A nemzeti és etnikai konfliktusok kezelésének lehetséges megoldásai Ottlik Lászlónak a Magyar Szemlében megjelent tanulmányai alapján Dr. Vizi László Tamás főiskolai tanár, oktatási rektorhelyettes Budapest, 2014. április 15. Társadalmi konfliktusok- társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)

Ottlik László Munkásságáról vajmi kevés feldolgozás született. (Major Zoltán: Egy elhallgatott modern konzervatív: Ottlik László. Új Magyarország, IV. évf. 1994.; Szabadfalvi József: Egy elfeledett társadalomtudós. Magyar Szemle, Új folyam XV. 3-4. szám 2013. október.) Életéről sem sokkal többet: 1895. október 7-én született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán szerzett diplomát. Harcolt az első világháborúban (keleti front) és számos kitűntetést szerzett. (Károly csapatkereszt, Magyar Érdemrend középkeresztje) 1927-ben egyetemi magántanár lesz. Még ebben az évben fél évet tört Berlinben, de volt a Collegium Hungaricum bécsi ösztöndíjasa is.

Ottlik László A kecskeméti református jogakadémia a jog- és állambölcselet tanára A központi közigazgatásban is dolgozik. (1929-ben miniszteri titkár) A Miniszterelnökség Kisebbségi Osztályán, mint miniszterelnökségi osztálytanácsos tevékenykedett. 1941. február 9-én kinevezték a kolozsvári egyetem jogi karának nyilvános rendes tanárává, ahol politikát oktatott. 1944 júniusában családostul Kolozsvárról Budapestre menekült. Buda ostroma idején otthonából 1945. január 29-én eltávozott, ekkor látták őt utoljára. A család később sem bukkant a nyomára.

Ottlik László tudományos munkássága Ottlik tudományos munkássága alapvetően négy nagy területre tagolható: politikatudomány, [A politikai rendszerek (1939); A politikai rendszerek története  (1940); Bevezetés a politikába (1943)] szociológia, állam- és jogbölcselet, (a marxizmus, a szocializmus és a kapitalizmus, valamint a korabeli munkásmozgalom elméleti és gyakorlati problémái foglalkoztatták) nemzeti és kisebbségi problémák Ottlik a Magyar Szemlében, szemle-esszéiben ill. tudományos értekezéseiben fejtette ki ezzel kapcsolatos álláspontját, véleményét. (Nem akadémikus jellegű tudományosság, hanem aktuális témaválasztású, széles horizontú kitekintés és egyben olvasmányosság!) Publikált még a Társadalomtudomány, az Athenaeum, a Magyar Kisebbség, a Magyar Külpolitika és a Magyar Munkás Szemle hasábjain, illetve külföldi periodikákban is közölték tanulmányait recenzióit.

A Magyar Szemle 1927-1944

A Magyar Szemle 1927-1944 A Magyar Szemle kulturális, világnézeti és politikai folyóiratot 1927-ben a Magyar Szemle Társaság indította el (elnöke Bethlen István) Alapító szerkesztője Szekfű Gyula volt, majd 1938 decemberétől Eckhardt Sándor. Az első szám 1927 szeptemberében jelent meg, majd egészen 1944 márciusáig havonta. Szellemi arculatára a reformkonzervativizmus, mellett a szellemtörténeti irányultság volt a jellemző. A Magyar Szemle elkötelezte magát az ország korszerűsítése és reformja mellett. Vallotta, hogy ezt úgy érheti el, ha a nemzeti és az európai gondolatot egyesíti, és ezáltal megteremti azt a politikai középutat, amely mellett a lap szerkesztői és szerzői elkötelezték magukat.

