1. Mit akadályoz meg a Brown-Boveri menetkapcsolóban lévő mechanikus reteszelés? a) A mechanikus reteszelés azt akadályozza meg, hogy az irányváltó kapcsoló „0” nulla állásában a kapcsolóhenger, illetve a kapcsolóhenger „menet” vagy „fék” állásában az irányváltó kapcsoló elmozdítható legyen. b) A mechanikus reteszelés azt akadályozza meg, hogy az irányváltó kapcsoló „0” nulla állásában a kapcsolóhenger, illetve a kapcsolóhenger „menet” vagy „fék” állásában az irányváltó kapcsoló elmozdítható legyen. Továbbá megakadályozza azt, hogy motorselejtezés után a soros utolsó fokozatnál tovább lehessen kapcsolni a menetfokozatokat. c) A mechanikus reteszelés azt akadályozza meg, hogy az irányváltó kapcsoló „0” nulla állásában a kapcsolóhenger, illetve a kapcsolóhenger „menet” vagy „fék” állásában az irányváltó kapcsoló elmozdítható legyen. Továbbá megakadályozza azt, hogy motorselejtezés után a soros utolsó fokozatnál tovább lehessen kapcsolni a menetfokozatokat, valamint megakadályozza a fékfokozatok kapcsolását is.

2. Hogyan kell kezelni a visszafogás alkalmával a sínfékkapcsolót? a) Fölfelé megnyomva 90 fokkal el kell fordítani, majd kivenni. A másik vezetőállásban a szélvédő ablakra merőlegesen tartva a fogantyút a nyílásba kell helyezni, és 90 fokkal elfordítani. b) Nincs teendő. c) A sínfékkapcsolót le kell húzni, 90 fokkal el kell fordítani, majd kivenni. A másik vezetőállásban a fogantyút a nyílásba kell helyezni, és 90 fokkal elfordítani.

3. Hogyan kell megállítani a hógépet, ha a menetkapcsoló „menet” helyzeten elakad? a) A túláramkapcsoló kikapcsolásával kell a menetáramot megszakítani, és légfékkel fékezve kell megállni. b) A légfékkel erőteljesen fékezve kell megállni, hogy a motorfőbiztosító a motorok túlterhelése miatt leolvadjon, ezzel megszakítsa a menetáramot. c) Az áramszedőt kell azonnal lehúzni, hogy a menetáram megszakadjon, majd a légfékkel fékezve kell megállni.

4. Válassza ki a kézifék kezelésére vonatkozó „igaz” állítást! a) A kézikereket az óramutató járásával megegyező irányba forgatva befékez. b) A kézikereket az óramutató járásával megegyező irányba forgatva oldja a féket.

5. Mi a teendője, ha a hógéppel történő közlekedés közben a kézifék meghibásodik? a) Legfeljebb 15 km/h sebességgel a végállomásig kell közlekedni, és intézkedést kell tenni a hiba kijavítására, vagy a jármű kocsiszínbe történő beállítására. b) A hibát a járműlapra be kell jegyezni, és tovább a forgalomban kell maradni. c) A járművet össze kell kapcsolni a követő szerelvénnyel, és csatoltan kell közlekedni a végállomásig, vagy a közelebb lévő honos kocsiszínig.

6. Mi a teendője, ha a hógéppel történő közlekedés közben a villamos biztonságifék meghibásodik? a) A jármű tovább forgalomban maradhat, ha a többi fékberendezése üzemképes. b) Legfeljebb 15 km/h sebességgel a végállomásig kell közlekedni, és intézkedést kell tenni a hiba kijavítására, vagy a jármű kocsiszínbe történő beállítására. c) A járművet össze kell kapcsolni a követő szerelvénnyel, és csatoltan kell közlekedni a végállomásig, vagy a közelebb lévő honos kocsiszínig.

