Magyarország története 1914–1945 Követelmények A félév tematikájának logikai vázlata Hagyományos képzés TOR-041002, TOR-078002, TORN090102 BA III. évfolyam MNSB110104, TENB050501, TONB050501 2010/2011. I. szemeszter © Vonyó József

Az előadás tematikája és szerkezete 1. Tematika, kötelező és ajánlott irodalom: CooSpace Tanszéki honlapon: Letölthető dokumentumok/ Magyarország története 1914–1990 2. Előadók: Vonyó József, Hornyák Árpád, Slachta Kriszta, Bánkuti Gábor

Követelmények I. SZÁMONKÉRÉS MÓDJA Szóbeli kollokvium II. TARTALMI KÖVETELMÉNYEK Magyarország 1914–1944 közötti története (gazdaság, társadalom, politika, művelődés) alapvető tényeinek, folyamatainak és összefüggéseinek átfogó és alapos ismerete, az előadások és a kötelező irodalom alapján.

Az összefüggések alapvető logikai szerkezete Előzmények Belső viszonyok, lehetőségek Alkotmányos keretek Külpolitikai feltételek Nemzetközi helyzet Gazdasági viszonyok Gazdaságpolitika Társadalmi szerkezet, szociális viszonyok Társadalompolitika (szociálpolitika, egészségügy stb.) Uralkodó eszmék, műveltség, közgondolkodás Oktatás- és művelődéspolitika A társadalom politikai tagoltsága, pártviszonyok, politikai erőviszonyok Államszervezet, intézményrendszer Külpolitika

Magyarország 1914–1944 közötti történetének logikai vázlata © Vonyó József

Előzmények és feltételek Magyarország (Magyar Királyság) egy európai hatalom, az Osztrák-Magyar Monarchia korlátozott szuverenitással rendelkező részállama nem önálló állam

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 1. – Államszervezet Közös Nincs önálló Uralkodó (királyság, perszonálunió) Külügy Külügyminisztérium Diplomáciai testület Hadügy Pénzügy (a fentieket finanszírozó) Valuta Jegybank Önálló Belügy Országgyűlés Kormányzat Közigazgatás Bíráskodás Karhatalom Vallás- és oktatásügy Egészségügy Korlátozott Hadügy (Honvédség) Pénzügy (a belügyi területek finanszírozása)

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 2. – Gazdaság I. Az OMM lényegében önellátásra képes egységes gazdaság és védett, belső (birodalmi) piac Alapja: A 18. században kialakult munkamegosztás az eltérő adottságokkal rendelkező tartományok között gazdasági szerkezettel Kettős vámrendszer Közös valuta, egységes pénzügyi rendszer II. Következmények – Magyarország vonatkozásában Hátrány (?) Előny Aránytalan gazdasági és iparszerkezet mezőgazdaság élelmiszer és nehézgépgyártás túlsúlya védett piac a magyar termékeknek relatíve olcsó importáru (iparcikkek) technológiák, munkaerő biztosítása

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 2. – Gazdaság b Előny Államilag is támogatott modernizáció A gazdaság tőkés átalakulása Modern pénzügyi közlekedési hírközlési infrastruktúra kialakulása Technikai-technológiai fejlődés

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – Társadalom A birodalom és a fejlődő gazdaság igényei és hatásai 1. A lakosság nemzetiségi és vallási tagoltsága török utáni betelepül(-ít)ések belső mozgások a 19. században Soknemzetiségű állam – etnikai tömbök keveredése Felekezeti sokszínűség – részben etnikumhoz kötődve

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – Társadalom 2. A társadalom szerkezetének átalakulása a) RENDI KAPITALISTA b) Új társadalmi rétegek Nagytőkések (pénz-, ipari és kereskedő) Ipari munkásság Polgári középosztály (ipar, kereskedelem, értelmiségi pályák) nagyrészt nem magyar (zsidó, német, cseh, morva, krajnai stb.)

