Kutatás az idősödő munkavállalók helyzetével kapcsolatban Magyarországon Budapest, 2005 december 16. dr. Ádler Judit kutatásvezető.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kaposvár.
Advertisements

Egy innováció nyomában
Néhány adat a Győrben élő időskorúakról
„Bérek, adók és transzferek” szakmai konferencia
Magyar Tudományos Akadémia
A társadalmi tényezők hatása a tanulásra
1 Idősebb munkavállalók a magyar munkaerőpiacon Dr. Székely Judit november 28. BUDAPEST.
Az idősebb munkavállalók foglalkoztatása Magyarországon
Kutatási gyorsjelentés Omnibuszos kutatás meghatározott szakpolitikai témában – Egészségügy január.
A regisztrált diplomás munkanélküliek helyzete a fővárosban Előadó: Vass István igazgató
1 „ Gazdasági kihívások 2009-ben ” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Dunagáz szakmai napok, Dobogókő Április 15.
A vállalkozások képzési tevékenysége (CVTS) és a felnőttképzési adatfelvétel(AES) jellemzői Lukácsné Szabó Gerda
GKI Zrt., A humántőke kezelése a kétszázaknál Budapest, október 10. A hazai tudástőke megtartatása FIGYELŐ TOP200 Konferencia Dr. Adler.
Természettudományok és műszaki tudományok területén végzett diplomások száma a éve korcsoportban 1000 főre számolva 2010-re az EU-ban 15 %-os növekedést.
A munkaerő struktúra alakulása 2015-ig Készítette: Nagy Viktória.
Új dolgozóval bővül szalonja. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak? Hasonlítsa össze a mellékletek segítségével egy START kártyás foglalkoztatott.
Az észak-alföldi közép- és kisvárosok feldolgozóipara az ezredfordulón
A Magyar Regionális Tudományi Társaság XI. Vándorgyűlése
Az oktatás az EU-ban Lisszaboni statégia: Célmeghatározás –mit –mikorra –ki által –milyen minőségben Az eszközök között kiemelt helyen az egész életen.
Borbély-Pecze Tibor Bors Szakmai tanácsadó ÁFSZ-FSZH A jelenlegi magyar munkaerő- piaci helyzet Borbély-Pecze Tibor Bors, Ph.D. Szakmai tanácsadó ÁFSZ-FSZH.
Munkaerő-közvetítés recesszió idején Munkaerő-piaci ismeretek EURES hazai tréning 2009 Borbély-Pecze Tibor Bors, FSZH.
Lengyelország és Magyarország foglalkoztatáspolitikájának és munkanélküliségi helyzetének összehasonlítása XXX. Jubileumi OTDK Társadalomtudományi Szekció.
A rejtett foglalkoztatás kiterjedtsége és tényezői Magyarországon Tóth István János „A magyar munkaerőpiac jövője” Magyar Tudományos Akadémia – Kisterem.
Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki Tudományok Centruma Logisztikai Koordinációs Központ Logisztikai szakemberigény, képzési igény, elvárások és tények.
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Sajtótájékoztató augusztus 7.
Növekedési dilemmák Simor András Műhelybeszélgetés az Európai Társadalmi Jelentés apropóján 2008 június 10.
1 Foglalkoztatási kihívások, avagy mitől beteg a magyar gazdaság és a társadalom LIGA REGIONÁLIS TANFOLYAM 2010.NOVEMBER EGER Dr. Szabó Imre VDSzSz/LIGA.
GKI Zrt., Az alacsony foglalkoztatási ráta okai, a foglalkoztatás bővítésének gazdaságpolitikai összefüggései Független Szakszervezetek Demokratikus.
1 Foglalkoztatási kihívások (1), avagy mitől beteg a magyar gazdaság és a társadalom LIGA REGIONÁLIS TANFOLYAM 2010.OKTÓBER 5-6 HAJÓS Dr. Szabó Imre VDSzSz/LIGA.
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő-kínálat,
Dél-dunántúli Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-KERESLETIÉS KÍNÁLATI ELŐREJELZÉSEK HEFOP 1.2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése kutatási alkomponens.
A munkaerő-piaci helyzet a Nyugat-Dunántúli Régióban IPA Szakértői Akadémia Harkány
A Berettyóújfalui Kistérség bemutatása
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Sajtótájékoztató december 4.
Munkaerő mobilitás Magyarországon
Demográfiai válság: Hová tartasz Nógrád megye?
2008 február 26.1 Szonda Ipsos-GfK Hungária országos rádióhallgatottsági mérés 2008 január ● Módszertan Módszertan ● 15+ célcsoport  15+ célcsoport 
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon
AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOT BEFOLYÁ-SOLÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK
A nők foglalkoztatása, családi napközi, atipikus foglalkozatás,
ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉRDEKKÉPVISELET
GKI Zrt., Kutatások az idősödő idősödő munkavállalók helyzetével kapcsolatban Magyarországon Demográfiai öregedés és gazdasági aktivitás MGYOSZ.
Kissné Bencze Katalin Nemzeti Erőforrás Minisztérium június 18.
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.
TÁMOP 5.5.1/A-10/ “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért” Foglalkoztatási.
A Munkaerő-piaci helyzet Miskolcon Kiss Gábor főosztályvezető.
Bei uns wird INNOVATIV groß geschrieben. A munkahelyi beilleszkedés új lehetőségei az egészségügyi problémával küzdő munkavállalók számára Barbara Haider-Novak,
A évi népszámlálás és a külföldiek integrációja Gödri Irén Transznacionalizmus és integráció c. konferencia Budapest, május 17.
A gazdasági válság hatása a magyarországi vállalkozások körében H-1024 Budapest, Margit krt. 5/b  Tel: :   Web:
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERŐPIACI HELYZETE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A DIPLOMÁSOK ELHELYEZKEDÉSÉRE SOPRON, december 11.
1 Gyarapodó Köztársaság Növekvő gazdaság – csökkenő adók február 2.
Balatonszemes Az Európai Unió szintű szociális párbeszédben való részvétel tapasztalatai.
A lisszaboni stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika Kordás László április 29. Balatongyörök.
Az érettségi utáni továbbtanulást meghatározó tényezők
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
Milyen perspektívákat nyit az új OKJ rendszere? Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Tanácsadási osztály Nádráné Tóth Borbála.
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. VÁNDORGYŰLÉSE A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési.
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
1 Az igazság ideát van? Montskó Éva, mtv. 2 Célcsoport Az alábbi célcsoportokra vonatkozóan mutatjuk be az adatokat: 4-12 évesek,1.
Az ÉMGK tagvállalatainak szakképzési igényei Miskolc, június. 09. Dr. Barkóczi István – ÉMGK elnök.
Foglalkoztatottság, szegénység. Direkt kapcsolat a jövedelmi helyzet és a munkaerő-piaci státusz között Indirekt összefüggések – gyermeknevelés támogatása,
A Nagykátai Járás munkaerő-piaci helyzete Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja TÁMOP /1/KMR
A „tudatos vásárló” – avagy „hiszünk-e a felelős vállalati magatartásban?” Készítette: Páthy-Dencső Blanka TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. 1112,
Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (2004) Magyarország 2006.június
Heves megye munkaerő-piaci helyzete
Foglalkoztatási együttműködések szabolcs-Szatmár-bereg megyében
APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága Igazgató
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
„Út a munkához”program
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat
Előadás másolata:

Kutatás az idősödő munkavállalók helyzetével kapcsolatban Magyarországon Budapest, 2005 december 16. dr. Ádler Judit kutatásvezető

A témával való foglalkozás indokoltsága  Az EU célkitűzéseihez való közelítés  Demográfiai okok: A népesség öregedése miatt felerősödik az idős(ödő) munkavállalók szerepe a foglalkoztatásban.  A munkaerő-piaci megfelelés előfeltétele a megfelelő szintű és irányú képzettség megléte vagy megszerzése.  Keretfeltétel a megfelelő egészségi állapot.  A gazdaság szereplőinek – az egyéneknek, a munkaadóknak és az államnak – az idősebbek foglalkoztatásához való hozzáállása változtatásra szorul.

Alkalmazott módszerek  A szakirodalom és a korábbi saját és mások által végzett kutatások eredményeinek összegzése.  A népesség-előreszámítás adatainak elemzése.  Vállalati reprezentatív felmérés 500 db legalább ötven alkalmazottat foglalkoztató cég körében, 2005 októberében.  Lakossági reprezentatív felmérés 1500 fő 18 éven felüli magyarországi lakos körében, 2005 októberében.

Hipotézisek I.Az idősebb korosztályok alacsony aktivitási szintjében szerepet játszik a tudás karbantartásának elhanyagolása a munkavállalók és munkaadók részéről egyaránt. II.A munkaadók nem ismerik fel az idősebbek foglalkoztatásában rejlő előnyöket. III.A munkáltatók csak részlegesen vannak felkészülve az idősebbek foglalkoztatásából adódó problémák kezelésére.

Korábbi kutatások főbb tapasztalatai I. Forrás: A munkaerő-felmérés adatainak másodelemzése 2003.