7. Mit kell ellenőriznie, ha a vezetői fékezőszelepet „előre” helyzetből a „0” nulla helyzetbe állítva a jármű mindig befékeződik? a) A légfeszmérőn a sűrített levegő nyomását, mert annak 5 bar alatt kell lennie. b) Az elhagyott vezetőállásban a vezetői fékezőszelep állását, mert annak „0” nulla helyzetben kell lennie. c) A kézifék oldott helyzetét.

8. Mi a teendője, ha a járművet az elérni kívánt sebességre felgyorsította? a) A menetkapcsolót egy határozott mozdulattal „0” nulla állásba kell forgatni. b) A menetkapcsolót egy határozott mozdulattal „0” nulla állásba kell forgatni, majd 1-2 mp után a villamosfék első fokozatára kell kapcsolni, hogy a jármű további gyorsulását megakadályozza. c) A menetkapcsolót egy határozott mozdulattal „0” nulla állásba kell forgatni, illetve a vezetői fékezőszelepet is „nulla” helyzetbe kell állítani.

9. Mit kell ellenőriznie, ha az „A” végi sugárvető egyáltalán nem világít? a) Világít-e a zárlámpa, illetve a zárlámpa átkapcsolóját. b) Az irányváltó kapcsoló állását és a zárlámpa átkapcsolóját.

10. Milyen feladata van a villamos ellenállásfék – nem vészfékezés céljából –használatának megkezdése előtt? a) A vezetői fékezőszelepet „nulla” helyzetre kell állítani, és a légféket kezelő tenyérrel, a vezetői fékezőszelep tetejét kell megfognia. b) A vezetői fékezőszelepet „oldás” helyzetre kell állítani, és a légféket kezelő tenyérrel, a vezetői fékezőszelep tetejét kell megfognia.

11. Mi a teendő, ha a villamos biztonságifékkel ellátott hógépet kell tolni? a) Az áramszedőt üzemben kell hagyni és a vezetői fékezőszelepet „előre” helyzetben kell tartani. b) Az irányváltó kapcsolót „előre” állásba, a vezetői fékezőszelepet „előre” helyzetben kell tartani. c) Az áramszedőt le kell húzni, és biztonságosan le kell kötni, a vezetői fékezőszelepet „előre” helyzetben kell tartani, és a menetkapcsolóval soros első fokozatra kell kapcsolni.

12. Hogyan kell álló helyzetben tartani a járművet emelkedős vagy lejtős pályán? a) A megállás után a vezetői fékezőszelepet „nulla” helyzetbe kell tartani. b) A megállás után a vezetői fékezőszelepet „üzemi fék” helyzetbe kell tartani. c) A megállás után a kézifékkel kell a járművet befékezni.

13. Mi az első teendő, ha a sínfék működtetése után, a sínfékkapcsoló alaphelyzetbe állításakor nem szakad meg a sínféktörzsek áramköre? a) A megállás után az áramszedőt kell lehúzni. b) A megállás után a sínféktörzsek biztosítóját kell kivenni.

14. Milyen túláramvédő berendezések vannak a vontatómotorok áramkörében? a) Túláramkapcsoló és olvadóbiztosító. b) Csak túláramkapcsoló.

15. Mi a teendő, ha lejtős pályán a sebesség szabályozására a villamos ellenállásféket kell használnia, de az üzemképtelen? a) A sebesség szabályozására a légféket kell használni. b) A sebesség szabályozására a kéziféket kell használni.

16. Mit kell elsőnek ellenőriznie, ha a jármű egyik menetfokozaton sem indul? a) Ellenőrizni kell a vontatómotorok áramkörében lévő túláramkapcsolókat. b) Ellenőrizni kell a világítás bekapcsolásával, hogy rendben van-e a nagyfeszültségű áramellátás. c) Ellenőrizni kell, hogy az elhagyott vezetőállásban lévő menetkapcsolóról indítható-e a jármű.