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – Társadalom c) A tradicionális rétegek helyzetének változásai (fő tendenciák) arisztokrácia birtoka, társadalmi súlya és politikai hatalma megmarad köznemesség vagyonvesztés tradicionális társadalmi pozíciók őrzése (hivatalnoki, katonatiszti pálya) városi polgárság polgári középréteg része telkes jobbágyság (személyileg szabad) birtokos paraszt – piaci viszonyok között vagyoni differenciálódás zsellérek mg. cseléd, mg. munkás ipari munkás, városi segédhivatalok kivándorlás

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – Társadalom d) Társadalmi konfliktusok Agrár (úri és parasztbirtokosok) Merkantil (kereskedelmi és banktőke) Hagyományos rétegek Keresztény/magyar Új rétegek Zsidó/idegen Munkáltatók Munkavállalók birtokosok mg. munkások tőkések munkások Magyar kormányzat Nemzetiségek (mozgalmak)

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 4. – Szellemi élet 1. A kultúra terjedése Köz- és felsőoktatás Tömegtájékoztatás fejlődése Kultúra 2. Új szellemi–politikai áramlatok Újkonzervatív áramlatok agráriusok A hagyományos (agrár-, keresztény) érdekek és értékek védelme politikai katolicizmus Polgári liberalizmus Polgári radikalizmus Szocializmus (marxizmus) Radikális konzervativizmus (jobboldali radikalizmus) politikai antiszemitizmus erős állam, etatizmus

Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 5. – Politika 3. A pártrendszer módosulásai Hagyományos keret: közjogi alap Új szerveződések (pártok, mozgalmak): Újkonzervatív áramlatok agráriusok Gazdaszövetség politikai katolicizmus Katolikus Néppárt Polgári liberalizmus Polgári Demokrata Párt Polgári radikalizmus Országos Polgári Radikális Párt Szocializmus (marxizmus) MSZDP Agrárszocialista mozgalmak Radikális konzervativizmus (nincs politikai szervezet) Kisgazdapárt

Az ország belső helyzete A „nagy háború” Nemzetközi feszültségek és konfliktusok halmozódása Bécsi kezdeményezés – magyar támogatás Hatásai Az ország belső helyzete A gazdaság kimerülése A hadi- potenciál gyengülése Az antant hatalmak erőfölényének kialakulása Nemzetközi helyzet Lakosság terhei Társadalmi feszültségek, konfliktusok Politikai ellenzék erősödése Nemzetiségek elszakadási törekvései Vereségek Az OMM szomszédainak és elszakadó kisebbségeinek támogatása Hadifoglyok Oroszországban

FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON 1918–1919 2008. szeptember 23. Vonyó József

A Népköztársaság 1. Az OMM felbomlása Belső viszonyok, lehetőségek Önálló magyar állam létrejötte A győztes hatalmak katonai és politikai fölénye Külpolitikai feltételek Nemzetközi helyzet A régi kormányzat felbomlása A régi hatalmi elit befolyását és hatalmát veszti Az ország szuverenitása korlátozott, a győztes hatalmak nem ismerik el Demokratikus ellenzéki pártok hatalmon Államforma: népköztársaság Nemzetiségek elszakadása Polgári demokratikus program

Az ország belső helyzete A népköztársaság 2. Az ország belső helyzete Kimerült gazdaság, elszigeteltség A kormányzat kül- és belpolitikai helyzetének fokozatos romlása, bázisának elapadása A győztes hatalmak nem támogatják az ország integritásának fennmaradását (Vix-jegyzékek) Nemzetközi helyzet Társadalmi feszültségek, konfliktusok nem csökkennek Új konfliktusok (korábbi elitek szembenállása) Politikai ellenzék erősödése Jobb és baloldali ellenzéki pártok, egyesületek Nincs hadsereg A hatalom átadása az MSZDP-nek Új államok alakulása, szomszédos államok területfoglalásai A fegyveres erő kommunista, szociáldemokrata befolyás alatt Az OMM szétesése

A Népköztársaság 3. – kormánypártok 1918. november 1. – 1919. január 11. Függetlenségi és 48-as Párt (Károlyi Mihály) Magyarországi Szociáldemokrata Párt Országos Polgári Radikális Párt (Jászi Oszkár) 1919. január 11. – 1919. március 20. Függetlenségi és 48-as Párt maradéka (Károlyi Mihály) Országos Polgári Radikális Párt Kisgazdapárt (Nagyatádi Szabó István)

