A globális klímaváltozás és a növényzet kapcsolata , Készítette: Rutterschmid Dóra Környezettudomány Msc 

Globális környezetváltozás A Föld keletkezésétől folyamatosan végbemenő, állandó folyamat Anyag és energiaáramlás -> lokális, regionális, globális szinten Lassú fokozatos változások és gyors katasztrofális jelenségek Az ember meghatározójává vált -> üvegházhatás ->globális klímaváltozás

Növényzet-éghajlat összefüggés Szoros összefüggés Növényzet az éghajlattól függ Növényzeti övek (fotoszintézis megváltozása, fajok eloszlása térben, időben) Könnyű laboratóriumi és terepi kísérletekkel vizsgálni -> környezeti feltételek megváltoztatása Nehéz a kísérletek térbeli és időbeli kiterjesztése

Paleobotanika -> múltbeli paleogeográfiai vizsgálatok rekonstruálása, növényzetnek a múltbeli globális klímaváltozásokra történő reagálása Múltbeli és jelenlegi változások közti analógiák keresése problémás -> ökológiai modellezés

Ökológiai modellezés Feltételezés, feltételrendszer -> következtetés -> nagyobb területekre érvényes Térben és időben szórványos adatokból -> extrapoláció Különböző modellek segítségével előrejelzések -> globális klímaváltozás és a növényzet kapcsolata

Holdridge-rendszer alkalmazása

Bioklimatikus modell -> természetes növénytársulások eloszlását éghajlati indexeknek felelteti meg Háromszög diagram Éghajlati indexek logaritmikus skálán Osztályozás: 1. évi átlagos biohőmérsékleten, 2.évi átlagos csapadékmennyiségen 3.potenciális evapotranspiráció és a csapadék közötti arány Vegetációs övek -> hatszögek

Hőmérséklet értékeit a háromszög alapjával párhuzamos egyenesek metszik A hatszögeket a tengelyeken kijelölt egyenlő intervallumok végpontjaiból húzott párhuzamosak metszéspontjai adják Potenciális evapotranspirációs arányszám = potenciális evapotraspiráció és az évi csapadékmennyiség aránya -> arányos a biohőmérséklettel -> PET arány függ a hőmérséklettől és a csapadéktól

Kritikus hőmérséklet 18 és 24 0C közötti intervallumot osztja ketté -> meleg mérsékelt és szubtrópusi övezetre Kritikus hőmérséklet vonala = fagyvonal Összesen 37 vegetációs hatszög Ez alapján megrajzolhatók a jelenlegi viszonyoknak és pl a kétszeres szén-dioxid koncentrációnak megfelelő növényzeti övek

Ma vs.jövő

Változás

Változás

Maximális levélfelület vizsgálata Szükséges, mert a Holdridge rendszer csak összehasonlító jellegű rendszer -> statikus Változások folyamatáról, dinamikájáról -> ez a módszer Alap : éghajlat és a növények maximális levélfelülete egymással egyensúlyban vannak -> mi az a maximális levélfelület, amelyet adott éghajlati feltételek mellett fenntartható

Penman-Monteith modell evapotranspirációs modell -> biofizikai modell -> vízfelhasználás fiziológiáját szimulálja a lombkorona szintjén Lombkorona környezetét jellemző paraméterekből indul ki Levél környezete és sztómák közötti kapcsolat -> evapotranspirációs mértéket adott éghajlatra és levélfelületre -> mekkora a max levélfelület, amely egy adott helyen adott éghajlati viszonyok között fenntartható

Mekkora levélfelület tartható el a jelenlegi, illetve a megváltozott klímaviszonyok mellett LAI viszonyszám -> összehasonlítás Globális felmelegedés -> aridifikáció Maximális levélfelület csökkenés A

Források Kertész Ádám : A globális klímaváltozás természetföldrajza http://elte.prompt.hu/sites/default/files/tan anyagok/09_AcsFerenc- Biofiz_eghoszt_modszerek/ch02s03.html http://www.matud.iif.hu/07okt/03.html http://en.wikipedia.org/wiki/Penman%E2%80 %93Monteith_equation

Köszönöm a figyelmet!