1. A vasúti kerékpár jellegzetessége, hogy … a)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
1. Hány kocsi nagyfeszültségű ellátása biztosítható egy áramszedőről?
Advertisements

a sebesség mértékegysége
Gyakorló feladatsor – 2013/2014.

1. A vasúti kerékpár jellegzetessége, hogy … a)
1. Hogyan hozható működésbe a homokszóró? a)
1. Hány darab vészfék kar van elhelyezve a járműben?
Kapcsolókészülékek Potyka Bálint.
Csík Zoltán Elektrikus T
Mechanikai munka munka erő elmozdulás (út) a munka mértékegysége m m
Erőállóképesség mérése Találjanak teszteket az irodalomban
MATEMATIKA Év eleji felmérés 3. évfolyam
1.Az FVV villamos rugózása a, a,A villamos kerékpárjai laprugózásúak, A laprugók felrögzítő kengyelein keresztül az állítócsavaroknál gumitárcsákra feszülnek.
1. A T5C5 hármas szerelvény melyik kocsiján kell üzembe helyezni az áramszedőt? a) A két szélső kocsin. b) A középső kocsin. c) Mindig a menetirány szerinti.
1. Milyen hosszú a kocsiszekrény /homlokfaltól homlokfalig/?
1. Milyen hosszú a kocsiszekrény /homlokfaltól homlokfalig/? a)
1. Mivel tudjuk becsukni a jobb első ajtót, ha a reteszkulccsal nyitottuk ki? a) A reteszkulccsal belülről becsukom. b) Az „összes ajtó” nyomógombbal becsukom.
Elektromos mennyiségek mérése
Az elektromágneses indukció. A váltakozó áram.
Utófeszített vasbeton lemez statikai számítása Részletes számítás
A tételek eljuttatása az iskolákba
Elektronikai Áramkörök Tervezése és Megvalósítása
VÁLOGATÁS ISKOLÁNK ÉLETÉBŐL KÉPEKBEN.
Elektrotechnika 12. előadás Dr. Hodossy László 2006.
Elektrotechnika előadás Dr. Hodossy László 2006.
VÁLTOZÓ SEBESSÉGŰ ÜZEM
1. IS2PRI2 02/96 B.Könyv SIKER A KÖNYVELÉSHEZ. 2. IS2PRI2 02/96 Mi a B.Könyv KönyvelésMérlegEredményAdóAnalitikaForintDevizaKönyvelésMérlegEredményAdóAnalitikaForintDeviza.
Csík Zoltán Elektrikus T
Elektromágneses indukció, váltakozó áram
Szerkezeti elemek teherbírásvizsgálata összetett terhelés esetén:
Soros kapcsolás A soros kapcsolás aktív kétpólusok, pl. generátorok, vagy passzív kétpólusok, pl. ellenállások egymás utáni kapcsolása. Zárt áramkörben.
Sárgarépa piaca hasonlóságelemzéssel Gazdaság- és Társadalomtudományi kar Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök I. évfolyam Fekete AlexanderKozma Richárd.
NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan
DRAGON BALL GT dbzgtlink féle változat! Illesztett, ráégetett, sárga felirattal! Japan és Angol Navigáláshoz használd a bal oldali léptető elemeket ! Verzio.
szakmérnök hallgatók számára
Logikai szita Izsó Tímea 9.B.
1. Mit kell figyelembe venni az irányváltó kapcsoló "E1","E2","E3" helyzeteinek kiválasztásakor? a) Az elérni kívánt (maximális) sebességet. b) A szerelvény.
1. Mit akadályoz meg a Brown-Boveri menetkapcsolóban lévő mechanikus reteszelés? a) A mechanikus reteszelés azt akadályozza meg, hogy az irányváltó kapcsoló.
1.Válassza ki a 436-os pályaszámú „L” típusú nosztalgia jármű menetkapcsolójának fokozat kiosztását! a)A 3 óránál található „nulla” fokozaton kívül meneten.
1. Milyen módon szabályozzuk a kivonulást az Ispotály utcai egyvágányú pályaszakaszon? 1. Milyen módon szabályozzuk a kivonulást az Ispotály utcai egyvágányú.
Az elektromágnes és alkalmazása
Menetellenállások Alapellenállások: Járulékos ellenállások:
Fogyasztók az áramkörben
állórész „elektromágnes”
Erőtan Az erő fogalma Az erő a testek kölcsönös egymásra hatása.
Félvezető áramköri elemek
Az egyenáramú szaggató
Fékberendezések II Tárcsafékek
Villamos hálózatok védelmei Lapsánszky Balázs 2/14.E.
Kapcsolók, kontaktorok és motorvédő-kapcsolók
Aszinkron gépek.
Csurik Magda Országos Tisztifőorvosi Hivatal
A klinikai transzfúziós tevékenység Ápolás szakmai ellenőrzése
QualcoDuna interkalibráció Talaj- és levegövizsgálati körmérések évi értékelése (2007.) Dr. Biliczkiné Gaál Piroska VITUKI Kht. Minőségbiztosítási és Ellenőrzési.
1. Milyen hosszú az iker Ganz-csuklós szerelvény?
Az elektromos áram.
1. Az utastéri vészfék működtetésekor ... a)
1. Melyik jármű haladhat tovább elsőként az ábrán látható forgalmi helyzetben? a) A "V" jelű villamos. b) Az "M" jelű munkagép. c) Az "R" jelű rendőrségi.
> aspnet_regiis -i 8 9 TIPP: Az „Alap” telepítés gyors, nem kérdez, de később korlátozhat.
1 Az igazság ideát van? Montskó Éva, mtv. 2 Célcsoport Az alábbi célcsoportokra vonatkozóan mutatjuk be az adatokat: 4-12 évesek,1.
Elektromos áram, áramkör
Gyorsulás, lassulás. Fékút, féktávolság, reakció idő alatt megtett út
Biztosítóberendezési ismeretek Szigetelések elhelyezése Rétlaki Győző TEB Technológiai Központ.
1.A vasúti kerékpár jellegzetessége, hogy … a)a tengely és a kerekek szilárd egységet képeznek, vagyis a kerekek a tengelyen nem mozdulhatnak el, azzal.
CAF Urbos 3 Budapest 1. a.)Csúszás- és perdülésvédelmi berendezés működése esetén automatikusan. b.)Nyomógombról működtetve, az irányváltó kapcsoló bármely.
Tesztlap Teszt megkezdése.
Elektromágneses indukció
Elektrotechnika – ZIU9B
Félvezető áramköri elemek
a sebesség mértékegysége
Előadás másolata:

1. A vasúti kerékpár jellegzetessége, hogy … a) a tengely és a kerekek szilárd egységet képeznek, vagyis a kerekek a tengelyen nem mozdulhatnak el, azzal mindig együtt forognak. b) a keréktárcsa és a kerékabroncs közé mindig gumirugókat helyeznek el. c) a keréktárcsa karimás kialakítású, amit nyomkarimának nevezünk. Ez biztosítja a vasúti kerékpár vezetését a síneken.

2. A vasúti kerékpár jellegzetessége, hogy … a) a kerékabroncs karimás kialakítású, amit nyomkarimának nevezünk. b) a kerék mindig egy darabból van a megfelelő formára kiöntve. c) a két kerék egymáshoz képest szabadon foroghat.

3. Miért alkalmaznak a keréktárcsa és a kerékabroncs között gumirugókat? a) A vontatásnál jelentkező kisebb energiafelhasználás miatt. b) Zaj és a rezgések csökkentése, a jármű és a pálya kímélése miatt. c) A gumi elektromos szigetelő tulajdonsága miatt.

4. Mi biztosítja ívekben a közel csúszásmentes gördülést, egyenes pályán a vasúti kerékpár középhelyzetben tartását? a) A keréktalp hengeres kialakítása. b) A keréktalp kúpos kialakítása. c) A kerékváz tárcsás kialakítása.

5. Miért kötik össze a gumirugózott vasúti kerék kerékabroncsát és keréktárcsáját hajlékony rézszalagokkal? a) Azért, hogy a nagyfeszültségű berendezések negatív visszavezetése biztosított legyen. b) Azért, hogy a kerékabroncs a keréktárcsához képest ne tudjon elmozdulni.

6. Mi a tengelycsapágyazás egyik feladata? a) Lehetővé teszi a forgó mozgást végző vasúti kerékpár és az alváz közötti kapcsolat (szekrényfelfüggesztés) biztosítását, ezzel együtt a kocsiszekrény alátámasztását. b) Lehetővé teszi a vasúti kerék rögzítését a tengelyen.

7. Miről ismerhető fel a csapágy melegedése? a) Nem ismerhető fel. b) A jármű látszólag ok nélkül kisiklik. c) A melegedő csapágy hősugárzásáról, elszíneződéséről, füstöléséről, esetleg sípoló hangjáról.

8. Miről ismerhető fel a kardántengely törése? a) Nem ismerhető fel. b) A vontatómotor túlpörög, süvítő hangot ad, esetenként erős zaj hallatszik. c) A jármű látszólag ok nélkül erősen befékeződik.

9. Mi okozhatja a keréktalp laposodását? a) Ha a járművezető rendszeresen a sínféket használja a szerelvény megállítására. b) Ha a járművezető a szerelvény indításakor nem oldja fel előre a rögzítőféket. c) Ha a járművezető túlfékezi a vasúti kerékpárt.

10. Miért alkalmazzák a hordrugókat? a) A vasúti kerékpárnak a pályán történő gördülése közben fellépő dinamikus erőhatások csillapítására. b) A vasúti kerékpár hossz- és keresztirányú mozgásának korlátozása. c) A jármű saját tömegéből és terheléséből adódó statikus erőhatás csökkentésére.

