Első előadás fóliái 2007. szeptember 11.

Bevezetés a pszichológiába Előadó: Bóta Tímea

A pszichológia Tárgya: A pszichológia a lelki jelenségekkel, a viselkedéssel, a mentális folyamatokkal illetve ezek tanulmányozásával foglalkozó tudomány. Területei: Általános lélektan: lelki működések alapjelenségei, megismerő folyamatok. Szociálpszichológia: társas környezet hatása, csoportfolyamatok. Fejlődéslélektan: a fejlődés szabályszerűségeit tanulmányozza. Személyiségpszichológia: a viselkedés egyéni különbségeinek leírásával és magyarázatával foglalkozik. Alkalmazott pszichológia: pl.: klinikai pszichológia, iskolapszichológia, neveléspszichológia, munkapszichológia, szervezetpszichológia, reklám-, sport-, művészet-, kriminál-, stb.

A pszichológia története

Ókori előzmények – orvoslás Kína, India, Egyiptom, görögök - Holisztikus tradíciók – „ a teljesség figyelembe vétele” Hippokrátész – betegségek oka a 4 testnedv egyensúlyának megbomlása (fekete epe, sárga epe, nyálka, vér) Galenus – valamely testnedv túlsúlya – temperamentum Szangvinikus - túl sok vér; vidámság, életkedv Melankolikus - fekete epe; szomorúság Kolerikus - sárga epe; ingerlékeny Flegmatikus - nyálka; lassú, lomha

Ókori előzmények – filozófia Szókrátész – a saját lelkünk tanulmányozásának szükségessége Platón – ideák világa és az érzékelhető világ (Barlanghasonlat) 3 részes lélek – ész , szellem, étvágy Arisztotelész – „A lélekről” – c. műve Minden élő dolog rendelkezik psyché-vel. (vegetatív, szenzitív, racionális psyché) A gondolkodás központja a szívben van Az érzékelés megelőzi a gondolkodást. 6. érzék – Common sense

Középkori előzmények A kora középkor világképe: Dogmatikus világkép (Dogma = a keresztény hit igazságát szavakba foglaló tétel) Szent Ágoston – A megismerés helyett a hitet hangsúlyozza. Isten és ember kapcsolata a lényeg. A test a bűnös vágyak és szenvedélyek helye. Aquinói Szent Tamás – Arisztotelész gondolatait megismertette a világgal, keresztény értelmezésben Könyvet írt a test és lélek kapcsolatáról.

Középkor - Reneszánsz A tudomány újjászületése, a görög-római gondolkodás újrafelfedezése Paracelsus - Egy ember kórképében környezetének problémái tükröződnek Alkímiai kutatások - Bölcsek köve (Lapis philosophorum), Homunculus - Az első kísérlet az élet laboratóriumi létrehozására. (Élethordozókból: vér, sperma, vizelet+tápanyag – trágya) Leonardo da Vinci – Anatómiai ismeretek Giordano Bruno – Az élet mindent áthat és mozgatja az anyagot. Természettudósok: Galilei, Kopernikusz, Kepler

Az emberi izomzat elemzése Leonardo da Vinci egy rajza, az egyház által jóváhagyott agykamra-ábrázolással. Az emberi izomzat elemzése

Felvilágosodás René Descartes – „Cogito ergo sum – az öntudat bizonyossága A tudat a testtől különálló és túléli azt. A tobozmirigy a lélek „lakhelye”. John Locke – „Tabula rasa” – de a gondolkodás mechanizmusai velünk születtek. Francia felvilágosodás – Diderot, Montesqueu, Voltaire, Rousseau Naturalista felfogás - cél az ember és társadalom racionális összefüggéseinek feltárása.

A pszichológia nagy iskolái Kísérleti pszichológia – Németország Ernst Weber (1795 – 1878) Tapintás és súlyérzékelés vizsgálata - Mérés Bőrérzékelés – két pont küszöb Theodor Fechner (1801 – 1887) Az anyag és a spirituális világ közötti kapcsolatot kereste. Wilhelm Wundt (1832 – 1920) 1879 – Pszichológiai laboratóriumot hoz létre a Lipcsei Egyetemen – objektív, természettudományos módszerek. „A pszichológia születése”

A pszichológia nagy iskolái Behaviorizmus (viselkedéstan) „Lélek nélküli lélektan” – Csak azt vizsgálja, ami látszik, ami megjelenik a viselkedés szintjén. Célja a magatartás/ viselkedés bejóslása. Előzmény: Pavlov, klasszikus kondicionálás Edward Thorndike (1874 – 1949) állatkísérletek – próba-szerencse tanulás Effektus-törvény John B. Watson (1878 – 1958) Generalizáció – a kis Albert esete A félelem kondicionálása B. F. Skinner (1904 – 1990) Operáns kondicionálás Skinner- box

A pszichológia nagy iskolái Gestalt- pszichológia (alaklélektan) Az egész több, mint a részek összessége. Az észlelés és a gondolkodás folyamatait vizsgálta Szerveződési törvényszerűségek az észlelésben. Belátásos tanulás. Képviselői: Kurt Koffka, Wolfgang Köhler, Max Wertheimer

A szerveződés törvényszerűségei az észlelésben Közelség: A térben vagy időben egymáshoz közel eső alakzatokat együttesen észleljük. Hasonlóság: A mintán belül a hasonló elemeket csoportba szervezzük. Jó folytatás: Azokat az elemeket, amelyek valamilyen vonal mentén helyezkednek el, összetartozónak érezzük. Zártság: hajlamosak vagyunk teljesnek észlelni nyitott vagy hiányos alakzatokat, tárgyakat

Figura – háttér felcserélhetősége

Az Ames-szoba illúzió és a szoba szerkezete A kávéház fala Öregasszony vagy fiatal lány? Az Ames-szoba illúzió és a szoba szerkezete

A pszichológia nagy iskolái Pszichoanalízis Sigmund Freud (1856 – 1939) Orvos. Álomfejtés c. műve 1900-ban jelent meg. Tudattalan pszichológiája. A pszichoszexuális fejlődés elmélete. Neuróziselmélet. Carl Gustav Jung (1875 – 1961) Személyiségtipológia. Kollektív tudattalan fogalma. Archetípusok Alfred Adler (1870 – 1937) Individuálpszichológia. Társas közeg fontossága. Születési sorrend. Budapesti iskola – Ferenczi Sándor, Hermann Imre, Bálint Mihály, Bálint Alice, Róheim Géza, Szondi Lipót

A pszichológia nagy iskolái Kognitív pszichológia Mesterséges intelligencia kutatása. Adatgyűjtés, információ Konstrukciók, sémák a világra. Középpontban a megismerő folyamatok – problémamegoldás, nyelv, figyelem, emlékezet, észlelés Georg Kelly (1905 – 1966) Konstruktumok – személyes, azon keresztül vizsgáljuk a világot. Szereprepertoár teszt. Jean Piaget (1896 -1980) A gyermek kognitív fejlődése.

A pszichológia nagy iskolái Humanisztikus pszichológia Az egyén fő motivációja az önmegvalósítás. Fókuszban: önmegvalósítás, egészség, kreativitás, individualitás. Abraham Maslow (1908 – 1970) Szükséglet- hierarchia modell. Az emberi szükségletek, mint a cselekvés hajtóerői. Carl Rogers (1902 – 1987) Énfogalom, énideál. Feltétel nélküli elfogadás. Kliensközpontú terápia.

Maslow motivációs modellje

Modern nézőpontok a pszichológiában

Modern nézőpontok a pszichológiában Biológiai nézőpont neurobiológiai folyamatok, féltekei specializáció, motiváció, érzelmek Behaviorista nézőpont viselkedés, inger-válasz, megerősítés, tanulás, kondicionálás Kognitív nézőpont megismerés, észlelés, emlékezés, gondolkodás, problémamegoldás Pszichoanalitikus nézőpont tudattalan, ösztönök, agresszió, elhárító mechanizmusok Fenomenológiai nézőpont szubjektív tapasztalás, önmegvalósítás

Személyiségpszichológia

Mi a személyiség? Persona – „álarc” szóból Definíció: Vizsgálata: A személyiség külső hatásokra kialakult belső feltételeknek és öröklött diszpozícióknak (adottságoknak, lehetőségeknek) az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri, megismételhetetlen integrációja, amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a környezethez. Vizsgálata: Kísérlet Tesztek Projektív eljárások

Pszichoanalízis személyiségelmélete Sigmund Freud a tudattalan tanulmányozása, álomfejtés, szabad asszociáció Topológiai modell: tudatos, tudatelőttes, tudattalan Strukturális személyiségmodell: id, ego, superego Elhárító mechanizmusok (+ Anna Freud): elfojtás,projekció, regresszió, fixáció, reakcióképzés, annuláció, kompenzáció, izoláció, szublimáció A libidófejlődés szakaszai: primer nárcizmus, orális, anális, fallikus, latencia, genitalis

Pszichoanalitikus személyiség-szerkezet

Freud díványa