A Népköztársaság 4. – ellenzéki erők Politikai pártok Kommunisták Magyarországi Pártja Keresztényszocialista Néppárt (1918. decembertől aktivitás – Giesswein Sándor) Országos Földmíves Párt (1918. december) Magyar Polgári Párt (1919. január eleje) Függetlenségi és 48-as Párt (1918 december – 1919. január 14: Lovászy Márton) Nemzeti Egyesülés Pártja (1919. február 18. – Bethlen István)) Egyesületek Nemzetvédelmi Szövetség Magyar Országos Véderő Egyesület Ébredő Magyarok Egyesülete

Magyarország ideiglenes határai 1918–1919

A tanácsköztársaság létrejötte A társadalmi elégedetlenség növekedése (paraszti rétegek, munkásság) MSZDP irányítása a baloldaliak kezében Egyedül nem vállalják a kormányzást Megegyezés a KMP-vel Magyarországi Szocialista Párt Magyar Tanácsköztársaság

A tanácsköztársaság ÖSSZEOMLÁS Belső viszonyok, lehetőségek Radikálisan új hatalmi rendszer – Proletárdiktatúra A győztes hatalmak katonai és politikai fölénye Külpolitikai feltételek Nemzetközi helyzet A tulajdonviszonyok teljes átalakítása A szellemi élet (kultúra) radikális átformálása (egyház- és vallásellenesség) Az ország szuverenitása korlátozott, a győztes hatalmak nem ismerik el Terror alkalmazása A társadalom nagy részének ellenállása Katonai intervenció Ellenforradalom ÖSSZEOMLÁS

A tanácsköztársaság – államgépezet Hatalmi ág OMM Tanácsköztársaság Törvényhozás Kétkamarás Országgyűlés Tanácsok Országos Gyűlése Végrehajtó hatalom Kormány Kormányzótanács Helyi igazgatás Önkormányzatok/jegyzők Tanácsok Rendvédelmi szervek Csendőrség/rendőrség Vörös Őrség Bírói szervezet Polgári bíróságok Hagyományos bíróságok Forradalmi (rögtönítélő) bíróságok Hadsereg Honvédség Vörös Hadsereg

A tanácsköztársaság – tulajdonviszonyok, gazdaság Államosítások („szocializálás”) Ipar – 20 főnél többet foglalkoztató üzemek Nagykereskedelem Bankok Mezőgazdaság – 100 Kh-nál nagyobb birtokok – szövetkezetek létesítése Oktatási és kulturális intézmények Kultúrpolitikai intézkedések Lakások, nyaralók Szociálpolitikai intézkedések

Intervenció és honvédelem

A Magyar Tanácsköztársaság határai

Új státusú állam OMM szétesése Trianoni béke Egy európai hatalom erősen korlátozott szuverenitással rendelkező részállamából önálló kisállam A győztes hatalmak által korlátozott mozgástérrel (revízió, az uralkodó személye, hadseregszervezés stb.) Új területüket védő, ellenséges államok gyűrűjében

A hatalmi viszonyok alakulása 1919–1921 A tanácsköztársaság után hatalmi vákuum 1. Potenciális hatalmi tényezők Irányzat Politikai berendezkedés Hatalmi potenciál Hagyományos elit OMM módosított rendszere Vagyon- és társadalmi tekintélyvesztés, a politikai intézmények felbomlása Jobboldali radikálisok (Katonai) diktatúra Egyedüli fegyveres erő Demokratikus irányzatok (polgári demokraták és radikálisok, MSZDP) Polgári demokrácia (1918) Vezetők emigrációban, társadalmi támogatottság jelentős gyengülése Politizáló birtokos parasztság A hagyományos keretek – a parasztság politikai befolyásának növelésével (közigazgatás demokratizálása) Legnagyobb társadalmi támogatottság Nincs kormányképes vezető csoport

