C mIg H mIg L TCR TCR T-SEJT C V Antigén receptor TCR A B- ÉS T-SEJTEK ANTIGÉN FELISMERŐ RECEPTORAI HASONLÓ SZERKEZETŰEK TCR = + A -lánc variábilis régiója V – D – J gének rekombinációjával jön létre – analóg az IgH - lánccal Az -lánc variábilis régiója V – J gének rekombinációjával jön létre – analóg az IgL - lánccal Egy kötőhely Nincs szomatikus mutáció
T-SEJT Antigén receptor TCR V C A T-SEJT RECEPTOR - ÉS -LÁNC VARIÁBILIS RÉGIÓJA SZINTÉN GÉNÁTRENDEZŐDÉSSEL JÖN LÉTRE mRNS nem funkcionális Az -lánc átrendeződés több nem sikeres V-J rekombinációt követően is kialakulhat következő funkcionális további funkcionális (nincs allél kizárás)
Chr 7 Chr 14 -lánc locus és δ-lánc locus -lánc locus Az -gén átrendeződés a δ gén eliminációját eredményezi A D gének szekvenciája 3 olvasó keretet enged meg A δ-geneknél nincs szigorú 12 – 23 bázis szabály (DJ és VD rekombináció is) Chr 7 TCR1 = TCR2 = δ A TCR GÉNEK ELHELYEZKEDÉSE L1 V 1 Ln V n D 1 J 1 C 1 D 2 J 2 C 2 -enhancer L1 V 1 Ln V n J 1 C 1 J 2 C 2 -silencer, enhancer L1 Vδ1 L2 Vδ2 L3 Vδ3 Dδ1Dδ2Dδ3Jδ1Jδ2Jδ3 Cδ L4 Vδ4
CDR1 CDR2 CDR3 -lánc -lánc CDR1 CDR2 CDR3 VCVC -LÁNC Diszulfid hidak CDR1 és CDR2 felszíni hurkok nem hipervariábilisak NINCS SZOMATIKUS HIPERMUTÁCIÓ A CDR3 sokfélesége a kapcsolási sokféleség eredménye
GÉNEK/ KAPCSOLÓDÁS IMMUNOGLOBULIN H / VARIÁBILIS (V) 6570 DIVERZITÁS (D) 270 D (3 keret) ritka- JOINING (J) 65/4 JOINING + P + N 21 50% V GENE PÁROK 3.4x10 6 KAPCSOLÁS ~3x10 7 TELJES ~10 14 SZOMATIKUS HIPERMUTÁCIÓ AZ IMMUNOGLOBULINOK ÉS T-SEJT RECEPTOR GÉNEK SOKFÉLESÉGÉNEK ELMÉLETI LEHETŐSÉGEI T SEJT RECEPTOR 52~70 20 gyakran x10 6 ~2x NINCS
ANTIGÉN KÖTÉS NO INTERACTION JÁRULÉKOS SEJT (APS) T-SEJT AKTIVÁCIÓ Antigén receptor T-SEJT B-SEJT A T-SEJTEK ANTIGÉN FELISMERŐ MŰKÖDÉSÉNEK JELLEGZETESSÉGEI 1.A TCR közvetlenül nem lép kölcsönhatásba az oldott vagy sejthez kötött antigénekkel 2.A T-sejt aktiváció „járulékos sejtek” jelenlétében sokféle antigénnel kiváltható 3.A T-sejtek képesek a vírussal fertőzött sejtek felismerésére
A T-LIMFOCITÁK FELISMERIK A VÍRUSSAL FERTŐZÖTT SEJTEKET Vírussal fertőzött sejt A citotoxikus T-limfociták megölik a vírussal fertőzött sejteket virus Elpusztított fertőzött sejtFertőzött sejt Citotoxikus T-sejt
A FŐ HISZTOKOMPATIBILITÁSI GÉN KOMPLEX MHC Egér X Tímusz irtás (Nincs T sejt) Egér Y Egér X A SZÖVET ÖSSZEFÉRHETŐSÉGET AZ MHC GÉNEK KÓDOLJÁK A SZERV KILÖKŐDÉST T-SEJTEK KÖZVETÍTIK
Egér X (Y) Egér Y Egér Y és a kongenikus Egér X(Y) egy közös MHC gén lókuszt hordoznak A T-sejtek az MHC gének termékeit ismerik fel sajátnak vagy nem sajátnak A FŐ HISZTOKOMPATIBILITÁSI GÉN KOMPLEX MHC Szürke egér Barna egér Tolerált/elfogadott szövet A vírussal fertőzött saját sejtben idegen (vírus eredetű) fehérjék jelennek meg, amit a T-sejtek mint megváltozott saját sejteket ismernek fel
Egér X Egér Y A fehérje antigének elleni immunválasz szintén függ az MHC génektől A fehérje antigéneket a saját sejtek felveszik a külső környezetből és az MHC molekulák segítségével bemutatják a T sejtek számára A FŐ HISZTOKOMPATIBILITÁSI GÉN KOMPLEX (MHC) SZEREPE AZ IMMUNVÁLASZ SZABÁLYOZÁSÁBAN Antigén IMMUNVÁLASZ NINCS IMMUNVÁLASZ Antigén
AZ ANTIGÉN BEMUTATÁS/PREZENTÁCIÓ FELTÉTELEI 1.MHC molekulák kifejeződése a sejtfelszínen citotoxikus T sejt válasz 2.Vírus antigének intracelluláris szintézise – citotoxikus T sejt válasz 3.Fehérje antigének felvétele az extracelluláris térből – helper T sejt válasz 4.A fehérje antigének intracelluláris denaturációja/feldolgozása a T- sejtek számára 5.Az intracellulárisan feldolgozott fehérje antigének fragmentumai (peptidek) sejtfelszíni bemutatása az MHC molekulák által Az TCR-ral rendelkező T limfociták a fehérje antigénekből származó peptidek és MHC molekulák által képzett sejtfelszíni komplexek felismerésére szakosodtak
A T-SEJTEK MHC MOLEKULÁKAT HORDOZÓ ANTIGÉN PREZENTÁLÓ SEJTEK JELENLÉTÉBEN A SEJTFELSZÍNEN MEGJELENŐ ANTIGÉN EREDETŰ PEPTID – MHC KOMPLEXEKET ISMERNEK FEL AZ Y T Nincs T-sejt válasz oldott Ag Sejtfelszíni natív Ag Peptid antigének Sejtfelszíni MHC- peptid komplex T-sejt válasz Sejt felszíni peptidek APC
AZ MHC KORLÁTOZÁS JELENSÉGE A TCR MHC + peptid komplexeket ismer fel Egy adott TCR egy adott MHC – peptid komplex felismerésére képes Ugyanazt a peptidet egy másik MHC molekulához kötődve ugyanaz a TCR nem ismeri fel (más TCR felismerheti) Ugyanazt az MHC molekulát egy másik peptiddel együtt ugyanaz a TCR nem ismeri fel (más TCR felismerheti)