AZ ELHIBÁZOTT BÉKE

Az antant végső csapása A frontvonal közepe táján, Amiensnél 1918. augusztus 8-án indult a második antant támadás, ami néhány óra alatt nemhogy áttörte a német vonalat, hanem mögé kerülve be is kerítette a császári csapatok számottevő részét. Ez volt a német hadsereg "fekete napja". A front más szakaszain is hasonló sikereket értek el az antant csapatai, a németek számára az egyetlen reményt az jelentette, ha visszavonulnak és megerősített védelmi állásokat építenek ki. Szeptember 28-án már gyakorlatilag a legfelsőbb német hadvezetésben is eldőlt, hogy fegyverszünetet és békét kell kérni, mert az antant csapatait feltartóztatni nem lehet.

1918 őszén a központi hatalmak sorra fegyverszünetet kértek: szeptember 29-én Bulgária, október 30-án Törökország, november 3-án a Monarchia, november 11-én Németország. 1918. november 11-én Németországgal a compiégne-i erdőben egy vasúti kocsiban írták alá a fegyverletételt. Az első világháborút lezáró békesorozatot Párizs környéki békéknek nevezzük. Ezek színhelyei:

Versailles, 1919. június 25. Németország Saint Germain, 1919. szeptember 10. Ausztria Trianon, 1920. június 4. Magyarország Neuilly, 1919. november 27. Bulgária Sèvres, 1920. augusztus10. Törökország

EURÓPA 1914

EURÓPA 1919

Georges Clemenceau (Franciaország) David Lloyd George (Nagy-Britannia) A NÉGY NAGY Georges Clemenceau (Franciaország) David Lloyd George (Nagy-Britannia) Woodrow Wilson (Egyesült Államok) Vittorio Emanuele Orlando (Olaszország)

A WILSONI 14 PONT

1. Nincs többé titkos diplomácia 2 1. Nincs többé titkos diplomácia 2. A tengerek és kereskedelem szabadsága 3. A lehetőségekhez mérten az összes gazdasági megszoritás elháritása. 4. Leszerelési egyezmény 5. Minden gyarmati igény pártatlan szabályozása 6. A központi hatalmak által megszállt orosz terültek kiürítése 7. Belgium helyreállítása 8. A megszállt francia területek kiürítése, Elzász és Lotharingia Franciaországhoz csatolása 9. Az olasz határokkal kapcsolatos konfliktusok rendezése a jól meghatározható nemzeti határoknak megfelelően

10. Az Osztrák-Magyar Monarchia népeinek szabad fejlődése 11. Románia, Szerbia (kijárattal a tengerhez) és Montenegro kiürítése és visszatérítése 12. Az Oszmán Birodalom szabad fejlődése és a Dardanellák megnyitása 13. Egy független lengyel állam létrehozása beleszámítva minden olyan területet, amelyeket kétségtelenül lengyel lakosság lak, szabad kijárattal a tengerhez 14. A nemzetek általános összefogása a politikai függetlenség és területi sérthetetlenség biztosítására (a Népszövetség alapgondolata, az annexió (bekebelezés) tilalma, nemzetek önrendelkezési joga)

Köztes-Európa: Német-ország és Orosz-ország játszótere

A német békeszerződés 1.területi korlátozások Elzászt, és Lotharingiát Franciaországhoz csatolták, majd 1923-ban a Ruhr vidéket is megszállták a Franciák Újra létrehozták Lengyelországot (K-Németországból és Ny-Oroszországból) Danzig szabad város marad, mind a 2 ország tulajdona, hagytak egy folyosót a 2 Német rész között (corridor) Csehek: Szudéták területét kapták meg Németországtól 2.katonai korlátozások Francia és Németország között, a Rajna Német országi oldalán 50-km-es körzetben katonák nélküli övezetet hoztak létre, Németországnak le kellett állítania a hadászati eszközök gyártását, és a hajógyártást is. Hadsereg: 100 000 fő, egyedüli felelős a háborúért

3.kártérítések 400millió aranymárka kártérítést kellett fizetniük: nem tudnak fizetni- újabb területi veszteségek (1923: Ruhr vidék megszállása: Franciaországé lett) Saar-vidék: 1935-ben népszavazás dönti el, hova akar tartozni (Fro. Vagy Németo.) 4.egyéb korlátozások Anschluss: nem egyesülhetnek az osztrákokkal

Saint-Germaini béke(Ausztria) 1.területi tagolódások csak egy egész kicsi területet veszítettek el: ezért a kis területi csonkolásért még kárpótlást is kaptak: Megkapták Magyarországtól Burgenlandot (arra hivatkozva, hogy ott Németek élnek) Sopronban népszavazást tartanak, hogy hova akarnak tartozni, és Magyarországot választották

Törökország Sévresi béke (Törökök) 1.területi csonkolások egész Európai területüket elvesztették, kivéve Isztambult és környékét megszűnt európai nagyhatalom lenni Boszporusz, Dardanellák nemzetközi felügyelet alá Törökország nagyon sok területet elveszített, emiatt nagyon nagy mértékű volt a felháborodás: 1923 július Lausanne, békemódosítás:többet kap az európai területekből Népirtás: örmények

Magyarország: trianoni béke (lásd ott)

Az elhibázott béke John Maynard Keynes közgazdász: abszurd, hogy ilyen magas a jóvátétel. A nemzetközi gazdasági rendszernek szüksége van a német piacra. Foch francia marsall: „Ez nem béke, csak fegyverszünet 20 évre”

Az a célom, hogy bebizonyítsam: egy karthágói békeszerződés gyakorlatilag nem helyes, sem nem lehetséges. Az az irányzat, melyből ez az elgondolás ered, tekintetbe veszi a gazdasági tényezőt, mégis átsiklik a jövőt megszabó gazdasági tendenciákon. Az órát nem lehet visszaállítani. Nem lehet Közép-Európa 1870-es állapotát helyreállítani anélkül, hogy elő ne idézzenek olyan feszültségeket Európa szerkezeti felépítésében, ne engedjenek szabadjára olyan emberi és szellemi erőket, melyek határokon és fajtákon túllépve garanciáinkat, intézményeinket és fennálló társadalmi rendünket is legyűrnék.

A NÉPSZÖVETSÉG A Népszövetség (Nemzetek Szövetsége) az ENSZ elődje. Létrehozását a párizsi békekonferencia írta elő 1919-ben, amelyben elsősorban Woodrow Wilson amerikai elnök javaslatára alkotta meg a Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) Egyezségokmányát, amelyet aztán beiktattak valamennyi békeszerződésbe.

Az alapító okmány szerint a „Magas Szerződő Felek avégből, hogy a békét és biztonságot előmozdítsák …kötelezettséget vállalnak a háború elkerülésére, …nyílt becsületes nemzetközi összeköttetést tartanak fenn, …a nemzetközi jog szabályait ezentúl a kormányok kölcsönös magatartásának valóságos zsinórmértékéül határozottan elismerik, …mindennemű szerződéses kötelezettségnek lelkiismeretes tiszteletben tartását biztosítják…"

A Népszövetség székháza Genfben volt, két legfőbb szerve a Közgyűlés és a Tanács. A Tanácsnak először négy (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán), később hat állandó tagja volt (Németország 1926 szeptemberében, a Szovjetunió 1934 szeptemberében lett a Tanács tagja). A központi szervek munkáját autonóm szervezetek egészítették ki: a hágai székhelyű Állandó Nemzetközi Bíróság (ítélethozatal vitás ügyekben) és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (a munkafeltételek nemzetközi normáinak kidolgozása, ellenőrzése).