A barokk kultúra Magyarországon

Manierizmus a magyar irodalomban Magyarországon a manierista kultúra kiteljesedését gátolta: a török hódítás, az ország három részre szakadása, a reformáció és ellenreformáció harcai a "tizenöt éves háború" A magyar irodalomban a manierizmus a költészet területén és a kortárs prózairodalomban jelentkezett. Manierista szerzőink: Balassi késői műveinek stílusán felismerhető a manierizmus. Rimay János (1569—1631) Wathay Ferenc (1568—1608?). Nyéki Vörös Mátyás (1575—1654) Pécselyi Király Imre (1590?—1641) tankönyvíró lelkész is a manierista modorban alkotott. A manierizmus egyes elemei évszázadokkal később még Csokonai egyes verseiben is felbukkannak.

A korszak Történeti háttér A magyar kultúrában a barokk stílus az 1620-as évek végén tűnik fel, s a század végére a művészet valamennyi ágában uralkodóvá válik. Pártfogói Érdekek és érdekellentétek Buda visszafoglalása (1683) A birodalom érdekeit szolgáló kizsákmányolás, a németesítő politika és az ellenreformáció -- a nemzeti függetlenségért vívott Rákóczi szabadságharchoz vezetett. Leverése után az ország gyarmati sorba süllyedt. Benczur Gyula: Buda visszafoglalása

Irodalom A barokk periódusai az irodalomban: a barokk kezdetei (kb. 1600—1640 között); a hősi barokk (kb. 1640—1690); a kiteljesedés, a "misztikus barokk" (1690—1740); a késő barokk: a rokokó (1740—1770).

A magyar barokk irodalom kezdetei A magyarországi barokk irodalom egyházi keretek között születik meg Fő szövegtípusai: a prédikáció és a vitairat. az ájtatossági irodalom. a barokk szépprózában vallásos olvasmányok születnek. A költészetben az anyanyelvű katolikus egyházi énekek jelennek meg anyanyelven, gyűjteményeik az énekeskönyvek. A tordai gyűlés

A magyar barokk irodalom kiemelkedő alakjai Pázmány Péter (1570—1637) egyházszervező és író, a magyar próza első nagy mestere; a magyarországi ellenreformáció legnagyobb alakja. Művei: Vitairatok: pl. (Felelet az Magyari István sárvári prédikátornak az ország romlása okairul írt könyvére, 1603) és Alvinczi Péterrel folytatott vitája: (Öt szép levél, 1609). Főműve: Az Isteni igazságra vezérlő Kalauz (1613) az első magyar nyelvű katolikus hittudományi rendszerezés. Pázmány Péter

A magyar barokk irodalom kiemelkedő alakjai Zrínyi Miklós (1620—1664) költő, hadvezér és államférfi, a 17. századi magyar függetlenségi küzdelmek vezéralakja. Főművei: a Szigeti veszedelem (1646), első nemzeti eposzunk. Az török áfium ellen való orvosság (1661) Legjelentősebb szépirodalmi műveit egy kötetben adta ki 1651-ben Hadtudományi művei: Tábori kis tracta (1646-51) Vitéz hadnagy (1650-53)

A magyar barokk irodalom kiemelkedő alakjai Gyöngyösi István (1629—1704) a barokk kor népszerű elbeszélő költője. Főműve: a Márssal társalkodó murányi Venus, egy kalandos és szerelmes történet verses elbeszélése. Stílusa gördülékeny, verstechnikája fejlett Gyöngyösi István tette népszerűvé az elbeszélő költészetünkben a felező 12-es sortípust. Gyöngyösi István

A magyar barokk irodalom kiemelkedő alakjai Petrőczi Kata Szidónia (1662—1708) Az első jelentős magyar költőnő. Ötven költeménye kéziratban maradt ránk. Verseinek jelentős része vallásos ének Istenes énekei a német pietista versek fordításai. Jó formaérzékkel, könnyedén alkalmazza a különböző divatos versformákat, közöttük a Balassi-strófát. A költőnő egyéni panaszai mellett megszólal verseiben a hazája sorsán aggódó, a protestánsok erőszakos térítésén szomorkodó hazafi hangja is. Petrőczy Kata Szidónia

A barokk irodalom kiteljesedésének időszaka Magyarországon 1690 és 1740 közé esik. meghonosodnak a modern nyugati eszmeáramlatok: az enciklopédizmus, a karteziánizmus, a pietizmus és a janzenizmus. A barokk a társadalom valamennyi rétegében megjelenik: a főnemesi és egyházi-vallásos barokk mellett a köznemesi, a népi és a polgári változatok is megszületnek, ill. megerősödnek. Jellegzetes műfajok ekkor: a levél, az önéletírás, az emlékirat és a napló.

A magyar barokk emlékirat-irodalom kiemelkedő alakjai Bethlen Miklós (1642—1716) államférfi (erdélyi kancellár), a magyar próza kiemelkedő művelője. Apáczai Csere János tanítványa volt. Börtönévei alatt készíti az Önéletírását (1708—1710), a vallomás-irodalom magyar remekét.

A magyar barokk emlékirat irodalom kiemelkedő alakjai Bethlen Kata (1700-1759) 1717-től Haller László gr., majd halála után 1722-től Teleki József gr. felesége. Életének maga által való rövid leírása c. emlékirata Imádságai Korabeli orvosoktól orvostudományt tanult. Udvari papja, Bod Péter segítségével értékes, különlegességeket tartalmazó könyvtárat gyűjtött össze, ezt a nagyenyedi kollégiumra hagyta. Oktatási kérdésekkel is foglalkozott, bírálta a leánynevelés korabeli hiányosságait.

A magyar barokk emlékirat irodalom kiemelkedő alakjai Rákóczi Ferenc ((1676—1735) fejedelemnek — politikai és történelmi főszerepe mellett — az irodalmi jelentősége is kivételes. Az emigrációban francia címmel, latinul írta vallomásszerű önéletrajzát Emlékiratok címmel (Mémoires, 1716—1717). A Vallomások (Confessiones) című, szintén latin nyelvű művét Törökországban írja, benne életútját és személyes döntéseit boncolgatja.

A magyar barokk levél-irodalom kiemelkedő alakja Mikes Kelemen (1690—1761) a magyar próza kiemelkedő művelője. A Törökországi levelek (1717—1758) műfaja francia divatot követ, de megszólal benne az erdélyi barokk kultúra, és a székely hagyományok is. A mű személyes és kordokumentum is egyszerre.

A magyar barokk tudományos irodalma Apáczai Csere János (1625-1659) Munkásságában összegződött és egységbe rendeződött a korabeli Európa valamennyi korszerű szellemi irányzata. Alapvető jelentőségű tudományos műve, a Magyar enciclopaedia (1655)

A magyar barokk tudományos irodalma Tótfalusi Miklós (1650-1702): betűmetsző, nyomdász, könyvkiadó. A nagyenyedi Bethlen kollégiumban később Amszterdamban tanult. A Blaeu-nyomdában nyomdászmesterséget és a betűöntést tanult. 1689-ben visszatért Erdélybe. Fölújította a református egyház kolozsvári nyomdáját. 1693-tól, több mint száz igényes nyomtatványt, jelentős részben világi könyvet adott ki.

A magyar barokk tudományos irodalma Pápai Páriz Ferenc (1649-1716 ) Heidelbergben filozófiai, Bázelben orvosdoktor lett. 1675-ben hazatért s a fejedelem orvosa lett. A nagyenyedi kollégiumban görög nyelvet, fizikát és logikát tanított 1680-tól haláláig. 1680-ban Kolozsvárt jelent meg a Pax Corporis c. műve, az első magyar nyelvű nyomtatott orvosi könyv. Átdolgozta, kibővítette Szenci Molnár Albert latin-magyar szótárát Pápai Páriz Ferenc

A magyar barokk tudományos irodalma Bod Péter (1712 - 1769) református lelkész, irodalomtörténész Nagyenyeden, majd a leydeni egyetemen tanult a teológiát és keleti nyelveket. 1743-ban gr. Bethlen Kata udvari papjának hívta meg. Fő műve: Magyar Athenás (Nagy-Szeben), 1766. (485 életrajz) Bod Péter

A barokk építészet emlékei Magyarországon

A magyar barokk építészet Kastélyok I. Az 1650-es évektől Nyugat Magyarországon bontakozott ki a barokk stílus. Az ország legnagyobb részén és Erdélyben még a késő reneszánsz volt az uralkodó. A kastélyépítészet barokk stílusa a sárvári Nádasdy kastély 1653-ban készült nagytermének kialakításában jelentkezett először. I. Esterházy Pál herceg (1635-1712), nádor alakíttatta át a régi kastélyt Kismartonban, 1663 és 1672 között barokk stílusban. Sárvár Sárvár Kismarton

A magyar barokk építészet Kastélyok II. Az 1700-as évektől a magyar barokk építészet irányítását az olasz mesterektől az osztrákok vették át. Az 1690-es években kapcsolódott be a magyarországi stílusfejlődésbe a bécsi barokk nagy mestereinek első nemzedéke: Domenico Martinelli (1650-1716), Fischer von Erlach (1656-1723). Savoyai Jenő herceg Ráckevén, a város határában fekvő, művészi kerttel kiegészített nyári rezidenciája jellemzőn barokk alkotás (1701-1702) Ráckeve, Savoyai kastély

A magyar barokk építészet Kastélyok III. Mária Terézia trónra kerülése új lendületet adott a főúri kastélyépítészetnek. Grassalkovich Antal (1694-1771) 1735-ben kezdte el Gödöllőn kastélyának felépítését A kettős U alakú épület díszudvarával, hét egyemeletes szárnyával, templomával, valamint lovardájával és istállójával, franciakertjével egyedülálló méretű, reprezentatív barokk együttest alkotott. Mária Terézia 1751-ben, látogatásával tisztelte meg Grassalkovich grófot.

A magyar barokk építészet Kastélyok VI. A barokk kastélyépítészet csúcspontja: Esterházy Miklós (1714-1790) fertődi kastélya Hazai viszonylatban páratlan együttest alkotott, melybe nemcsak kerti épületeket (operaház, színház, muzsikaház, medencék, kutak, víztornyok, lovarda és istálló, vadászház és vadaskert, képtár stb.) komponálta bele, hanem a park révén az egész tájat is barokk kompozíciós egységbe rendezte. Fertőd, kastély Dísztretem

Barokk templomépítészet A reformáció 17. századi térhódításával szemben fellépő ellenreformáció a Habsburgok támogatásával jelentős szakrális építészeti tevékenységet folytatott a Nyugat-Felvidéken. A jezsuita templomok (Nagyszombat, Győr), kolostorok, püspöki vagy érseki paloták, a korszak fontos építészeti alkotásai, melyek már a barokk stílus első hazai képviselői. A királyi Magyarország egyházi székhelyén, Nagyszombatban 1629-1637-ben épült a római Il Gesu egyszerűsített, kiegészített, bécsi mintára formált változata. A templom építésze feltehetőleg az itáliai Pietro Spazzo (1734-1797) volt. Nagyszombat

Franz Anton Maulbertsch 1724-1795 A barokk templomok nagyszabású freskódíszeit általában külföldről jött mesterek készítik, köztük a legjelentősebb, Franz Anton Maulbertsch, aki élete fő műveit nálunk alkotta. Franz Anton Maulbertsch

Franz Anton Maulbertsch műveiből

Johann Lucas Kracker 1717-1779 Johann Lucas Kracker letelepedett hazánkban és Jászón, majd Egerben dolgozott. Freskókat, oltárképeket is festett. Kracker fő műve az egri líceum könyvtártermének freskója.