A hatalmi viszonyok alakulása 1919–1921 2. Az ország nemzetközi helyzetének döntő szerepe A győztes hatalmak Önálló A Habsburg-házzal szakító A polgári jogállamok kritériumait teljesítő államot ismernek el (békekonferencia) Konszolidáció a konzervatív-liberális hagyományos elit vezetésével

Kihívások 1. 1. Magyarország új státusa A Monarchia megszűnése – önálló államiság Államszervezet államforma (királykérdés), kormányzat szerkezete Gazdaság Rendezetlen nemzetközi helyzet – békekötés Revízió Külpolitikai elszigeteltség (kisantant és szövetségesei) Szövetségesek keresése – a revízió érdekében is A határon kívül került magyarság védelme

Kihívások 2. 2. Belpolitikai konszolidáció Az instabilitás felszámolása Mi biztosítja a nemzet jövőjét? Mi az állam elsődleges feladata? Milyen legyen az államszervezet? Kié legyen a hatalom? Ki részesedjék a hatalomból? A monarchia és a forradalmak korának tapasztalatai módszerek, taktika a politikai akaratérvényesítésben

Kihívások 3. 3. Gazdasági stabilizáció Vagyonvesztés [háborús veszteség (+megszállók) pótlása + jóvátétel] Szerkezeti problémák Monarchia szétesése Területveszteség Ezekből fakadóan: Piacvesztés Nyersanyagok – termelőkapacitás – piac egyensúlya felborult Pénzügyigazgatás, valuta, jegybank Megváltozott településszerkezet és infrastruktúra Egészségtelen birtokszerkezet Tőkehiány

Kihívások 4. 4. Társadalmi feszültségek, megoldatlan kérdések (Az addigi gazdasági társadalmi fejlődés következményei – a forradalmak tapasztalatai) Földkérdés (mint társadalmi probléma) Munkáskérdés Szociális problémák Gazdasági érdekképviselet Politikai jogok Menekültek A „középosztály” problémája Oktatás, kultúra Zsidókérdés Nemzetiségek

Az összefüggések alapvető logikai szerkezete Előzmények Belső viszonyok, lehetőségek Alkotmányos keretek Külpolitikai feltételek Nemzetközi helyzet Gazdasági viszonyok Gazdaságpolitika Társadalmi szerkezet, szociális viszonyok Társadalompolitika (szociálpolitika, egészségügy stb.) Uralkodó eszmék, műveltség, közgondolkodás Oktatás- és művelődéspolitika A társadalom politikai tagoltsága, pártviszonyok, politikai erőviszonyok Államszervezet, intézményrendszer Külpolitika

Egy példa – a népszövetségi kölcsön 1. Okok – célok Megoldandó feladatok Probléma jellege A probléma gyökere Annak jellege Forráshiány Gazdasági Háború, forradalmak Politikai A gazdaság szerkezeti problémáinak megoldása OMM felbomlása Önálló valuta megteremtése Infláció felszámolása Jóvátétel fizetése Háborús vereség Politikai, katonai

Egy példa – a népszövetségi kölcsön 2. Feltételek, körülmények Általános feltételek Megnyilvánulási formája Jellege Belépés a Népszövetségbe Az alapokmány elfogadása (trianoni béke megerősítése) Külpolitikai A nagyhatalmak érdeke A térség konszolidálása Parlamentáris keretek Döntés politikai vitákat követően Belpolitikai Politikai erőviszonyok Egységes Párt abszolút többsége, belső viszonyai Az uralkodó elit mentalitása, politikai felkészültsége A gazdasági és külpolitikai szituáció reális mérlegelése Szellemi, mentális

Egy példa – a népszövetségi kölcsön 3. Következmények Általános feltételek Megnyilvánulási formája Jellege A gazdasági problémák megoldása Államháztartás szanálása Gazdasági Új valuta (Jegybank) Külföldi magántőke ösztönzése Jóvátétel törlesztése Külpolitikai Nemzetközi kapcsolatok normalizálódása Kulturális beruházások Tudományos intézetek Kulturális Egyetemek Közoktatás Politikai viták Fajvédők kiválása a kormánypártból Belpolitikai