ATOMFIZIKAI ALAPOK.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A NAP SZÍNKÉPE Megfigyelés különböző hullámhosszakon
Advertisements

A kémiai reakció 7. osztály.
Az optikai sugárzás Fogalom meghatározások
Negatív hidrogénionok keletkezése 7 keV-es OH + + Ar és OH + + aceton ütközésekben: Egy általános mechanizmus hidrogént tartalmazó molekuláris rendszerekre.
5. GÁZLÉZEREK Lézeranyag: kis nyomású (0, Torr) gáz, vagy gázelegy Lézerátmenet: elektronszintek között (UV és látható lézerek) rezgési szintek.
A közeljövő néhány tervezett űrtávcsöve Dr. Csizmadia Szilárd VCSE-VCSK május 5.
7. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA
LED fotobiológia Schanda János és Csuti Péter Pannon Egyetem
Az elektronika félvezető fizikai alapjai
1. Anyagvizsgálat Feladat Tervezés számára információt nyújtani.
Atommag modellek.
3. A HIDROGÉNATOM SZERKEZETE
5. OPTIKAI SPEKTROSZKÓPIA. 5.1 A Born-Oppenheimer közelítés.
Színképek csoportosítása (ismétlés)
Molekula-tulajdonságok
Szilárd anyagok elektronszerkezete
Molekulák forgási színképei
Kétatomos molekulák rezgési-forgási színképei
Spektroszkópiáról általában és a statisztikus termodinamika alapjai
Kémiai kötések.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Atommodellek II Franck-Hertz kísérlet
A többelektronos atomok elektronszerkezete
A többelektronos atomok színképe HeLi 1s 2 1s 1 2s 1 1s 1 2p 1 1s 1 3s 1 1s 1 3p 1 1s 1 3d 1 1s 1 3s 1 1s 1 3p 1 1s 1 3d 1 1 S 1 P 1 D 3 S 3 P 3 D Energia.
Elektromágneses színkép
A szingulett gerjesztett állapot dezaktiválódási csatornái E SS1S1 S2S2 T1T1 T2T2 ?
Tételjegyzék a 2006/7 tanév tavaszi félévére 1.Gerjesztett állapotok keletkezése és dezaktiválódása – a Jablonski diagramm. 2.Fontosabb vizsgálati módszerek.
7. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA 1. Modell: harmonikus oszcillátor Atommagokból álló pontrendszer, amely oszcillátor (minden tömegpontja az összes többihez.
Szimmetriaelemek és szimmetriaműveletek (ismétlés)
2. A HIDROGÉNATOM SZERKEZETE
7. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA 1. Modell: harmonikus oszcillátor Atommagokból álló pontrendszer, amely oszcillátor (minden tömegpontja az összes többihez.
5. OPTIKAI SPEKTROSZKÓPIA
6. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA A két tömegpontból álló harmónikus oszcillátor.
3. A HIDROGÉNATOM SZERKEZETE A hidrogénatom Schrödinger-egyenlete.
3. Ionkristály lézerek A lézerközeg: fémoxid v. fémhalogenid, amelyben a fémionok kis részét másik fémion („szennyező”) helyettesíti Egykristály: kis spektrális.
7. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA. Modell: harmonikus oszcillátor Atommagokból álló pontrendszer, amely oszcillátor (minden tömegpontja az összes többihez.
1 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI A forgó molekula Schrödinger-egyenlete.
A héliumatom állapotainak levezetése a vektormodell alapján (kiegészítés) 1.
11 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI A forgó molekula Schrödinger-egyenlete.
Kémiai anyagszerkezettan Bevezetés
Kémiai anyagszerkezettan Bevezetés Előadó: Dr. Kubinyi Miklós tel: 21-37
Energia Energia: Munkavégző képesség Különböző energiafajták átalakulhatnak Energiamegmaradás: zárt rendszer energiája állandó (energia nem vész el csak.
3. GÁZLÉZEREK Lézeranyag: kis nyomású (0, Torr) gáz, vagy gázelegy
6. A MOLEKULÁK FORGÓMOZGÁSA
5. GÁZLÉZEREK Lézeranyag: kis nyomású (0, Torr) gáz, vagy gázelegy Lézerátmenet: elektronszintek között (UV és látható lézerek) rezgési szintek.
A SUGÁRZÁS ELNYELŐDÉSE
Kétatomos merev rotátor
Az elektronburok szerkezete
Az atom szerkezete Készítette: Balázs Zoltán BMF. KVK. MTI.
11. előadás Atomfizika.
6. A MOLEKULÁK REZGŐ MOZGÁSA
Robert Wilhelm Bunsen (1811. március 31. – augusztus 16.) Elektromágneses sugárzás színképelmélete.
FFFF eeee kkkk eeee tttt eeee tttt eeee ssss tttt s s s s uuuu gggg áááá rrrr zzzz áááá ssss.
7. A MOLEKULÁK ELEKTRONSZERKEZETE 7.1 A variációs elv.
Színképfajták Dóra Ottó 12.c.
A fény és az anyag kölcsönhatása
Spektroszkópia Analitikai kémiai vizsgálatok célja: a vizsgálati
48°. 2, Egy 8 cm-es gyújtótávolságú gyűjtő lencsével nézünk egy tárgyat. Hova helyezzük el a tárgyat, hogy az egyenes állású kép a d = 25 cm-es tiszta.
Áramkörök : Hálózatanalizis
1 Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Kémiai anyagszerkezettan 1 Előadó: Kubinyi Miklós Tel:
ATOMFIZIKA a 11.B-nek.
Nagyfeloldású Mikroszkópia Dr. Szabó István 12. Raman spektroszkópia TÁMOP C-12/1/KONV projekt „Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel.
Molekula A molekula semleges kémiai részecske, amely két vagy több atom összekapcsolódásával alakul ki.
Molekula-spektroszkópiai módszerek
Főbb szerkezetkutató módszerek
Szilárd testek fajhője
DEe >> DEvib >> DErot
5. OPTIKAI SPEKTROSZKÓPIA
A lézerek működése Segédanyag a „Barangolás Tudásvárosban” élménytábor „Izgalmas modern fizikai kísérletek” előadásához Dr. Majár János.
Előadás másolata:

ATOMFIZIKAI ALAPOK

Molekulaszínképek

Folytonos színkép és a Nap színképének részlete Fraunhoffer vonalakkal

A Bohr modell Frekvenciafeltétel Pályafeltétel: Az energia: A pályasugár: A Rydberg formula:

Emissziós és abszorpciós színkép Atomi színképek Emissziós és abszorpciós színkép Kiválasztási szabály nincsen Termek, energia -ban Vonalas szerkezet

Molekulaspektroszkópia Sávos színképek, infravörös, látható, és ultraibolya tartomány A termek rotációs, vibrációs és elektron energiákból alakulnak ki. Mindhárom kvantált

Tiszta rotációs színkép Távoli infravörös: 1-100 1/cm Kiválasztási szabály Merev rotátor: Egyenközű színkép Nem merev rotátor:

Tiszta vibrációs színkép Távoli infravörös: 400-5000 1/cm Anharm.: Kiválasztási szabály: Harmonikus oscillátor: Egyetlen frekvencia Anharmonikus oscillátor:

Az anharmonicitás értelmezése Morse potenciál: Az alapsáv és az első felharmonikus

A vibrációs-rotációs színkép Közeli infravörös: 400-5000 1/cm A termek (merev rotátorral) Kiválasztás: R ág A rezgés esetén az átlagos atomtávolság a molekulán belül változhat, ezért a rotációs állandó a különböző rezgésállapotban kissé eltérhet. Q ág A két ág között a nullvonal, a többi J a rotációs sáv vonalait adja

HCl molekula alapsávja

Az oscillátor átmenet kijelöli a nullvonalat, a J vonalak a rotációs szerkezetet szolgáltatják

Elektronsáv színkép Közeli infravörös, látható, ultraibolya Az elektronállapot is megváltozik: vonal-sáv-sávrendszer Egyetlen vonal: adott elektron -vibrációs -rotációs állapotból adott elektron- vibrációs –rotációs- állapotba Sáv: adott elektron-vibrációs átmenet során minden rotációs átmenet létrejön Sávrendszer: ha adott elektronátmenet mellett minden rotációs vibrációs átmenet megvalósul

A Franck-Condon elv

A Nap színképének legerősebb vonalai

A két legerősebb sötét vonal