Korábbi kutatások főbb tapasztalatai II. Mi befolyásolja az idősödő népesség gazdasági aktivitását Keresleti oldalról kevés legális munkahely Kínálati oldalról: iskolai végzettség. nemek eltérő szerepe a nyugdíjkorhatár a nyugdíj melletti foglalkoztatás

Korábbi kutatások főbb tapasztalatai III. A éves népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása, 2002, százalék Iskolai végzettség Korcsoport Alapfokú17,025,829,340,365,337,9 Középfokú67,359,057,146,123,248,5 Felsőfokú15,515,213,6 11,513,6 100 Forrás: A munkaerő-felmérés adatainak másodfeldolgozása 2003

Korábbi kutatások főbb tapasztalatai III. Forrás. Munkaerő-felmérés adatainak másodfeldolgozása, 2003

Az Európai Unió által meghatározott célok és a tényhelyzet Foglalkozta tási ráta EU átlag Uniós célkitűzések Magyar- ország Nemzeti célkitűzések Tény (2003) Tény (2003) EU-15EU-25 Összesen64,362, Nők ,95357 Férfiak72,570,8--63, ,740, Forrás: Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért , NFH BP október

A NÉPESSÉG SZÁMÁNAK VÁRHATÓ VÁLTOZÁSA KORCSOPORTONKÉNT , FŐ Forrás:

A 2020-ig tartó időszak főbb demográfiai jellemzői  Mérsékelten csökkenő (-3,5%), összetételében jelentősen öregedő népesség  Az év közöttiek létszáma 2007-ig emelkedik, attól kezdve csökken  A 65 éven felüliek száma 20 év alatt 30 százalékponttal, több mint 450 ezer fővel gyarapodik  Az iskolai végzettség szerinti népesség-összetétel jelentősen javul  A kínálati oldali foglalkoztatási ráta jelentősen javul

A kínálati prognózis alapján adódó foglalkoztatási ráták A év közötti népesség száma A év közötti foglalkoztatottak száma, Alapváltozat Foglalkoztatási ráta, Alapváltozat53,15454,756,458,7 A év közötti foglalkoztatottak száma, Optimális változat Foglalkoztatási ráta, Optimális változat53,156,559,964,168,7 Forrás: Hablicsek Lászó Kistérségi népesség-előreszámítás, munkaerő-kínálati előrebecslés 2003 OFA Budapest

A vállalati felmérés eredményei Minta: 500 db legalább 50 alkalmazottal rendelkező társas vállalkozás

A felmérésben szereplő vállalkozások foglalkoztatási jellemzői  A vizsgálatban megkérdezett közép- és nagyvállalatoknál összesen 1,3 millió fő állt alkalmazásban.  Körükben a 45 éven felüliek aránya 45%-ot tett ki.  Az idősebbek foglalkoztatásában felülreprezentált: Mezőgazdaság, építőipar, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, szállítás- raktározás, közösségi szolgáltatások; Dél-Dunántúl; Állami tulajdonban lévő vállalkozások.  Alulreprezentált: Gazdasági szolgáltatások (kereskedelem, hírközlés), üzleti szolgáltatások; Észak-Alföld; Külföldi tulajdonban lévő vállalkozások.

Az életkor szerepe a HR stratégiában Az 50 fő feletti vállalatok 23%-ánál szerepet kapott a foglalkoztatottak életkora az fős cégek 26%-a, a fős cégek 22%-a, a 250 fő felettiek 19%-a jelezte, hogy a dolgozók életkora hatással van a cég HR-stratégiájára.

Vállalati magatartás az idősebbek foglalkoztatásában ◊50 év felettieket általában nem vesznek fel ◊a fiatalon felvetteket a koruk miatt általában nem bocsátják el ◊az idősebbek tudásátadása a fiatalok számára a 28%-ánál valósul meg szervezetten ◊a vállalkozások 9%-a alakította át munkafolyamatát az idősek teljesítmény fokozása érdekében ◊tényleges képzési arányuk megegyezik a fiatalabbakéval (37%), de a szándék diszkriminatív!