11. Válassza ki a forgóvázra vonatkozó helytelen – „hamis” – állítást! a) A forgóváz alkalmazásának előnye, hogy nincs szükség alvázra, mert a forgóvázkeret betölti a szerepét. b) A forgóváz a futóműnek, a hordműnek, esetleg a hajtóműnek egy közös megjelenési formája, ahol a különböző szerkezeteket egy keret foglalja magába. c) A forgóváz lehet hajtott, vagy szabadonfutó.

12. Válassza ki a vonó-és ütközőkészülékre vonatkozó helyes – „igaz” – állítást! a) A vonó- és ütközőkészüléket elmozdulás ellen mindig rögzíteni kell. b) A vonó- és ütközőkészüléket a járművezető egyedül nem kezelheti. c) A vonó- és ütközőkészülék rugózottan viszi át a vonó-, illetve fékezőerő különbségeket, illetve a fellépő ütközőerőket.

13. Miért alkalmazzák az életmentő keretet? a) Azért, hogy vízzel elöntött pályarészen is közlekedhessen a szerelvény. b) Azért, hogy a vágányokra eső személy ne kerüljön a kerekek elé. c) Azért, mert nincs elsősegély felszerelés a villamoson.

14. Milyen módját alkalmazzák a vasúti kerékpár hajtásának a jelenleg is üzemelő forgóvázas járműveknél? a) Általában marokcsapágyas hajtást alkalmaznak. b) Általában kardántengelyes hajtást alkalmaznak. c) Általában rúdhajtást alkalmaznak.

15. Mitől függ a vasúti kerékpárra kifejthető maximális vonó-, illetve fékezőerő nagysága? a) A kerék és a sín közötti tapadási viszonyoktól, a hajtott, illetve fékezett tengelyek számától, a jármű tömegétől és terhelésétől. b) A menetrendhez viszonyított késés, vagy sietés mértékétől. c) A munkavezeték feszültségétől, a sínféktörzs és a sín közötti csúszósúrlódás mértékétől.

16. Mi a lengéscsillapító feladata? a) A vasúti kerékpár hossz- és keresztirányú mozgásának korlátozása. b) A rugózott tömegek (kocsiszekrény és terhelése) lengéseinek csillapítása.

17. Válassza ki az áramszedőre vonatkozó helyes – „igaz” – állítást! a) Az áramszedő egyik feladata, hogy elektromos kapcsolatot létesítsen a mozgó jármű és a helyhez kötött munkavezeték között. b) Az áramszedő egyik feladata, hogy a munkavezetéken elhelyezett szánszerkezet segítségével lehetővé tegye a járművezető részére a vágányutakban található váltók felhasítását. c) Minden áramszedő érzékeny a haladási irányra, ezért annak megváltoztatásakor külön kezelést igényel.

18. Milyen módszerrel történhet az áramszedő kezelése? a) Mindig kötél segítségével történik. b) Mindig egy szigetelt lehúzórúd segítségével történik. c) Történhet kötél segítségével, vagy távvezérlés útján elektromos motorral, vagy sűrített levegő nyomásával.

19. Mire kell figyelni a szénből készült csúszóbetéttel rendelkező áramszedő kezelésekor? a) Arra, hogy a szénbetétek törékenyek, ezért óvatosan kell felengedni az áramszedőt. b) Arra, hogy a szénbetétek törékenyek, ezért óvatosan kell lehúzni az áramszedőt.

20. Mit kell járműátvételkor az áramszedővel kapcsolatosan ellenőrizni? a) Csak a kezelhetőségét. b) A kezelhetőségét, az áramszedőkeret és a szénbetétek épségét, valamint a csuklópontokat áthidaló rézszalagok meglétét. c) A kezelhetőségét, az áramszedőkeret és a szénbetétek épségét, a csuklópontokat áthidaló rézszalagok meglétét, valamint a rugónyomást.

21. Mi a túlfeszültség-levezető feladata? a) A munkavezetéken keresztül érkező túlfeszültség-hullámnak az elektromos berendezések kikerülésével történő levezetése a „föld” felé. b) Az elektromos berendezések túláramvédelmének biztosítása. c) Ha az akkumulátor töltőberendezése túltöltené az akkumulátort, a fölösleges feszültségnek a „föld” felé történő elvezetése.

22. Milyen túláramvédő berendezéseket alkalmaznak a villamos járműveken? a) Az elektromos áram vegyi hatásának elvén működőt. b) Az elektromos áram hő- és mágneses hatásának elvén működőt. c) Az elektromos áram fényhatásának elvén működőt.

23. A túláramvédő berendezés működésbe lép, ha … a) a megengedettnél nagyobb áramerősség halad át rajta. b) a megengedettnél nagyobb feszültség halad át rajta. c) a megengedettnél nagyobb feszültség, vagy áramerősség halad át rajta.

24. Melyik túláramvédő berendezést nem tudja a járművezető visszakapcsolni, ha túláram hatására működésbe lépett? a) Az olvadóbiztosítót. b) A túláramkapcsolót. c) A kisautomatát.

25. Hogyan lehet a jármű indításakor a vontatómotorokra jutó feszültséget csökkenteni a munkavezeték feszültségéhez képest? a) Csak előtét-ellenállások alkalmazásával. b) Csak előtét-ellenállások alkalmazásával, illetve a vontatómotorok soros kapcsolásával. c) Előtét-ellenállások alkalmazásával, illetve a vontatómotorok soros kapcsolásával, vagy egyenáramú szaggató-berendezés segítségével.

26. Miért alkalmazzák az előtét-ellenállások kombinációs kapcsolását, illetve sok fokozatban történő kiiktatását a gyorsítás, illetve a fékezés alatt? a) Azért, hogy az átfolyó áram hatására ne melegedjen túl az előtét-ellenállás. b) Az egyenletes, lökésmentes indítás, gyorsítás, illetve fékezés biztosítása miatt. c) Azért, mert így nagyobb gyorsulás, illetve lassulás érhető el.

27. Milyen módon gyorsítható tovább a jármű, ha a munkavezeték teljes feszültségét már a vontatómotorokra kapcsolták? a) Mezőgyengítéssel, amikor a vontatómotorok állóészével párhuzamosan mezőgyengítő ellenállásokat kapcsolnak. b) Söntöléssel, amikor a vontatómotorok forgórészével sorosan sönt ellenállásokat kapcsolnak. c) Nem gyorsítható tovább a jármű.

28. Mi a kontaktorok feladata? a) Elsősorban a vontatómotorok áramkörében, de más nagyfeszültségről (600 V) működő berendezés áramkörében is, a különböző kapcsolási műveletek végrehajtása. b) Elsősorban a vontatómotorok áramkörében, de más nagyfeszültségről (600 V) működő berendezés áramkörében is, a túláramvédelem biztosítása.

29. Milyen elektromos kapcsolás van a „menet” üzemben lévő vontatómotorok között, a négymotoros, forgóvázas jármű esetén, ha előtét-ellenállásokkal történik a fordulatszám szabályozása? a) Két-két vontatómotor egymással mindig keresztmezősen van kapcsolva, így két motorpár jön létre. A motorpárokat lehet egymáshoz viszonyítva sorosan, vagy párhuzamosan kapcsolni. b) Két-két vontatómotor egymással mindig sorosan van kapcsolva, így két motorpár jön létre. A motorpárokat lehet egymáshoz viszonyítva sorosan, vagy párhuzamosan kapcsolni. c) A vontatómotorok egymással kör, vagy négyszögkapcsolásban vannak.

30. A vontatómotorok áramkörében lévő túláramvédő berendezések … a) csak a „menet” üzemben lévő vontatómotorok áramkörét védik a túláramok ellen. b) csak a „fék” üzemben lévő vontatómotorok áramkörét védik a túláramok ellen. c) a „menet”, illetve „fék” üzemben lévő vontatómotorok áramkörét is védik a túláramok ellen.

31. Melyik módszerrel lehet leggazdaságosabban a járművet gyorsítani, illetve fékezni? a) Ha a vontatómotorok áramkörében előtét-ellenállások alkalmazásával csökkentik a vontatómotorokra jutó feszültséget. b) Ha a vontatómotorok áramkörében egyenáramú szaggató-berendezés alkalmazásával csökkentik a vontatómotorokra jutó feszültséget. c) Ha a vontatómotorok soros, illetve párhuzamos kapcsolása mellett az áramkörben előtét-ellenállások alkalmazásával csökkentik a vontatómotorokra jutó feszültséget.

32. Mi a távvezérlés elve? a) Az, hogy a berendezés áramkörének nyitása, illetve zárása nem közvetlenül a járművezető által kezelt kapcsolóval történik, hanem közvetve, általában relék, vagy kontaktorok segítségével. b) Az, hogy a vezetőfülkéből, több kocsiból álló szerelvény is vezethető.

33. Mi az irányváltó kapcsoló feladata? a) A hibás kocsi leselejtezésére szolgál. b) Az irányjelző berendezés működtetésére szolgál. c) A szerelvény haladási irányának kiválasztására szolgál.

34. Mi a vezérlőhenger feladata? a) A hibás motor, vagy motorpár selejtezésére szolgál. b) Az irányváltó henger működtetésére szolgál. c) A szerelvény indításának, gyorsításának, illetve fékezésének szabályozására szolgál.

35. Milyen reteszelés van az irányváltó kapcsoló és a vezérlőhenger között? a) Az irányváltó kapcsoló „0” állásában mechanikusan reteszeli a vezérlőhengert a „0” állásában. Ilyenkor a vezérlőhenger nem mozgatható. b) A vezérlőhenger „0” állásában mechanikusan reteszeli az irányváltó kapcsolót a „0” állásában. Ilyenkor az irányváltó kapcsoló nem mozgatható. c) Az irányváltó kapcsoló „E”, vagy „H” állásában mechanikusan reteszeli a vezérlőhengert a „0” állásában. Ilyenkor a vezérlőhenger nem mozgatható.

