Kosztolányi Dezső 1855-1936

1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán Kosztolányi Árpád, fizika- és kémiaprofesszor, iskolaigazgató és a francia származású Brenner Eulália gyermekeként Édesanyja révén volt unokaöccse Brenner József, vagyis Csáth Géza író.

Nagyapja Kosztolányi Ágoston, bankpénztáros, 1848/49-es honvédszázados, Bem seregében szolgált (személyesen ismerte Kossuth Lajost és beszélgetett Petőfi Sándorral is ).

A gimnáziumot Szabadkán kezdte, majd önképzőköri konfliktusa miatt (magyartanárára tett megjegyzést) kicsapták, s magántanulóként, Szegeden tette le az érettségit. 1903-ban Budapestre ment, s beiratkozott a bölcsészkar magyar–német szakára

1904-ben beiratkozott a bécsi egyetemre, ahol Hegel filozófiájáról, Grillparzerről, Schillerről hallgatott szemináriumokat 1905-ben hazatért, de nem ment vissza az egyetemre, hanem újságíró lett Első cikkei többek közt a Szeged és Vidékében és a Bácskai Hírlapban jelentek meg

1906-ban a Budapesti Napló kérte fel munkatársnak Ady helyére, aki akkor épp Párizsból küldte tudósításait. 1907-ben jelent meg első verseskötete, a Négy fal között Ady bírálta verseit,majd a későbbiekben Kosztolányi kilenc cikket írt Adyról

Az utolsó a legnagyobb horderejű Az utolsó a legnagyobb horderejű. 1929-ben A Toll körkérdést intézett az írókhoz: mit jelent számukra Ady öröksége Kosztolányi válasza: Írástudatlanok árulása – különvélemény. 1913-ban házasságot kötött Harmos Ilona színésznővel, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit például a Nyugatban is.

Kosztolányi Dezsőné (Budapest, 1885. február 21. – Budapest, 1967 Kosztolányi Dezsőné (Budapest, 1885. február 21. – Budapest, 1967. december 5.) színésznő, író. Leánykori neve Harmos Ilona, írói álneve Görög Ilona.

1933-ban mutatkoztak betegsége (rák) első jelei 1933-ban mutatkoztak betegsége (rák) első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíróüdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.

1936. november 3-án halt meg Budapesten, a Szent János Kórházban.

Lírai művei Négy fal között A szegény kisgyermek panaszai Kenyér és bor A bús férfi panaszai Meztelenül Zsivajgó természet Számadás Költő a huszadik században

Esti Kornél éneke Hajnali részegség Halotti beszéd Ének a semmiről

Regényei Édes Anna Nero, a véres költő Pacsirta Aranysárkány

Epikus művei novellái: Esti Kornél –novellák A kulcs Kínai kancsó Appendicitis Fürdés A szerb Április bolondja

Köszönöm a figyelmet!!! 2011. 4. 1. (áprilliselsejeee) Gubo Eduard 