17. Mi a teendője, ha a hógéppel történő közlekedés közben a légfék meghibásodik? a) A jármű megállítására, ha van a villamos biztonsági féket, ha nincs a sínféket, álló helyzetben tartására a kéziféket kell használni. Legfeljebb 10 km/h sebességgel a végállomásig vagy a közelebb lévő honos kocsiszínig közlekedhet. b) A jármű megállítására a villamos ellenállásféket, álló helyzetben tartására a kéziféket kell használni. Ha a villamos ellenállásfék, a sínfék és a kézifék üzemképes, kifogástalan állapotban van, a jármű továbbra is a forgalomban maradhat. c) A jármű megállítására a villamos ellenállásféket, álló helyzetben tartására a kéziféket kell használni. Legfeljebb 15 km/h sebességgel a végállomásig vagy a közelebb lévő honos kocsiszínig közlekedhet.

18. Mi a teendője, ha a hógéppel történő közlekedés közben a sínfék meghibásodik? a) Legfeljebb 15 km/h sebességgel a végállomásig kell közlekedni, és intézkedést kell tenni a hiba kijavítására, vagy a jármű kocsiszínbe történő beállítására. b) Fokozott óvatossággal a végállomásig kell közlekedni, és intézkedést kell tenni a hiba kijavítására, vagy a jármű kocsiszínbe történő beállítására. c) A hibát a járműlapra be kell jegyezni, és tovább a forgalomban kell maradni.

19. Mi a teendő, ha a villamos ellenállásfék használatával állította meg a hógépet és a fék utolsó fokozatra kapcsolt. a) A járművet a légfékkel vagy kézifékkel kell rögzíteni. b) Külön teendő nincs, mert a hógép befékezve marad. c) Nem szabad a menetkapcsolóval a „0” nulla fokozatra visszakapcsolni, mert akkor a hógép fékezettsége megszűnik.

20. Mekkora a hógép megengedett legnagyobb sebessége? a) 50 km/h. b) 30 km/h. c) 20 km/h.

21. Hogyan kell a hógépet emelkedős pályán indítani? a) A vezetői fékezőszelep „előre” helyzetbe állításával egy időben kell megkezdeni a menetfokozatok kapcsolását. b) A vezetői fékezőszelep „előre” helyzetbe állításával először a légféket teljesen fel kell oldani, majd ha a sűrített levegő kifúvása teljesen megszűnt a soros első fokozatra kell kapcsolni.

22. Hogyan kell a hógép gyorsítását végezni emelkedős pályarészen? a) A menetfokozatok kapcsolását lassabb ütemben kell végezni, és az egyes fokozatokon tovább kell kitartani, mint vízszintes pályán. b) A menetfokozatok kapcsolását lassabb ütemben kell végezni, mint vízszintes pályán. c) A menetfokozatok kapcsolását ugyanolyan ütemben kell végezni, mint vízszintes pályán.

23. Mi a teendő, ha az elektromos állítású váltó szánszerkezete alatt haladna át az üzemben lévő áramszedő, és a váltót nem kívánja átállítani? a) A vontatómotorok és a seprő motorjának áramkörét az áthaladás előtt ki kell kapcsolni. b) A vontatómotorok áramkörét az áthaladás előtt ki kell kapcsolni. c) Az áthaladás előtt a jármű áramszedőjét le kell húzni.

24. Ki kezelheti a seprőmotor kapcsolóját? a) Olyan személy, akinek érvényes vezetői engedélye van „V” – közúti villamos – kategóriára. b) A diszpécser vagy a művezető által kijelölt személy. c) Arra kiképzett és beosztott személy.