36. Mi az akkumulátor töltőberendezésének feladata? a) Csak az akkumulátor töltése. b) Az akkumulátor töltése és a kisfeszültségű berendezések áramellátása. c) Nagyfeszültség (600 V) hiánya esetén biztosítsa a kisfeszültségű berendezések áramellátását.

37. Az akkumulátor töltőberendezése meghibásodott. Mekkora az akkumulátornak az a minimális feszültségszintje, amivel a jármű önmagában tovább közlekedhet? a) Minimum 20 Volt. b) Minimum 17 Volt. c) Minimum24 Volt.

38. Válassza ki a villamosfék működésére vonatkozó helyes – „igaz” – állítást! a) A villamosfékkel a járművet teljesen meg lehet állítani, illetve rögzíteni lehet. b) A „fék” üzembe kapcsolt vontatómotorok áramkörét az esetlegesen fellépő túláramok ellen a „fékvezérlés” olvadóbiztosító, vagy kisautomata védi. c) A „fék” üzembe kapcsolt vontatómotorok, mint a generátorok elektromos áramot termelnek. Ez a folyamat a jármű mozgási energiáját felemészti, így a jármű fékeződik.

39. Válassza ki a szolenoid fék működésére vonatkozó helyes – „igaz” – állítást! a) A szolenoid tekercsét a munkavezeték, vagy akkumulátor áramával kell gerjeszteni, mert így közel állandó fékezőerőt lehet elérni. b) A szolenoid fékhengerbe juttatott sűrített levegő nyomásának hatására a dugattyú elmozdul és a hozzá kapcsolt fékrudazaton keresztül dobféket, vagy tárcsaféket működtet. c) A szolenoid tekercsét elektromos árammal gerjesztve a szolenoidban lévő vasmag elmozdul és a hozzá kapcsolt fékrudazaton keresztül dobféket, vagy tárcsaféket működtet.

40. Miért a sínféket kell használni az üzemi fék mellett, ha a járművet vészfékezéssel kell megállítani? a) Azért, mert a sínfék nem a kerekekre fejti ki a fékező hatását, hanem közvetlenül a sínre, így a kerékcsúszás veszélye nélkül tovább növelhető a fékezőerő. b) Azért, mert a sínfék működtetésekor a vontatómotorok menetáramköre is megszakad. c) Azért, mert a sínfék működtetésekor a rögzítőfék is azonnal működésbe lép.

41. Válassza ki a rugóerőtárolós fék működésére vonatkozó helyes – „igaz” – állítást! a) A fékhatást elektromágnes mágneses ereje, sűrített levegő nyomása, vagy olajnyomás biztosítja, ami a fékrudazaton keresztül dobfékre, vagy tárcsafékre hat. b) A fékhatást egy előfeszített csavarrugó biztosítja, ami a fékrudazaton keresztül dobfékre, vagy tárcsafékre hat. c) A rugóerőtárolós fék a munkavezeték feszültségének hiánya esetén automatikusan, a vezető akaratától függetlenül befékezi a járművet.

42. Válassza ki a sínfék működésére vonatkozó helyes – „igaz” – állítást! a) A sínfék tekercseinek táplálását azért célszerű a munkavezeték áramával biztosítani, mert működésekor nem terheli az akkumulátort. b) A sínfék tekercseinek táplálásakor a sínfék vasteste átmágneseződik és rugózott felfüggesztése miatt, a sínfejre letapadva fejti ki hatását. c) A sínfék hatása a sebesség csökkenésével egyenes arányban csökken. Ezért nagy sebességnél hatásosabb, mint kis sebességnél.

43. Mi a rugóerőtárolós fék egyik előnye? a) Előnye az, hogy rövidebb és hosszabb ideig tartó biztonságos egyhelyben tartásra is alkalmas, így a járművön nem szükséges a kézifék alkalmazása. b) Előnye az, hogy a rugóerőtárolós fékkel kifejthető fékezőerő maximuma nem függ a kerék és a sín közötti tapadási viszonyoktól. c) Előnye az, hogy rendszeresen használható nagy sebességről történő fékezéskor is.

44. Mi teszi lehetővé, hogy a „fék” üzembe kapcsolt vontatómotorok felgerjedjenek? a) Az akkumulátor áramából történő előgerjesztés. b) A vontatómotorok állórészében visszamaradó „remanens” mágnesség, illetve a vontatómotorok és a vasúti kerékpárok közötti mechanikus kényszerkapcsolat.

