A KLASSZICIZMUS MAGYARORSZÁGON

Általános kép A 18. század utolsó éveiben kezdődő klasszicizmus művészete hazánkban a virágzó művészeti korok közé tartozik. Városiasodás, iparosodás indul meg, a kereskedelmi élet fellendül Magyarországon a polgári átalakulásért, az ipar és a kereskedelem szabadságáért folytatott harc egybefonódott az ország függetlenségéért vívott harccal. Vezetője nem a polgárság volt, hanem elsősorban a köznemesség.

NYOMDÁSZAT

Kizárólagos monopólium a tankönyvkiadásra -1779 Kiadványai Egyetemi Nyomda –Buda 1777 Kizárólagos monopólium a tankönyvkiadásra -1779 Kiadványai A pesti Trattner Nyomda A Landerer nyomda Kisebb vidéki nyomdák Trattner János Tamás

IRODALOM

A klasszicista irodalom kibontakozása: a 18. század utolsó harmadában kezdődik Első szakasz: antik formanyelv „klasszikus triász” Rájnis József (1741–1812) Baróti Szabó Dávid (1739–1819) Révai Miklós (1750–1807) Baróri Szabó Dávid Rájnis József Révai Miklós

Csokonai Vitéz Mihály (17773-1805) Második szakasz: Kazinczy vezetésével : az irodalom önállósodik, jelentős magyar nyelvű művek születnek Bessenyei György (1747-1811) Kazinczy Ferenc (1759-1831) Csokonai Vitéz Mihály (17773-1805) Kazinczy Ferenc Bessenyei György Csokonai Vitéz Mihály

Virág Benedek 1754-1830 Kis János 1770-1846 Berzsenyi Dániel 1776-1836 Dukai Takács Judit 1795-1836

SZÍNHÁZ

Az iskolai színjátszás Kastélyszínházak A hivatásos színjátszás kezdetei Kelemen László színtársulata Kótsi Patkó János színtársulata

SAJTÓ

MAGYAR MUSEUM 1788-1793 Külföldi minták A lap megindítása A szerkesztők A tartalom Támadások Batsányi Kazinczy Baróti Szabó Dávid

ORPHEUS 1789-1790 A lap megindítása A szerkesztő Programja Szerzők A kiadás és a terjesztés problémái Kazinczy

MINDENES GYŰJTEMÉNY 1789-1792 A lap megindítása -Komárom és a Komáromi Tudós Társaság A szerkesztő: Péczeli József A lap programja A tartalom A munkatársak Az előfizetők Értékelés PÉCZELI JÓZSEF

URÁNIA 1794-1795 A szerkesztők: Kármán József -Pajor Gáspár A folyóirat célja Támogatók -munkatársak A cenzúra A folyóirat tartalma Az előfizetők A lap megszűnése

ÉPÍTÉSZET

1808-ban József nádor vezetésével alakul a Szépészeti Bizottság. Városrendezési és korszerűsítési tervek, egységes szempontok szerinti építési engedélyek kiadásával elsősorban Pest, de példájára több városunk is a kor igényeinek megfelelő szintre emelkedik. Az ókor idézése helyett inkább a hasznosság, a józan mértéktartásból fakadó gyakorlati szempont érvényesül.

A korszak jelentős építészei Klasszicista építészetünk kiemelkedő mesterei: Pollack Mihály Péchy Mihály Hild József

Deák tér, Evangélikus templom Pollack Mihály (1773-1855) Alcsut Deák tér, Evangélikus templom Ludovika Magyar Nemzeti Múzeum

Debrecen, Református Kollégium Péchy Mihály (1755-1819) Debrecen, Református Nagytemplom. Debrecen, Református Kollégium

Takarékpénztár, Esztergom Hild József (1789-1867) Valero selyemgyár Takarékpénztár, Esztergom

Hild József (1789-1867) Esztergom, Bazilika Eger, Székesegyház

SZOBRÁSZAT Jelentős szobrászok: Ferenczy István (1792-1856) Izsó Miklós (1831-1875)

FERENCZY ISTVÁN Pásztorlányka Magyar Nemzeti Galéria Schodel Rozália mellszobra Magyar Nemzeti Galéria Viczay grófné mellszobra Magyar Nemzeti Galéria

IZSÓ MIKLÓS Csokonai Vitéz Mihály Debrecen Petőfi Sándor Budapest Táncoló paraszt

FESTÉSZET Jelentős festők: Barabás Miklós (1810-1898) Borsos József (1821-1883) Markó Kátoly (1791-1860)

Magyar Nemzeti Galéria BARABÁS MIKLÓS Vörösmarty arcképe A művész felesége Magyar Nemzeti Galéria A Lánchíd alapkőletétele TelekiJózsef arcképe

Magyar Nemzeti Galéria BORSOS JÓZSEF Nő csipkegallérral Magyar Nemzeti Galéria Lányok bál után Magyar Nemzeti Galéria Nemzetőr Magyar Nemzeti Múzeum Almássy grófnő

Magyar Nemzeti Galéria MARKÓ KÁROLY A puszta Magyar Nemzeti Galéria Szüret

Bútorművészet

Porcelánok

Ötvösművészet

ZENE

A debreceni református kollégium Kollégiumi zene A kollégiumi zene az ország keleti részén bontakozik ki, a debreceni és a sárospataki kollégiumban Az iskolai színjátékok klasszikus témát dolgoznak fel – bennük népzenei motívumok, néptáncok Maróthi György A debreceni református kollégium