25. Hogyan kell a vészfékezést végrehajtania? a) A vészhelyzet észlelésekor a menetkapcsolót a sebességnek megfelelő fékfokozatra kell kapcsolni, majd a sínféket kell működtetni. A menetkapcsolóval a fékfokozatokat olyan ütemben kell kapcsolni, hogy a kerekek ne csússzanak meg. A vészfékezés egész ideje alatt homokot kell szórni a sínkoronára. b) A vészhelyzet észlelésekor a menetkapcsolóval a „0” nulla fokozatra kell kapcsolni, majd a vezetői fékezőszelepet „vészfék” helyzetbe kell állítani, és a vészfékezés egész ideje alatt homokot kell szórni a sínkoronára. c) A vészhelyzet észlelésekor a menetkapcsolóval a villamosfék 1- 2. fokozatára kell kapcsolni. Ezután a vezetői fékezőszelepet „vészfék” helyzetre, majd 1-2 mp után „0” nulla helyzetre kell állítani. Ez a művelet – légfékezés – szükség esetén megismételhető. A vészfékezés egész ideje alatt homokot kell szórni a sínkoronára.

26. Mi a teendő, ha a hógépet elhagyja? a) A hógép elhagyása előtt a vezetői fékezőszelepet „üzemi fék” helyzetbe kell állítani, az irányváltó kapcsolót „0” nulla állásba kell kapcsolni, végül az irányváltó szabályzót magához kell venni. b) A hógép elhagyása előtt a légféket fel kell oldani, és a hógépet a kézifékkel kell befékezni. Az irányváltó kapcsolót „0” nulla állásba kell kapcsolni, végül az irányváltó szabályzót magához kell venni. c) A hógép elhagyása előtt az irányváltó kapcsolót „0” nulla állásba kell kapcsolni, az áramszedőt le kell húzni, majd le kell kötni, és végül az irányváltó szabályzót magához kell venni.

27. Hogyan kell a seprőt helyesen beállítani? a) A seprő a menetirányt tekintve mindig jobbra befordítva álljon, és 8-10 cm-re legyen a sínkoronától. b) A seprő a menetirányt tekintve lehetőleg jobbra befordítva álljon, és 3-4 cm-re legyen a sínkoronától. c) A seprő a menetirányt tekintve lehetőleg balra befordítva álljon, és 6-8 cm-re legyen a sínkoronától.

28. Melyik fékberendezéssel biztosítja a hógép megfékezettségét csatolásnál a felcsatolandó jármű megközelítésekor? a) A légfékkel. b) A sínfékkel. c) A kézifékkel.

29. Milyen kezelést igényel az irányváltó szabályzó a motorselejtezés előtt? a) Az irányváltó szabályzót megemelve kell az üzemeltetni kívánt motornak megfelelő állásba kapcsolni. b) Az irányváltó szabályzót lenyomva kell az üzemeltetni kívánt motornak megfelelő állásba kapcsolni. c) Külön kezelést nem igényel, a tengelye körül kell tovább elforgatni.

30. Járműátvételnél a seprőmotor kapcsolóját hogyan kell kipróbálni? a) Nem kell kipróbálni. b) Kikapcsolt túláramkapcsoló mellett csak az akadálytalan kezelhetőségét kell kipróbálni. c) Kikapcsolt túláramkapcsoló mellett az akadálytalan kezelhetőségét, majd feszültség alá helyezve – a megemelt seprő mellett – a fokozatokat végig kapcsolva a seprő elektromos működtetését is ki kell kipróbálni.

31. Hogyan kell végezni a jármű indítása után a további fokozatok kapcsolását? a) A soros első és utolsó, valamint a párhuzamos első fokozatán 3-4 mp-ig, a többi fokozaton 1-2 mp-ig ki kell tartani. A kapcsolás üteménél figyelembe kell venni a pályaviszonyokat (tapadás, emelkedés) és a jármű terhelését. b) A soros első fokozaton 3-4 mp-ig, a többi fokozaton 1-2 mp-ig ki kell tartani. A kapcsolás üteménél figyelembe kell venni a pálya emelkedését és a jármű terhelését. c) A soros első fokozaton 1-2 mp-ig ki kell tartani, a többi fokozatot folyamatosan kell kapcsolni. A kapcsolás üteménél figyelembe kell venni, hogy a túláramkapcsoló működésbe léphet.