45. Melyik az üzemi fékkel szemben támasztott legfontosabb követelmény? a) Az alkalmazható legnagyobb sebességről történő fékezéskor a legrövidebb fékutat az üzemi fékkel lehessen elérni. b) A járművezető a szerelvénybe kapcsolt valamennyi jármű fékberendezését az általa elfoglalt vezetőfülkéből, ugyanazzal a kapcsolóval tudja kezelni. c) A fékezőerő folyamatosan változtatható (szabályozható) legyen, a járművezető tudjon fokozatosan fékezni, illetve a féket oldani.

46. Mi a motoros légsűrítő feladata? a) A kényszerszellőzés biztosítása az utastérben és a vezetőfülkében. b) A sűrített levegő nyomásával működő berendezések üzemeltetéséhez szükséges megfelelő nyomású sűrített levegő előállítása.

47. Mi a villamos ellenállásfékezés lényege? a) A „fék” üzembe kapcsolt vontatómotorokat az összes előtét-ellenállás bekapcsolásával a munkavezeték feszültségére kapcsoljuk, és a haladás irányával ellentétesen forgatjuk. b) A „fék” üzembe kapcsolt vontatómotorok keresztmezős fékkapcsolásban vannak, ahol a „keresztmezőt” az áramkörbe kapcsolt előtét-ellenállások biztosítják. c) A „fék” üzembe kapcsolt vontatómotorok által termelt elektromos áramot az áramkörbe kapcsolt előtét-ellenállásokon keresztül vezetik, így a fékezés folyamata szabályozhatóvá válik.

48. Mi a visszatápláló fékezés előnye? a) A „fék” üzembe kapcsolt vontatómotorok által termelt elektromos energia, ha annak feltételei egyébként adottak, a munkavezetékbe juttatható. b) A „fék” üzembe kapcsolt vontatómotorok által termelt elektromos energia a munkavezetékbe jut, így ezeken a járműveken előtét-ellenállásokat nem alkalmaznak. c) A „fék” üzembe kapcsolt vontatómotorok által termelt elektromos energia közvetlenül az akkumulátor töltését biztosítja.

49. Válassza ki a statikus átalakító működésére vonatkozó helyes – „igaz” –állítást! a) A statikus átalakító az akkumulátor áramával működik. b) Ha a munkavezeték feszültsége 400 V alá csökken, vagy 720 V fölé emelkedik, egy védelmi egység a statikus átalakítót leválasztja a munkavezeték feszültségéről. c) A statikus átalakító egy elektronikus működésű töltésszabályozó, ami a motordinamó által előállított feszültség értékét 28-32 V között tartja.

50. Mi történhet, ha valamilyen „szigetelő” tulajdonsággal rendelkező anyag kerül a kerekek és a sín közé? a) A kocsiszekrény a „földhöz” képest feszültség alá kerülhet, és áramütés érheti azt a személyt, aki a talajon állva megérinti. b) Ezek az anyagok rontják a kerék és a sín közötti tapadási viszonyokat, így induláskor kerékkipörgést, fékezéskor kerékcsúszást okozhatnak. c) A jármű elektromos berendezései nem működtethetők.

51. Két eltérő elektromos ellenállással rendelkező fogyasztó párhuzamos kapcsolásakor… a) a nagyobb elektromos ellenállású fogyasztón kisebb áramerősség mérhető. b) a kisebb elektromos ellenállású fogyasztón kisebb áramerősség mérhető. c) mindkét fogyasztón azonos nagyságú áramerősség mérhető.

52. Válassza ki azt a berendezést, ami fogyasztóként és áramforrásként is működtethető! a) Egyenáramú szaggató berendezés. b) Kontaktor. c) Akkumulátor.

53. Válassza ki az elektromos áram állandóan jelentkező hatását! a) Vegyi hatás. b) Élettani hatás. c) Hőhatás.

54. Válassza ki, hogy melyik fizikai jelenség alapján működik az egyenáramú motor! a) Ha mágneses térben egy vezetőt mozgatunk (forgatunk), a vezetőben feszültség indukálódik. b) Az áramjárta vezetőre mágneses térben kitérítő erő hat. c) Ha egy tekercsben változik a mágneses indukcióvonalak száma, akkor a tekercsben feszültség indukálódik.

55. Válassza ki, hogy melyik fizikai jelenség alapján működik a generátor! a) Ha mágneses térben egy vezetőt mozgatunk a vezetőben feszültség indukálódik. b) Az áramjárta vezetőre mágneses térben kitérítő erő hat. c) Ha egy tekercsben változik a mágneses indukcióvonalak száma, akkor a tekercsben feszültség indukálódik.

56. Válassza ki a helyes állítást! a) A szerelvény indításakor, majd a további gyorsítás érdekében a vontatómotorok áramkörébe fokozatosan kapcsoljuk be az előtét-ellenállásokat. b) A szerelvény indításakor a vontatómotorok áramkörébe bekapcsoljuk az összes előtét-ellenállást, majd a további gyorsítás érdekében fokozatosan kiiktatjuk azokat. c) A szerelvény indításakor a vontatómotorok áramkörébe bekapcsoljuk az előtét-ellenállásokat, majd a további gyorsítás érdekében a vontatómotor állórészével párhuzamosan – több fokozatban – sönt ellenállásokat kapcsolunk.

