Közelgő vihar Út a világháborúba

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az I. világháború
Advertisements

ÉRDEKELLENTÉTEK A BALKÁN KÖZLEKEDÉSI ELÉRHETŐSÉGÉBEN
A bolgárok és a magyarok letelepedésének hatása a délszlávokra
Az 1. világháború.
Az erőegyensúly korszakának vége
Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században
Európa ( ).
A NATO és a Varsói Szerződés
Sodródás a háborúba.
Olaszország külpolitikai helyzete az első világháborút követően
A SZÖVETSÉGES DIPOMÁCIA
„Különös házasságok”, avagy szövetségi rendszerek Európában
Az első világháború
Az I. Világháború Békekötések.
A világ az I. világháború előestéjén
Előadó: Bordás Bertalan
EURÓPA ÉS AZ EURÓPÁN KÍVÜLI VILÁG A SZÁZADBAN
A balkáni „puskaporos hordó”
Az ortodox Európa geopolitikája
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
Úton az újabb háború felé
A NÉMET EGYSÉG MEGTEREMTÉSE
Politikai folyamatok a bécsi kongresszus után
Az I. világháborút lezáró békék
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
Gyarmatosítás.
8.1 Az OMM felbomlása és következményei
Földünk a második világháború után
Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században
A Krími háború
A Magyar Honvédség részvétele NATO missziókban
Nyári Tábor, Hajdúszoboszló
1914.
Némedi István: A nándorfehérvári csata előzményei
Szeiman József A Közel-Kelet 2012-ben.
Európa városi történelme
Európa vallásai.
Az első világháborút lezáró békerendszer, a háború mérlege
A POLITIKA SZEREPE A BALKÁN KÖZLEKEDÉSÉBEN Erdősi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja Pécs, 2006.
A VERSAILLES-WASHINGTONI BÉKERENDSZER
4. tétel: A történelmi Magyarország területfejlesztése az újkorban
Az I. világháború
A balkáni etnikai konfliktusok háttere
A „nagy háború” okai 36. lecke Készítette: Vezér Zalán.
Magyarország az első világháborúban Háromszoros hurrá Ferenc Józsefre.
A független Magyarország bukása Készítette: Nagy György Magyary Károly Általános Iskola és Zeneiskola, Kerecsend, kerecsend.sulinet.hu/okt_anyagok.htm.
A világ az első világháború után. Egy új korszak kezdete  Első világháború  A „nagy háború”  A világ megváltozott  Warum?  anyagban és emberben a.
Szövetségi rendszerek Európa az első világháború előtt
Az első világháború Az első világháború
Európa a forradalmak után A forradalmi hullám utáni Európa Az 1848-as forradalmak nagy részét leverték A feudális kötöttségeket jórészt felszámolták.
AZ I. VILÁGHÁBORÚ I. ÚTBAN A HÁBORÚ FELÉ Régi gyarmattartók Anglia Franciaország Spanyolország Portugália Belgium, Hollandia Cél: megtartani.
Az els ő világháborút lezáró békeszerz ő dések. A nagyhatalmak céljai Anglia: a német gyarmatok megszerzése, és Fr.o. túlzott megerősödését gátolni Franciao.:
A világ az első világháború után
A Szent Szövetség rendszere
A Szent Szövetség Európája
A világháború kezdete július 28. – november 11.
A balkáni lőporos hordó
A nagyhatalmak.
A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1900 és 1914 között
Orosz geopolitikai és geoökonómiai érdekek a Duna mentén
Európa peremén: A Török Birodalom hanyatlása
A brit birodalom („A világ műhelye”).
Az első világháború.
AZ ANTIFASISZTA KOALÍCIÓ GYŐZELME
Szövetségi rendszerek
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
A felvilágosodás elterjedése
1. A BALKÁN- FÉLSZIGET.
A gyarmatosítás folyamata
Előadás másolata:

Közelgő vihar Út a világháborúba 1870-1914

Nagyhatalmi konfliktusok Francia-angol gyarmati konfliktus Afrikában Német behatolás Közép-Afrikában Orosz-angol ellentét Irán és Afganisztán területén Német, angol, francia és orosz behatolás Kínában Angol-francia érdekellentét Hátsó-Indiában Nagyhatalmi konfliktusok

A Berlin-Bagdad vasút Francia-angol küzdelem Marokkó birtoklásáért Orosz behatolás a Balkánra, pánszlávizmus Angol-német ellentét Törökországban és a Közel-Keleten

Cél: Franciaország elszigetelése BISMARCK EURÓPÁJA Cél: Franciaország elszigetelése

HÁROM CSÁSZÁR SZÖVETSÉGE (1873) KETTŐS SZÖVETSÉG (1879) HÁRMASSZÖVETSÉG (1882) VISZONTBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS (1887) FÖLDKÖZI-TENGERI ANTANT (1887)

BERLINI KONGRESSZUS 1878

BISMARCK BUKÁSA

NÉMET FLOTTA- FEJLESZTÉS

Az antant létrejötte A bismarcki politika bukása

Francia-orosz szövetség (1894) 1.Francia-orosz szövetség (1894) 2. Angol-francia szívélyes szerződés (kettős antant) (1905) 3. Angol-orosz egyezmény (Hármas antant, 1907)

Flottaépítési verseny (1890-1914))*

Összeütközés a Távol-Keleten Az orosz-japán háború 1905-1907

A csuzimai hajótemető

A keleti kérdés A Balkán mint puska-poros hordó

A Balkán-krízis és hatásai » Oroszország és az OMM érdekellentéte Törökország balkáni területeinek felosztásával kapcsolatban Az orosz terjeszkedés okai: román, szerb, bolgár, görög irány az ortodox testvériség miatt szerb, bolgár szláv testvériség miatt (pánszlávizmus) » Az OMM célja a történelmi terjeszkedés Bosznia, Szerbia és Bulgária irányába

Balkáni háborúk 1. 1875 Bulgáriában felkelés a törökök ellen 1877 orosz beavatkozás a gyenge Török Birodalom ellen (Budapesti megállapodás*) 1877-78 balkáni háború (orosz↔török) 1878-ra létrehozták Nagy-Bulgáriát 1878 Berlini Kongresszus: → a nagyhatalmak félnek az orosz térnyerésétől → jelentős területek maradtak török kézen

A Balkán a XX. század elején

Berlini Kongresszus következményei 1879 után Az OMM megszállta (okkupálta) Bosznia-Hercegovinát Nagy-Bulgária jelentős területeket vesztett, Törökország megmaradt Románia (OMM és német orientáció) és Szerbia (oroszbarát állam) önállóságot kapott » A három császár szövetsége fellazult (OMM-No.)

Balkáni háborúk 2. » a térség eseményeit áthatotta a nacionalizmus és a nagyhatalmi érdekek, befolyási övezetek kérdése BALKÁN: - „Európa puskaporos hordója” Szerbia az első összeütközési felület (orosz↔osztrák) 1908 Boszniát annektálta a Monarchia 1912 első balkáni háború oszmán-törökök ↔ szerbek, bolgárok, görögök 1913 második balkáni háború bolgárok ↔ szerbek, görögök, m.negróiak, románok A törökök végleg kiszorultak a Balkánról Bulgária óriási területeket veszített