  A XV. kerületi Önkormányzat intézményfenntartói minősítésében elkötelezett híve az egészséges életmód minőségi fejlesztésében és a vidék-város kapcsolat újraértelmezésében egyaránt. A Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásáról biztosította egy olyan mintaprogram kidolgozását, amely tartalmazza a közétkeztetés reformjának, a vidék-város kapcsolat intenzívebbé tételének, a termelői piacok támogatásának, a közvetlen élelmiszer beszerzésnek megvalósítását a saját közintézményi konyhaüzemekben.  A mintaprogramban megfogalmazott alapvető célkitűzések:  a közétkeztetés minőségének javítása  a nagyváros-falusi/kisvárosi térségek közötti kapcsolat újraértelmezése  közvetlen termelői-fogyasztói kapcsolatok kiépítése  termelői piacok, helyi termékek, valamint az egészséges táplálkozás és életmód népszerűsítése. „K isváros a nagyvárosban” program

 1.Egészséges életmódra nevelés, egészséges táplálkozás 2.A közétkeztetés étlapjának átalakítása, étlapjavaslatok 3.Az önkormányzati intézmények illetve civil szervezetek és a mezőgazdasági termelőhelyek közötti kapcsolat kialakítása 4.Termelői piac és kulturális rendezvény 5.Az önkormányzati intézményi konyhaüzemek átvilágítása 6.A közétkeztetés jelenlegi beszerzési viszonyainak áttekintése 7.A közétkeztetésben részt vevők fogyasztási szokásainak áttekintése Megvalósult programok

 Egészséges életmódra nevelés, egészséges táplálkozás  Az egészséges táplálkozásról sokat hallunk mostanában és nem mindig tudunk kiigazodni a sok információban. Nincs egészségtelen étel, csak helytelen táplálkozási szokás.  Vannak ételek, amikből többet és vannak, amikből kevesebbet kell fogyasztani.  Továbbá minél változatosabb alapanyag választással és minél sokrétűbb ételkészítéssel, konyhatechnológia alkalmazásával tehetjük az étrendünket egészségessé.

 Egészségnapok, tankertek  Óvodákban, iskolákban foglalkozások, előadások az egészséges táplálkozás jegyében. Korosztályi sajátosságok.  Tankertek nevelési-oktatási intézményekben.  Városi Kertek Egyesülete: kerületi kiskertek létrehozása (közösségteremtő értéke 90%, termelés 10%).  Óvodai tetőkert, értelmi fogyatékosok levendulakertje.  Szemléletformálás.

 A közétkeztetés étlapjának átalakítása, étlapjavaslatok  Az iskolai közösségi étkeztetésben közel fél millió gyermek vesz részt, közülük a legtöbben általános iskolások. A korszerű, egészséges ételek felszolgálása nem csak szemlélet, hanem szakmai hozzáértés és pénz kérdése is. Szomorú tény, hogy az étlapkészítésben az iskolák mindössze 10 százalékában vesz részt dietetikus.  Étlaptervezésnél figyelembe kell venni „A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás- egészségügyi ajánlás közétkeztetők számára” című ajánlást, amit az Országos Tisztifőorvosi Hivatal tett közzé augusztus 01-én.  Étlapjavaslatok minden korosztály számára.  Közétkeztető cégek étlapjainak folyamatos ellenőrzése

 Mezőgazdasági termelőhelyek megismerése  A fogyasztói társadalom arra nevel, hogy eltávolodjunk a természeti valóságtól, elfelejtsük hagyományainkat, amelyek megőrzésére nem elegendő a tantermi foglalkozás.  Tanyák, termelőhelyek látogatása  Szociális nyári gyermekétkeztetés 2012: közvetlen nyersanyag beszerzés.  Termelői nyersanyag beszerzés előnyei, hátrányai

 Termelői piacok és kulturális rendezvények  Folyamatos városi piacok szervezése kulturális rendezvénnyel összekapcsolva ( Csokonai Művelődési Központ 2 hetente termelői piac, Zsókavár III. projekt: közösségi étteremhez kapcsolva időszakos szabadtéri piac, rendezvények)

 Önkormányzati intézményi konyhaüzemek átvilágítása  Kerület főzőkonyháinak, tálalókonyháinak átvilágítása: önköltségszámítások, étkeztető cégek ellenőrzése, felügyelete.  Konyhaüzem kapacitásbővítése.  Bölcsődei konyhák eszközbeszerzése.

 6. A közétkeztetés jelenlegi beszerzési viszonyainak áttekintése  Konyhaüzemek nyersanyag beszállítóinak áttekintése.  A jelenlegi beszállítói körben egy vállalkozás szerepel, aki őstermelőtől, kistermelőtől vásárol közvetlenül. Őstermelő és kistermelő nem szerepel a beszállítói körben.  Kistermelők regisztrálása.

 A közétkeztetésben részt vevők fogyasztási szokásainak áttekintése  Óvodások, iskolások táplálkozási szokásainak felmérése (18 kérdésből álló kérdőív).  A kutatás fő célja a gyerekek életmódbeli szokásainak feltérképezése.

 Óvodások étkezési szokásai  A gyermekek közel fele (47,9%) csak egy alkalommal, mégpedig az óvodában kap meleg ételt hétköznaponként, ami kiemeli a közétkeztetés mennyiségi és minőségi felülvizsgálatának, és szükség esetén javításának jelentőségét.  Zöldséget, gyümölcsöt a gyermekek csak háromnegyede (74,1%-a) eszik napi rendszerességgel.  Tejet, tejterméket szintén csak háromnegyedük (77,7 %) fogyaszt minden nap.  A gyermekek csaknem 13%-a legalább heti rendszerességgel, további egyharmaduk (31,9%) hetente vagy ritkábban fogyaszt szénsavas üdítőitalt, valamint csaknem egyötödük (23,8%) naponta, további egyharmaduk (35,8%) heti 3-4 alkalommal nassol.

 Iskolások étkezési szokásai  Felmérésünk eredményeként azt tapasztaltuk, hogy az alsó tagozatos tanulók közel fele csak négy alkalommal étkezik naponta. Habár ez pozitív elmozdulás az előző évekhez képest, még mindig van tennivaló a táplálkozási alapismeretek oktatása terén. A kor előrehaladtával az étkezések gyakorisága fokozatosan csökken, a felnőtté válás küszöbén a gyermekek közel 5-10%-ánál napi kettőre redukálódik.  Az élelmiszer-fogyasztási gyakoriságra vonatkozó kérdésekre adott válaszok alapján megállapítható, hogy az iskolás gyermekek zöldség- és gyümölcs-, tej- és tejtermék-, valamint halfogyasztása nem éri el a kívánatos mértéket, amely hosszútávon tápanyaghiányos állapotok, betegségek kialakulásához vezethet. Ezzel szemben mindhárom iskolás korcsoport rendszeresen iszik üdítőitalt és hetente többször nassol, amely „luxuskalóriaként” a test zsírraktárainak növekedéséhez, hosszútávon az elhízással összefüggésbe hozható krónikus betegségek kockázatának növeléséhez vezet.

  Amíg Nevelési-oktatási Központok (NOK) voltak, minden intézmény saját hatáskörében intézte a közbeszerzési eljárásokat. Ezeken belül a legjelentősebbek a közétkeztetés közbeszerzési eljárásai voltak. Minden intézmény saját hatáskörében választotta ki a szolgáltatókat és kötött velük szerződéseket. Ezért alakult úgy, hogy napjainkban hat szolgáltató látja a saját fenntartású és saját üzemeltetésű konyhák mellett a kerület étkeztetési szolgáltatását. A kerület közétkeztetésének a helyzete, nehézségei

  A konyhák, tálalókonyhák megismerésével megállapítható, hogy az intézmények nincsenek tisztában a közösségi étkeztetés területén lévő jogszabályokkal, ajánlásokkal, így szakmai szempontból sem tudják értékelni az étlapokat, azt ételek minőségét. Csupán a gyermekek ízlésére, íz világára korlátozódott a szolgáltatók minősítése. A közösségi étkeztetés területén nincs hatályos rendelet, jogszabály, ami az étlaptervezésre, szolgáltatásra ad iránymutatást, csak egy ajánlás van, ami viszont nem kötelező érvényű a közösségi étkeztetés szereplői részére. Az étlapokat nem dietetikus értékelte. A kerület közétkeztetésének a helyzete, nehézségei

  A gyermekek egészsége közös feladatunk, szülőként, pedagógusként és a közétkeztetési szolgáltatást nyújtó vállalkozásként ugyanaz a cél kell, hogy vezéreljen bennünket. Közös feladatuk jó minőségű, az egészséges táplálkozási irányelveknek megfelelő étrendet étkezési időben szolgáltatni a gyermekek számára. Összegzés

 Köszönöm a figyelmet!