57. Az egyenáramú szaggató berendezés legfontosabb kapcsolóeleme, ami a vontatómotorok áramkörének be- és kikapcsolását végzi… a) a kontaktor vagy a relé. b) a tirisztor vagy a tranzisztor. c) a dióda.

58. Mi jellemző az aszinkronmotor működésére? a) Az állórész által keltett forgó mágneses mező indukál feszültséget, áramot a forgórészben. b) A forgó mágneses mező és a forgórész fordulatszáma mindig azonos. c) A működéséhez szükséges áramirányváltást kommutátorok biztosítják.

59. Miért előnyösebb a tuskós fék használatánál a dob- vagy tárcsafék alkalmazása? a) A dob-vagy tárcsafék a tengelyhez vagy a hajtásrendszer más eleméhez úgy kapcsolódik, hogy a kerék talprészét nem koptatja, és nem melegíti. b) A dob- vagy tárcsafék alkalmazásakor nem kell figyelembe venni a vasúti kerék és a sín közötti tapadás mértékét. c) A dob- vagy tárcsafék alkalmazása kopásmentes fékezést tesz lehetővé.

60. Miért előnyösebb a dob- vagy tárcsafék használatánál a villamosfék alkalmazása? a) A villamosfék alkalmazásakor nem kell figyelembe venni a vasúti kerék és a sín közötti tapadás mértékét. b) A villamosfék alkalmazása kopásmentes fékezést tesz lehetővé. c) A villamosfékkel megvalósítható a sebességtartó-, a sebességcsökkentő-, a megállító- és a rögzítőfékezés is.

61. Milyen előnye van a sínféknek a többi fékberendezéssel szemben? a) Egyenletes, lökésmentes fékezést tesz lehetővé. b) A fékhatása gyakorlatilag független a vasúti kerék és a sín közötti tapadás mértékétől. c) A sínfék alkalmazása kopásmentes fékezést tesz lehetővé.

62. Melyik szerkezet biztosítja a kocsi rugózását és lengéscsillapítását? a) A vonó- és ütközőkészülék. b) Az alváz. c) A hordmű.

63. Melyik szerkezet teszi lehetővé a több kocsiból álló szerelvény kialakítását? a) A vonó- és ütközőkészülék. b) A forgóváz. c) A szekrényváz.

64. Melyik esetben van nagyobb mértékben előfeszítve (összenyomva) a rugóerőtárolós féket működtető csavarrugó? a) A rugóerőtárolós fék fékezett helyzetében. b) A rugóerőtárolós fék oldott helyzetében. c) Vészfékezéskor.

65. Milyen módon befolyásolja a jármű sebessége a sínfék hatékonyságát? a) A sebesség nem befolyásolja a hatékonyságát. b) Nagyobb sebességnél hatékonyabb. c) Kisebb sebességnél hatékonyabb.

66. Milyen mértékben szükséges az sebességet csökkenteni, ha a kerék és a sín közötti tapadás mértéke a felére csökken, de a szerelvényt ugyanakkora távolságon belül szeretné megállítani? a) A sebességet nem kell csökkenteni, hanem a fékezőerőt kell növelni. b) A sebességet a felére – – kell csökkenteni. c) A sebességet kb. a 2/3-ra – kb.35 km/h – kell csökkenteni.

67. Melyik fékberendezést használja, ha az üzemi fékezés közben kerékcsúszás lép fel, de a szerelvény további fékezése szükséges? a) A sínféket. b) A rugóerőtárolós féket. c) Fékberendezést már nem használhat.

68. Melyik esetben csökken számottevően a kerék és a sín közötti tapadás mértéke? a) Hóesésben. b) Szemerkélő eső kezdetén. c) Záporok, zivatarok idején.

69. Válassza ki a helyes vezetéstechnikát, ha a szerelvényt kedvezőtlen tapadási viszonyok esetén kell indítani, illetve gyorsítani? a) Kismértékű vonóerőt (indítóáramot) alkalmazva indítja és gyorsítja a szerelvényt, hogy elkerülje a kerekek kipörgését, ha szükséges homokszórást alkalmaz. b) Folyamatos homokszórást alkalmazva indítja és gyorsítja a szerelvényt, hogy elkerülje a kerekek kipörgését. c) A szokásos módon indítja és gyorsítja a szerelvényt, mert a kerekek kipörgése esetén automatikusan működésbe lép a csúszás- és perdülésvédelmi berendezés.

70. Mi az első végrehajtandó feladata a villamos részleges feszültségmentesítésekor? a) Az akkumulátor főkapcsoló kikapcsolása. b) A szerelvény áramszedőjének (áramszedőinek) lehúzása és lekötése vagy levezérlése. c) A vezérlési kisautomaták lekapcsolása.