„Új Hungária felé”. Magyar Szemle IV. kötet, 1 „Új Hungária felé” Magyar Szemle IV. kötet, 1. (13) szám, 1928 szeptember „Nincsen jó magyar ember, aki kételkednék abban, hogy a Szent István Birodalom terület egysége előbb-utóbb helyre fog állni.” A magyar nacionalizmus elemzése – a világháború előtti és utáni. Neonacionalizmus: a mai, magára hagyott magyarnak nacionalizmusa más kell hogy legyen, mint ami háború előtti volt! Nem lehet célja a belső expanzió! Neopatriotizmus: „Szent István hagyatéka nem kisebbségé és nem többségé, nem uraké és nem magyaroké csupán, hanem mindazoké, akiknek ősei a Kárpátok ölén nyugszanak, akik véreztek vagy izzadtak ezért a földért…” El kell felejteni a megosztó ellentéteket! Neheztelés, bántódás és előítélet nélkül! Új kiegyezésre van szükség a Kárpát-medencében!

„…nemcsak a róna vesztette el a bérceket, hanem a bércek is elvesztették a rónát.” Ki járt jobban? Jobban járt-e valaki? „Egyedül nekünk maradt meg vigasztalásul Hungária csodás és megragadó történetének minden mély és örök igazság- és propagandaértéke.” Az új országok is sokat vesztettek az új országok megszületésével! A kisebbségek elnyomásának módozatai Ottlik szerint: 1. Egy célkitűzés akadályozása; (1918 előtti magyar gyakorlat) 2. Egy embercsoport szellemi egységének és integritásának a megbontása; 3. Egy embercsoport anyagi boldogulásának a megakadályozása „sőt fizikai épségének aláaknázása”. (utódállamok gyakorlata. De! a szlovákok, erdélyi románok és a horvátok is ezt kell, hogy megéljék!) Az Ottlik-féle javaslat – a Szent Istváni Birodalom Horvátok: „erkölcsileg, politikailag megalázva, anyagilag kizsákmányolva nyögnek a szerb ‘fajtestvér’ uralma alatt.” Megoldás: magyar-horvát föderatív unió!

A Szent Istváni Birodalom Szlovákok: „az autonómia programjával boldogan térnének vissza az őshazába.” DE: hol legyen a magyar-szlovák belső határ?

A magyar-szlovák (tót) és az erdélyi A magyar-szlovák (tót) és az erdélyi problematika feloldásának ottliki terve Ha a Felvidéken belső határ a trianoni, akkor: teljes autonómia mellett „olyanféle megoldásra volna szükség, mint a Délafrikai Unióban, ahol a két uralkodó nyelv a holland és az angol egyenjogúságot élvez.” Erdély földrajzi keretei világosak! Erősek a partikularisztikus hagyományai! Cél: az autonóm Erdély! De: elengedhetetlen, hogy felnőjön egy új erdélyi politikai elit, akikben nincsen ek benne az 1918 előtti magyarellenesek görcsök. Ők a Regátbeli Románia helyett az autonóm Erdélyt fogják választani. Ruténföld: a terület autonómiája nem kérdés, hiszen azt nemzetközi szerződések is garantálják.

Új Hungária –Szent István Birodalma „… Szent István Birodalma nem kizárólag a miénk…” hanem az itt élő magyar és nem magyar népességé együtt! Új Hungária nem más, mint a Szent István-i Birodalom, mely keret és lehetőség magyarok és nem magyarok békés együttélésére! Politikai értelemben: Új Hungária a teljes revízió programja! Az Új Hungária kritikája: - feltételezi, hogy a napszavazáson Magyarországot választják a nem magyar ajkú népek; - felnőtt-e egy új erdélyi román elit, s úgy gondolkodik-e mint Ottlik? - megvan-e az az érzelmi kötődés a Szent Istváni Birodalomhoz, a nem magyar népekben, mint amit Ottlik gondolt? - miért nem szólt a délvidéki és burgenlandi magyarságról a szerző? - tekinthető-e mindez a hivatalos magyar külpolitikának?

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Társadalmi konfliktusok- társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)