek kö-zött Emil Justitz és Georg Jacobi filmjeiben, s gyakran egy stábban a szintén Berlinben élő Putty Liával, Bánky Vilmával, Eszterházy Ágnessel. Egyike volt annak a húsz ope-ratőrnek, akik Az akarat diadala című Leni Riefenstahl-film felvé-teleit készítették. 1938-től 1945-ig ismét itthon dolgozott. A Göre Gábor visszatér filmgyári jelenetében munka köz-ben látható.

Mozgófénykép Híradó, 1917. július 8.

A rendezés Deésy Alfréd munkája volt, aki pályáját színészként kezdte A rendezés Deésy Alfréd munkája volt, aki pályáját színészként kezdte. Első filmsikerét a János vitéz 1916-os filmváltozatának címszerepében aratta, s hamarosan a korszak film-gyártásának egyik legpro-duktívabb alkotója lett. Mintegy 90 filmet rende-zett, számos filmforgató-könyvet írt.

Szereplők

Schultz Tibor, festő Turán Gusztáv

Mary, az erdőőr unokája Hollay Kamilla

Rolfner bankár Kornay Richárd

Rolfner bankár hűtlen felesége Regős Mária

Tibor kisfia és édesanyja Lubinszky Tibor és Szathmáriné

Képek a filmből

Schultz Tibor festő a művésziskola diplomájával a zsebében felkeresi vidéken élő édesanyját.

Rolfner bankár autója defektet kap, és a bankár feleségével rövid időre Schultzék szerény falusi házának vendége lesz.

A közelben él az öreg erdőőr unokájával, Marival.

Tibor az erdőben dolgozik egy festői forrás képén, s közben megjelenik egy gyönyörű lány, aki fürödni kezd a forrás vizében. Az ifjú festő lázasan dolgozik tovább, hogy a fürdőző lányt is megörökítse vásznán. A modell erről nem sejt semmit. Mikor elkészül a mű, a festő előjön rejtekhelyéről, és megmutatja képét a lánynak, de az szemérmesen elfut. (Ez a jelenet hiányzik a fennmaradt kópiából.)

Később újra találkoznak, s egymásba szeretnek.

Az idill nem tart sokáig, mert a fiatal művészt a fővárosba vonzza az érvényesülés vágya.

Beküldi a "Fürdőző lány" című fest-ményét egy művészeti tárlatra, de visszautasítják. Ekkor jut eszébe, Rolfner bankár, aki felajánlotta segítségét, amikor náluk járt.

A bankár közbenjárásával elfogadják a képét a kiállí-tásra. Elnyeri az aranyérmet, a bankár megvásárolja a képet és festményt rendel a feleségéről.

A bankár felesége elcsábítja a tehetséges ifjút, aki sikereitől megmámorosodva elfelejti az erdei idillt.

Eközben Mari anya lesz. A gyermeket Tibor anyjánál hagyja és ő is a fővárosba költözik.

Masamód lesz egy kalapszalonban. Megtudja, hogy Tibor hűtlen lett hozzá. Bosszúból a festő és a bankárné találkahelyére vezeti a féltékeny férjet, aki gyilkosságra készül.

A bankár végül meggondolja magát és elhatározza, hogy más módon áll bosszút. Összevásárolja Tibor fest-ményeit…

Kerti ünnepélyt rendez a festőhöz fűződő barát-ságuk tizedik évfordu-lója alkalmából…

Az estélyen leleplezi barátja árulását Az estélyen leleplezi barátja árulását. Inté-sére a szolgálók fák-lyákkal gyújtják fel a festményekből rakott máglyát.

A festő őrjöngve rohan a tűzhöz, hogy megmentse alkotásait, de már késő, egész életműve a lángok martaléka lesz. Nem tudja elviselni a veszteséget, megőrül, és idegrohamában egy szikláról a mélybe veti magát.

Eközben Tibor nyolcéves fiacskája kedves fontoskodással festegeti öreg modelljét, szerető nagyanyját. (Ez a jelenet hiányzik a fennmaradt kópiából.)

A restaurált film bemutatója 2010 december 4-én 18.30-kor lesz az Örökmozgóban a Filmemlékezet Fesztiválon.