MILYEN ÉLETKORÚ DOLGOZÓT VESZNEK FEL LEGSZÍVESEBBEN? (ÁTLAGÉRTÉK -100-TÓL +100-IG TERJEDŐ SKÁLÁN, AHOL -100 = EGYÁLTALÁN NEM, +100 = NAGYON SZÍVESEN, N=500)

A VÁLLALAT ÁLTAL FELVETT ÚJ MUNKAVÁLLALÓK KORELOSZLÁSA (SZÁZALÉKOS ARÁNY, N=404)

A VÁLLALAT ÁLTAL KEZDEMÉNYEZETT FELMONDÁSOK ALANYAINAK KORELOSZLÁSA (SZÁZALÉKOS ARÁNY AZ UTÓBBI HÁROM ÉVBEN NAGYMÉRTÉKŰ ELBOCSÁTÁST KEZDEMÉNYEZŐK KÖRÉBEN, N=63)

MELY KORCSOPORTOK KÉPZÉSÉT TARTJA ÖN FONTOSNAK? (1-6-IG TERJEDŐ RANGSOROLÁS ÁTLAGÉRTÉKE, AHOL 1 A LEGFONTOSABB, 6 A LEGKEVÉSBÉ FONTOS, N=500)

AZ ÖNÖK CÉGE AZ UTÓBBI HÁROM ÉVBEN SZERVEZETT-E A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMÁRA SZAKMAI KÉPZÉST? (SZÁZALÉKOS ARÁNY AZ ÖSSZES 50 FŐ FELETTI CÉG KÖRÉBEN, N=500) Többségi Igen, egy alkalommal Igen, több alkalommalNemÖsszesen tulajdonos szerint darabszázalékdarabszázalékdarabszázalékdarabszázalék Állam, önkormányzat11120%14627%29353%550100% Külföldi többségi544%42331%86965% % Belföldi többségi3279% % % % Összesen4919% % % %

A SZÁMÍTÓGÉPET HASZNÁLÓ ALKALMAZOTTAK SZÁMA ÉS ARÁNYA LÉTSZÁMKATEGÓRIÁNKÉNT (EZER FŐ, SZÁZALÉK, N=500) Összes számítógépet használó alkalmazott Összes alkalmazott százalékában 45 éven felüli, számítógépet használó alkalmazott 45 éven felüliek százaléká- ban fő5828%2426% fő7429%2621% 250 fő felett20225%5716% Összesen33426%10719%

AZ ÖSSZES, ILLETVE A 45 ÉVEN FELÜLI DOLGOZÓK HÁNY SZÁZALÉKA HASZNÁL SZÁMÍTÓGÉPET MUNKÁJA SORÁN? (SZÁZALÉK, N=500)

A lakossági felmérés eredményei Minta 1500 fő Ebből 45 éven felüli: 790 fő

MILYEN GYAKRAN VETT ÖN RÉSZT VALAMILYEN ÁTKÉPZÉSBEN, TOVÁBBKÉPZÉSBEN 45 ÉVES KORA UTÁN? (A 45 ÉV FELETTIEK KÖRÉBEN, N=790) A 45 év feletti érettségizettek összesen 29%-a vett részt valamilyen továbbképzésben 45 éves korát követően, a hasonló korú diplomásoknak pedig 49%-a.

Mire irányult a képzés? azok körében, akik 45 éves koruk után képzésben, átképzésben, továbbképzésben vettek részt, N=148 N% szakmai továbbképző jellegű10672 új ismereteket adó (a korábbitól eltérő szakképesítés) 2919 rutinjellegű (munkavédelmi, tűzvédelmi)64 egyéb általános jellegű (számítógépes ismeretek, nyelvismeret stb.) 75

MILYEN SZEREPET JÁTSZOTT A KÉPZÉS AZ ÖN ÉLETÉNEK ALAKULÁSÁBAN? (AZ EGYES ÁLLÍTÁSOK MENNYIRE JELLEMZŐEK: 1=EGYÁLTALÁN NEM JELLEMZŐ; 5=NAGYON JELLEMZŐ, %-OS MEGOSZLÁSOK AZON 45 ÉV FELETTIEK KÖRÉBEN, AKIK RÉSZT VETTEK TOVÁBBKÉPZÉSBEN, ÁTKÉPZÉSBEN, N=148)

Összegzés A munkaadók kerülik az idősebb – főleg 50 éven felüli munkavállalók felvételét. Az érintett korosztály foglalkoztatottjai – az értelmiségiek kivételével – igyekeznek minél előbb valamilyen biztos szociális jövedelemhez jutni (rokkant nyugdíj, nyugdíj), és azt kiegészíteni jövedelemmel. Az állam próbálkozik az idősebbek foglalkoztatását elősegítő szabályozási háttér kialakításával. Az idősebb korosztály képzésben való részvételi hajlandósága alacsony.

Jövőkép Kényszerré válik az alkalmazásuk 2010 után, ezért a diszkrimináció csökken. A magasabb képzettségű öregedők képzése könnyebb lesz. A felnőtt képzés feltételrendszere folyamatosan javul, módszerei differenciálódnak. Az idősödő népességgel való törődés módszerei finomodnak.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Tel: