ATOMFIZIKAI ALAPOK
Molekulaszínképek
Folytonos színkép és a Nap színképének részlete Fraunhoffer vonalakkal
A Bohr modell Frekvenciafeltétel Pályafeltétel: Az energia: A pályasugár: A Rydberg formula:
Emissziós és abszorpciós színkép Atomi színképek Emissziós és abszorpciós színkép Kiválasztási szabály nincsen Termek, energia -ban Vonalas szerkezet
Molekulaspektroszkópia Sávos színképek, infravörös, látható, és ultraibolya tartomány A termek rotációs, vibrációs és elektron energiákból alakulnak ki. Mindhárom kvantált
Tiszta rotációs színkép Távoli infravörös: 1-100 1/cm Kiválasztási szabály Merev rotátor: Egyenközű színkép Nem merev rotátor:
Tiszta vibrációs színkép Távoli infravörös: 400-5000 1/cm Anharm.: Kiválasztási szabály: Harmonikus oscillátor: Egyetlen frekvencia Anharmonikus oscillátor:
Az anharmonicitás értelmezése Morse potenciál: Az alapsáv és az első felharmonikus
A vibrációs-rotációs színkép Közeli infravörös: 400-5000 1/cm A termek (merev rotátorral) Kiválasztás: R ág A rezgés esetén az átlagos atomtávolság a molekulán belül változhat, ezért a rotációs állandó a különböző rezgésállapotban kissé eltérhet. Q ág A két ág között a nullvonal, a többi J a rotációs sáv vonalait adja
HCl molekula alapsávja
Az oscillátor átmenet kijelöli a nullvonalat, a J vonalak a rotációs szerkezetet szolgáltatják
Elektronsáv színkép Közeli infravörös, látható, ultraibolya Az elektronállapot is megváltozik: vonal-sáv-sávrendszer Egyetlen vonal: adott elektron -vibrációs -rotációs állapotból adott elektron- vibrációs –rotációs- állapotba Sáv: adott elektron-vibrációs átmenet során minden rotációs átmenet létrejön Sávrendszer: ha adott elektronátmenet mellett minden rotációs vibrációs átmenet megvalósul
A Franck-Condon elv
A Nap színképének legerősebb vonalai
A két legerősebb sötét vonal