32. Milyen főbb helyzetei vannak a vezetői fékezőszelepnek? a) 3 fő helyzete van: „oldás” – „nulla” – „fékezés”. b) 4 fő helyzete van: „oldás” – „nulla” – üzemi fék” – „vészfék”. c) 5 fő helyzete van: „oldás” – „nulla” – „rögzítőfék” – „üzemi fék” – „vészfék”.

33. Hogyan történik a jármű indítása vízszintes, sík pályán? a) A vezetői fékezőszelepet „előre” helyzetbe állítva megvárjuk a légfék feloldását, majd a menetkapcsolóval a soros első fokozatra kapcsolunk és itt 3-4 mp-ig kitartunk. b) A menetkapcsolóval a soros első fokozatra kapcsolunk, majd a vezetői fékezőszelepet „előre” helyzetbe állítva megvárjuk – kb.: 3-4 mp – a légfék feloldását.

34. Melyik fékberendezés a jármű üzemi fékje? a) A Böcker rendszerű közvetlen működésű légfék. b) A villamos ellenállásfék. c) A munkavezeték áramával és/vagy a villamos ellenállásfék áramával működtethető sínfék.

35. Mi a villamos biztonsági fék feladata? a) Hogy a lejtőn álló járművet a megfutamodás ellen akkor is biztosítsa, ha a rögzítésre használt fék feloldana. b) A villamosfék hibája esetén a járművet megállítsa. c) Vészhelyzetben a maximális fékhatást biztosítsa.

36. Hogyan kell végezni a jármű megállítását a légfékkel? a) A menetáram kellő időben való kikapcsolása, a jármű kifuttatása után a vezetői fékezőszelepet kellő időben és a tervezett megállás helyétől kellő távolságra „üzemi fék” helyzetbe állítja és kivárja a fékhatás kialakulását. Ezután a vezetői fékezőszelepet „nulla” helyzetbe állítja. A megállás pillanatában a vezetői fékezőszelepet rövid időre „oldás” helyzetbe, majd „nulla” helyzetbe állítja. b) A menetáram kellő időben való kikapcsolása, a jármű kifuttatása után a vezetői fékezőszelepet kellő időben és a tervezett megállás helyétől kellő távolságra „üzemi fék” helyzetbe, majd 1-2 mp után a „nulla” helyzetbe állítja és kivárja a fékhatás kialakulását. Ezt a műveletet szükség esetén 2-3 alkalommal kell megismételni. A megállás pillanatában a vezetői fékezőszelepet rövid időre „oldás” helyzetbe, majd „nulla” helyzetbe állítja.

37. Hogyan kell kipróbálni a kézifék üzemképességét? a) A légfék oldott állapotában a kézifék kerekét ütközésig elforgatva befékezzük a járművet, majd vízszintes és egyenes pályán a soros 1. fokozatra kapcsolva a jármű nem indul meg. b) A légfék oldott állapotában a kézifék kerekét 1-2 fordulattal elforgatva befékezzük a járművet, majd vízszintes és egyenes pályán a soros 1-2. fokozatra kapcsolva a jármű nem indul meg. c) A légfék oldott állapotában a kézifék kerekét 2,5-3,5 fordulattal elforgatva befékezzük a járművet, majd vízszintes és egyenes pályán a soros 2. fokozatra kapcsolva a jármű nem indul meg.

38. Mekkora levegőnyomás mellett tekintjük üzemképesnek a légféket? a) Legalább 7 bar nyomásnál. b) Legalább 5 bar nyomásnál. c) Legalább 3 bar nyomásnál.

39. Milyen tartozékok szükségesek a jármű csatolásához? a) Hosszú egyenes és hajlított csatlórúd, valamint a Tátra T5C5 kocsikhoz szükséges közdarab. b) Hajlított csatlórúd, valamint a Tátra T5C5 kocsikhoz szükséges közdarab. c) Hosszú egyenes és hajlított csatlórúd, valamint a Tátra T5C5 és a TW 6000 kocsikhoz szükséges közdarabok.

