Ausztrália Boros Bálint VI.

Tartalom Zászló Címer Ausztrál Államszövetség Domborzata Vízrajza Éghajlata Élővilág Legnépesebb települések Etnikai,nyelvi,vallási megoszlás

Zászló

Címer

Ausztrál Államszövetség Fővárosa: Camberra Államforma: alkotmányos monarchia Vezetők: Főkormányzó: Quentin Bryce Miniszterelnök: Tony Abbott Hivatalos nyelv: angol Beszélt nyelvek: őslakos nyelvek Független: 1901. január 1.

Domborzata Területének 85%-át az úgynevezett Outblack, "hátország" alkotja. Ausztrália földrajzi szempontból három részre osztható: délen és délkeleten: tengerparti síkságs és a Nagy-Vízválasztó-hegység Itt található a kontinens legmagasabb csúcsa, a 2228 m magas Mount Kosciuszko az Ausztrál Alpokban. A parti sík területeket a szárazföld belsejétől az átlagosan 1220 m magas Nagy-Vízválasztó-hegység választja el. Ez északról, a York-félsziget végén található York-foktól indul, és a keleti parttal párhuzamosan, 3000 km hosszan – a délkeleten lévő Victoria államig húzódik.

Vízrajza Mivel a földrész igen száraz, kevés rajta a nagyobb vízfolyás. Említésre érdemes folyói a Darling és a Murray, amelyek a Nagy-Vízválasztó-hegység csapadékos lejtőjéről szállítja a vizet az alföld felé. A keleti lejtőkről sok bővizű, de rövid folyó fut a Csendes-óceánba. Legnagyobb időszakos tava az Eyre-tó, kiterjedése állandóan változik. A kontinens nagy része lefolyástalan. Gyakoriak a sós tavak, sós mocsarak.

Éghajlata Földrajzi elhelyezkedése következtében Ausztrália egyharmadára a trópusi, kétharmadára a mérsékelt óceáni éghajlat jellemző. Az évszakok az európaihoz képest féléves eltolódásban váltják egymást: amikor nálunk tél van, ott akkor van nyár. A partközeli területeken az óceánok, tengerek kiegyenlítő hatása mérsékli a téli és nyári, illetve a nappali és éjszakai hőmérsékleti szélsőségeket. Sydney-ben például a januári – tehát nyári – középhőmérséklet 22 °C, júliusban – tehát télen – általában 12 °C körül van. Ausztrália északi partvidékén november és március között pusztító hurrikánok söpörhetnek végig.

Éghajlata

Domborzata középen: Belső-ausztráliai-medence nyugaton: Nyugat-ausztráliai-fennsík A Nyugat-ausztráliai-pajzs átlagosan 300-500 m magas és a kontinens 60%-át foglalja el.

Élővilág Ausztráliának a világon egyedülálló növény- és állatvilága van, mert a kontinens évmilliók óta elkülönült a többi kontinenstől. A jelenség oka a kontinens történelmében keresendő. A földrész egykor Ázsia keleti részével volt összekötve, melytől úgy 50 millió éve vált külön – ennek nyomán keletkezett a Maláj-félsziget tengerbe nyúló földnyelve. A végeláthatatlan síkságokat kenguruk népesítették be, és itt telepedtek le a kisebb erszényesek.Az északi erdők fáit a kuszkuszok, a koalák és az erszényes mókusok népesítenek be. Ausztrália különleges növényei közül ismeretesek az eukaliptusz-fajok, amelyek egyes fajtának a leveleit a koalák előszeretettel fogyasztanak, valamint az akácia-félék és a kefevirágok. Valamely ausztráliai növényfaj jellemzője, hogy rendkívül fényigényes.

Élővilág

Legnépesebb települései Sydney

Legnépesebb települései Melbourne

Legnépesebb települései Brisbane

Legnépesebb települései Perth

Legnépesebb települései Adelaide

Legnépesebb települései Gold Coast

Legnépesebb települései Camberra

Etnikai,nyelvi,vallási megoszlás Az ország lakosságának az ausztrál bennszülöttek ma már csak 1%-át teszik ki, 92% európai, a maradék 7% ázsiai származású. A lakosság közel 90%-a városban él, legtöbben a délkeleti parton, Tasmaniában és Nyugat-Ausztráliában, Perthben. Az ország „közepe” majdnem lakatlan. Az ausztrálok többsége vallásos, 61% keresztény (ebből: 25% római katolikus, 17% anglikán), 17% egyéb ( buddhista, muzulmán, hindu, zsidó stb.), 22% valláson kívüli.

Köszönöm a figyelmet! 