Intergrációtörténet 1. előadás

Mit jelent? Egyesülési folyamat Részeknek egésszé való összeolvadás Beilleszkedés Beolvasztás Hozzácsatolás

Az integráció elmélete II. világháború után kezdtek el vele komolyabban foglalkozni Több integrációs kísérlet ösztönzést adott EU EFTA- Európai Szabadkereskedelmi Társulat NAFTA- Észak Amerikai Szabad kereskedelmi Társulat ASEAN- Délkeleti Ázsiai nemzetek Szövetsége

Definíciók F. Perroux szerint Az integráció két vagy több gazdasági egység egyesülése egy bizonyos egészbe Integráció fogalma alá esik minden olyan folyamat: Amely nagyobb fokú közönségekhez vezet Részek alkalmazkodnak: politika, gazdaság, struktúra Összefonódnak egy magasabb egészbe

Integráció Lehet egy kereskedelmi tömörülés Regionális szabadkereskedelmi blokk Kollektív protekcionizmus és diszkriminációt alkalmaznak Lehet egy gazdasági tömörülés Intézmények formájában valósulhat meg Gazdaságpolitikát is integrálják

Integráció elméletek Az elméletek 3 fontosabb dimenziót vizsgálnak Tartalom Forma Előnyök és hátrányok Költség haszon elemzés

Integráció- Fő formák Béla Balassa szerint Szabad kereskedelem Övezeten belül kereskedelem liberalizált Nincsenek vámok és kvóták Minden tagország külön vámokat,kvótákat alkalmazz Vámkülönbség kijátszása ellen eredetigazolás szükséges – származási hely igazolására- pl. EFTA Vámunió Övezeten belül kereskedelem liberalizált Kívülállókkal szemben már közös vámokat és külkereskedelmi politikát alkalmaznak- EK

Integráció- Fő formák Béla Balassa szerint Közös piac Áruk és szolgáltatások áramlásán túl, övezeten belül a termelési tényezők is szabadon áramlanak Tőke, munkaerő, gépek – pl. EK Egysége piac Teljes liberalizáció nem vámjellegű korlátok leépítése Együttműködés fizikai téren (határformalitások) Technikai szabályok (standardok, előírások) Fiskális szabályozás (adóharmonizáció)

Integráció- Fő formák Béla Balassa szerint Gazdasági Unió A gazdaság politikák integrációja, egységesítés Monetáris szabályozás Nemzeti gazdaságpolitika közösségi szintű egyesítése Közös valuta Politikai Unió Hatalom és törvényhozás átvitele közösségi szintre Parlament, kormányzás, bíráskodás Nemzetek feletti szabályozás (supranational level)

Integráció - Tartalom: elméleti iskolák fejezik ki Liberális vagy neoliberális iskolák Klasszikus közgazdaságtan elméletein nyugszik: Adam Smith Korlátlan szabad verseny és szabad kereskedelem Elméleti iskolák Liberálisok A négy szabadság korlátlan áramlása (termék, szol., tőke, munkaerő, termelési tényezők: gépek) Neoliberálisok- ugyanaz: 4 tényező korlátlan mozgása az egyes egységeken belül és az integrált területek között szabad

Integráció - Tartalom: elméleti iskolák fejezik ki Közgazdaságtani iskolák 4 szabadság intenzív áramlása kapcsolatok és kooperáció segítségével (gazd. integráció) gazdasági növekedés elérhető Kommunikációs és kooperációs iskolák Szintén az áramlás és kooperációval azonosítják De az áramlás követelménye a társadalmi és gazdasági élet valamennyi területének együttműködésére fekteti a hangsúlyt Társadalmi, kulturális, politikai kapcsolatok

Integráció jelentősége A verseny növekedése Hatékonyság növelése, munkamegosztás - specializáció Egy olyan piacgazdasági struktúrának kialakulása, mely versenymechanizmusokon alapszik A piacon az árak kiegyenlítődnek, Az ország szerkezete, tényezők minősége javul Egy integrált gazdasági területet hoz létre Mikro jellegű megközelítés ( termelőből és fogyasztóból indulnak ki)

Integráció és munkamegosztás Munkamegosztás fő jellemzője Kooperáció és integráció Új minőséghez vezet Együttműködés fő formái: kereskedelem, tőke, technikai kapcsolatok, makró szabályozás Eredmény: kölcsönös függés Interdependencia elmélet

Interdependencia elmélet 50 – 60 években alakult ki: Egy adott ország fejlődését Egyensúlyviszonyát Gazdasági stabilitását és teljesítményét befolyásolta

Konfliktus elméleti iskolák Az integráció a: A konfliktusok és viták Feszültségek és az érdek – összeütközésének békés megoldását szolgálják Integráció arra utal: A háborúk és az erőszak kiküszöbölése

Konfliktuselméleti iskolák Az integrációs szervezetek elfogadják és feltételezik a: Közösségi érzést Szolidaritást Politikai és társadalmi kohéziót Valamint intézményrendszereket Egy biztonsági közösség alakul ki ENSZ- világméretű Regionális (EU)

Távolság elméletek A konfliktus forrásaival foglalkozik Konfliktusok viszályok értékelése háború, vita A különbségek és hasonlóság hiányára vezethető vissza Pl. gazdaságban (fejlettség, jövedelem) Kultúra (hagyományok, vallás) Integráció tehát a gazdasági és társadalmi közeledés A távolságok eltüntetése

A másik irányzat: regulációs elméletek (dirigisták) Több elméleti iskola tartozik ide Az integrációt a gazdaságpolitikai oldalról közelítik meg Gazdasági unió a cél Szerintük az integráció csak akkor mehet végbe, ha az állam hatalmát csökkentik és közösségi szinten egységesítik a politikákat

Jan Tinbergen - Holland közgazdász, Nobel díjas Negatív integráció El kell távolítani a mesterséges akadályokat (vám, határ, kvóták) Pozitív integráció Optimális gazdaságpolitikát alakit ki Új intézmények és mechanizmusok kialakítása Meglévő mechanizmusok módosítása Integráció a makro szabályozásról szól

Institucionalisták Az integrációt politikai oldalról közelítik meg A gazdasági integrációt a politikai integrációval kapcsolják össze A politikai integráció –hatalom Nemzeti szintről a nemzetközi közösségi szintre való átvitel

Föderalisták A nemzetek feletti és hatékony közösségi hatalmi struktúrákat és intézményeket hangsúlyozzák Euroföderalisták A hatalom átvitele fontos, mert ha nem, akkor a kormánynak túl nagy a beleszólása pl. versenypolitika, és ezáltal mesterségesen befolyásolhatják a gazdaságot.

Funkcionalista iskolák Az integrációs rendszer jobb működésére fektetik a hangsúlyt Egyre több közös célt és funkciót kell hatékonyabb integrációs szervezetekbe delegálni Gazdasági Politikai Társadalmi Infrastrukturális Vagy katonai funkciók

További elméletek Neo-funkcionalisták Magatartáselméleti felfogások Jólét és belső béke mellet a külső biztonságra fektetik a hangsúlyt Magatartáselméleti felfogások Kölcsönös függésen alapul Az egyes szereplők magatartása és cselekvési lehetősége egyre inkább közösségileg határozódik meg

Összefoglalás – Integráció az iskolák szerint Egyesülő részek közötti jobb munkamegosztás Új minőség és specializáció Formái: kereskedelem Nagyobb hatékonyság Politikai és gazdasági egyesülés Nemzetközi intézmények

Összefoglalás Történelmi folyamat Erőszak:Törzsek egyesülése, nemzetgazdaságok egyesülése Erőszak nélkül, államok feladják szuverenitásukat Globalizálódó világgazdaság

Összefoglalás A nemzetközi integrációt az elméleti irányzatok többsége többszintű folyamatnak tekinti Mikro – munkamegosztás, kooperáció Makro – gazdaság politika és hatalom

Összefoglalás Integráció felfogható mint folyamat és állapot Folyamat Egységek közötti diszkrimináció megszűnése Később állapot A gazdaságok egy nagy egységhez integrálódnak

Összefoglalás Minőségileg az integráció egyre fejlettebb Növekvő hatékonyság Munkamegosztás Függés