40. Hogyan kell kipróbálni a sínfék működőképességét? a) A járművet soros első fokozatra kapcsolva 5 km/h sebességre felgyorsítja, majd a sínfékkapcsolóval működésbe hozza a sínféket. Akkor működőképes, ha megszakad a vontatómotorok áramköre, és valamennyi sínféktörzs a sínfejre letapad. b) A sínfékkapcsolóval működésbe hozza a sínféket, és valamennyi sínféktörzs a sínfejre letapad. c) A jármű álló helyzetében a sínfékkapcsolóval működésbe hozza a sínféket, és valamennyi sínféktörzs a sínfejre letapad, illetve a soros 2. fokozatra kapcsolva a jármű nem indul meg.

41. Milyen fékberendezésre hat a légfék és a kézifék? a) A légfék a tuskós fékre, a kézifék a dobfékre hat. b) A légfék a dobfékre, a kézifék a tuskós fékre hat. c) A légfék és a kézifék is a tuskós fékre hat.

42. Hogyan tudja a hibás motort leselejtezni? a) Ha az „A” vezetőállásban lévő túláramkapcsolót kapcsolja ki az I-es motor, ha a „B” végi vezetőállásban lévő túláramkapcsolót kapcsolja ki a II-es motor az áramkörből kiiktatható. b) Az irányváltó kapcsolónak van olyan állása, ahol csak az I-es vagy csak a II-es motor üzemel, így a hibás motor az áramkörből kiiktatható. c) Külön van egy selejtező henger, amelynek segítségével a hibás motor leselejtezhető.

43. Milyen helyzetben kell hagyni a vezetői fékezőszelepet visszafogáskor, az elhagyott vezetőállásban? a) A vezetői fékezőszelepet „nulla” helyzetben kell hagyni. b) A vezetői fékezőszelepet „oldás” helyzetben kell hagyni.

44. Hogyan kell a működő seprőt leállítani? a) A seprőmotor kapcsolóját „0” nulla helyzetbe, majd fékhelyzetbe kell állítani. b) A seprőmotor kapcsolóját „0” nulla helyzetbe kell állítani.

45. Milyen módon állítható a seprő? a) Csak oldalirányban jobbra és balra elforgatható, illetve valamelyik állásában csapszeggel rögzíthető. b) Oldalirányban jobbra és balra elforgatható, illetve valamelyik állásában csapszeggel rögzíthető, valamint a magassága is állítható.

46. Ha az egyik vezetőálláshoz tartozó túláramkapcsolót nem lehet visszakapcsolni, a másik vezetőálláshoz tartozó menetkapcsolóról elindítható-e a jármű, ha az ahhoz tartozó túláramkapcsoló be van kapcsolva. a) Igen b) Nem

47. Mit kell ellenőrizni, ha a seprő motorja nem indul? a) Csak a seprők motorjához tartozó „gerjesztő” olvadóbiztosítót. b) A seprő motorjához tartozó túláramkapcsolót és a seprők motorjához tartozó „gerjesztő” olvadóbiztosítót is. c) Csak a seprő motorjához tartozó túláramkapcsolót.

48. Mikor szükséges a seprő megemelése? a) Olyan vágányszakaszon történő áthaladás előtt, ahol szigetelt sínrendszer van telepítve. b) Ha a hó vastagsága a 10 cm-t meghaladja. c) Váltókon való áthaladás előtt.

49. Melyik esetben kell a járművet ellenáram segítségével megállítani? a) Ha a menetkapcsoló elakad. b) Ha a vezetői fékezőszelep légfékszabályzója nem működtethető. c) Ha a járművön egyik fékberendezéssel sem működőképes.

50. Mi a teendő, ha a jármű üzemben lévő áramszedője szakaszszigetelő alatt halad át? a) A vontatómotorok áramkörét az áthaladás előtt ki kell kapcsolni. b) Az áthaladás előtt a jármű áramszedőjét le kell húzni. c) A vontatómotorok és a seprő motorjának áramkörét az áthaladás előtt ki kell kapcsolni.

A gyakorlás véget ért!

Helytelen válasz!