71. Válassza ki, hogy melyik tényező befolyásolja a járműre kifejthető maximális vonó- vagy fékezőerő nagyságát? a) A jármű pillanatnyi sebessége. b) A vasúti kerék és a sín közötti tapadás mértéke. c) A vontatómotorok fordulatszám szabályozásának módja.

72. A jármű rugózását és lengéscsillapítását… a) a hordmű biztosítja. b) az alváz biztosítja. c) a vonó- és ütközőkészülék biztosítja.

73. A tuskós fék használatánál a dob- vagy tárcsafék alkalmazása azért előnyösebb, mert… a) a dob- vagy tárcsafék alkalmazásakor nem kell figyelembe venni a vasúti kerék és a sín közötti tapadás mértékét. b) a dob- vagy tárcsafék alkalmazása kopásmentes fékezést tesz lehetővé. c) a dob-vagy tárcsafék a tengelyhez vagy a hajtásrendszer más eleméhez úgy kapcsolódik, hogy a kerék futófelületét nem koptatja, és nem melegíti.

74. Az elektromos motor.. a) az elektromos áram vegyi hatása alapján működik. Ha egy mágneses térben egy vezetőt mozgatunk a vezetőben feszültség indukálódik. b) az elektromos áram mágneses hatása alapján működik. Az áramjárta vezetőre mágneses térben kitérítő erő hat. c) az elektromos áram mágneses hatása alapján működik. Ha egy mágneses térben egy vezetőt mozgatunk(forgatunk), a vezetőben feszültség indukálódik.

75. Ha egy áramkörben két eltérő elektromos ellenállással rendelkező fogyasztót párhuzamosan kapcsolunk… a) a nagyobb elektromos ellenállású fogyasztón nagyobb feszültség mérhető. b) a kisebb elektromos ellenállású fogyasztón nagyobb feszültség mérhető. c) mindkét fogyasztón azonos nagyságú feszültség mérhető.

76. Melyik tényező befolyásolja a járműre kifejthető maximális vonó- vagy fékezőerő nagyságát? a) A vasúti kerék és a sín közötti tapadási viszonyok. b) A jármű pillanatnyi sebessége. c) A vontatómotorok fordulatszám szabályozásának módja.

77. Mi biztosítja a vasúti kerékpár vágányon történő vezetését? a) A kerék futófelületének kúpos kialakítása. b) A kerék nyomkarimája. c) A kerék és a sín közötti tapadóerő.

78. Miért előnyösebb a tuskós-, dob- vagy tárcsafék használatánál a villamosfék alkalmazása? a) A villamosfék alkalmazása kopásmentes fékezést tesz lehetővé. b) A villamosfék alkalmazásakor nem kell figyelembe venni a vasúti kerék és a sín közötti tapadás mértékét. c) A villamosfékkel megvalósítható a sebességtartó-, a sebességcsökkentő-, a megállító- és a rögzítő fékezés is.

79. Milyen elven működik a generátor? a) Az elektromos áram mágneses hatása alapján működik. Ha egy mágneses térben egy vezetőt mozgatunk(forgatunk), a vezetőben feszültség indukálódik. b) Az áramjárta vezetőre mágneses térben kitérítő erő hat. c) Az elektromos áram vegyi hatása alapján működik. Ha egy mágneses térben egy vezetőt mozgatunk a vezetőben feszültség indukálódik.

80. Milyen feszültséget szolgáltat a járművek közlekedéséhez az áramátalakító gépház? a) 600 Volt /50 Hz váltakozó feszültséget. b) 600 Volt egyenfeszültséget. c) 1500 Volt egyenfeszültséget.

81. Mit nevezünk üzemi áramnak? a) Üzemi áram az, melyet egy fogyasztó akkor vesz fel a hálózatból, mikor szigetelési, vagy egyéb hiba lép fel. b) Üzemi áram az, melyet egy fogyasztó akkor vesz fel a hálózatból, mikor rendeltetésszerűen működik. c) Üzemi áram az, amely a vontatójárművek főáramkörében vontatáskor folyik.

82. Több vasúti járműből álló járműszerelvényt szeretnénk kialakítani. Melyik az a járműszerkezeti elem, amely ezt lehetővé teszi? a) A vonó- és ütközőkészülék. b) A forgóváz. c) A hordmű.

83. Válassza ki, hogy melyik az a berendezés, ami fogyasztóként és áramforrásként is működtethető? a) Akkumulátor. b) Relé. c) Kontaktor.

84. Zárlati áram az… a) a túláram, amely szigetelési, vagy egyéb áramköri hiba következtében, nem üzemszerűen lép fel. b) a túláram, mely az üzemi áramnál nagyobb. c) a túlfeszültség, amelyet a túlfeszültség védelmi berendezések nem tudnak megszakítani.

A gyakorlás véget ért!

Helytelen válasz!