Mányoki Ádám 1673-1757 Korának legjelentősebb magyar festője. Hamburgban, majd Hannoverben tanult. II. Rákóczi Ferenc udvari festőjévé nevezte ki. 1724-ben, visszatért Magyarországra,. 1732-től Berlinben és Lipcsében működött, majd haláláig Drezdában élt visszavonultan.

Barokk kori magyar szobrászat A barokk szobrászat Magyarországon inkább az egyházi, mint a világi művészetet tekintve hagyott jelentős műveket az utókorra. Az egyházi művészetet főként a díszes templombelsők és a szenteket ábrázoló plasztikák jellemzik. A jóval szegényebben jelen levő világi szobrászat alkotásai főként a kapuzatok, az épületornamentika és a stukkószobrászat terén ér el eredményeket.

Georg Raphael Donner 1693-1749 Donner 1729-1739-ig Pozsonyban működött mint az érsek udvari építésze és szobrásza. Donner legismertebb műve a pozsonyi dóm főoltárának szoborcsoportja a templom névadójának, Szent Mártonnak lovas szobra, amint a mecénás Esterházy arcvonásaival, magyar ruhában, megosztja köpenyét a földön ülő koldussal.

Philipp Jakob Straub 1706-1774 A Zala megyei Egervár plébániatemplomának főoltár tabernákuluma számára készítette a szobrot a művész. A templom kegyura a gróf Széchenyi-család. Az egervári főoltár 1730 körüli szobrai a stájer barokk hatását mutatják. A pestis ellen védő szent alakja a fájdalom és a szenvedés érzékletes megfogalmazása.

Franz Xaver Messerschmidt 1736-1783 Fontos műve: Kovachich Márton György történésznek, a budai egyetemi könyvtár őrének, mellszobra. Kovachich maga rendelte meg portréját, közvetlenül a művésznél Pozsonyban.

A barokk zene Magyarországon A 17-18. század fordulóján az igényes műzenei gyakorlat megteremtésére elsősorban a püspöki székesegyházak, nagyobb városi templomok és a szélesebb műveltségű főúri udvarok vállalkozhattak külföldről érkezett zenészek alkalmazásával. A 18. század folyamán - gyorsan emelkedett a hazai muzsikusok száma, egyre szélesebb rétegek körében támadt igény a rendszeres zenélésre. A korábbi központok mellett a műkedvelő köz- és kisnemesség és a városi polgárság is egyre jelentősebb együtteseket hozott létre, az iskolákban lényeges szerepet kapott a zeneoktatás. A művelt értelmiség körében közkedveltségnek örvendett a hangszeres kamarazene, a dal, a színpadi zene és az igényes tánczene. Az új zenei áramlatok a népzenét sem hagyták érintetlenül, ugyanakkor a kor műzenéje számos területen szoros kapcsolatban áll a népdallal és a hangszeres népzenével.

Az Esterházy család és a zene I. Az Esterházy-család egymást követő zeneszerető tagjai hatalmas vagyonuk tekintélyes részét áldozták a templomi és világi zeneélet felvirágoztatására. Esterházy Miklós (1582–1645) még csak trombitásokat és dobosokat foglalkoztatott. Fia, Esterházy Pál (1635–1713), Magyarország nádora 1711-ben egy 55 egyházi kantátából álló gyűjtemény szerzője Harmonia Celestis címmel, melyet a magyar barokk zene első dokumentumaként tartunk számon. Kismarton

Az Esterházy család és a zene II. Az udvar első jelentős komponistája Werner Bécsből érkezett 1728– ban és csaknem négy évtizeden át, működött itt karmesterként és komponistaként, az egyházi zene repertoárjának gyarapításán fáradozott Haydn 1761-től működött itt, tevékenységének középpontjában a világi hangszeres műfajok és az operák állottak. Werner egy kézirata Haydn