Budapesti közvélemény-kutatási eredmények 2013 júliusi adatfelvétel alapján

Vélemény Budapestről A budapestiek relatív többsége, 45%-a szerint Budapest egy fejlődő város képét mutatta az elmúlt egy évben. Majdnem ugyanennyien vannak ugyanakkor, akik szerint Budapest nem lépett előre tavalyhoz képest – 39% szerint megtorpantak a városi fejlesztések. Budapest helyzetét egyértelműen egyre pozitívabban ítélik meg a megkérdezettek, a fővárost – ellentétben az országgal – a relatív többség sikeresnek tartja.

Közhangulat és anyagi helyzet Személyes anyagi helyzet: Míg az elmúlt három évben a városlakók csupán 15%-nak javult az anyagi helyzete, a válaszadók majdnem fele (45%-a) állítja, hogy nehezebben él meg, mint korábban. A nehezebb helyzetbe kerülő és a változatlan körülmények között élő budapestiek együttesen a válaszadók 84%-át adják. A bizonytalan szavazók egyértelműen negatívan ítélik meg saját helyzetüket, pontosan felük szerint romlott, 42 százalékuk szerint változatlan az anyagi helyzetük.

Közhangulat és anyagi helyzet 2. Feltehetően a rezsicsökkentés hatása, hogy a szegényebb dél-pesti kerületek lakói számolnak be leginkább javuló anyagi körülményekről. A válaszadók háromnegyede nem bízik sorsának jobbra fordulásában: 40%-uk szerint 2014-ben is változatlan anyagi körülmények között fog élni, míg 33%-uk tart pénzügyi helyzetének romlásától. Optimizmusra csak a budapesti lakosok 18%-a lát okot, 9%-uk pedig tartózkodik attól, hogy jóslatokba bocsátkozzon anyagi helyzetének alakulását illetően.

Kórházak és egészségügy

Hajléktalanok és közbiztonság A hajléktalanokkal kapcsolatos intézkedések tekintetében két egyforma táborra osztva a főváros lakossága, majdnem ugyanannyian ellenzik a kitiltást, mint amennyien támogatják. A bizonytalan szavazók 45 százaléka ellenzi csupán a tiltást. A lakók 39%-nak személyes megítélése szerint Budapest utcái 2013-ban ugyanannyira biztonságosak, mint a korábbi években. A közelmúltat neutrálisan megítélő, relatív többséget alkotó csoport mögött nagyjából egyenlő arányban oszlanak meg a közbiztonság állapotának alakulását pozitívan (29%) és negatívan (30%) értékelők.

Közlekedés a fővárosban A legtöbb – 67%-nyi – fővárosi lakos elsősorban a tömegközlekedésre támaszkodik. A tömegközlekedés tehát továbbra is a legfontosabb ügye lehet a fővárosi politikusoknak, míg a biciklisták érdekképviselete csak egy nagyon szűk réteg számára lehet fontos. A BKK megítélésének javulását mutatja, hogy az amúgy szinte minden kérdésben kiábrándult, pesszimista bizonytalan szavazók körében is többen vannak azok, akik pozitívan ítélik meg a tömegközlekedés változását (19 százalék), mint akik negatívan (17 százalék). A javulása oka: az új buszpark,és az Alstom-metrókocsik lehetnek.

A budapestiek értékrendje A gyakran a felvilágosult, haladó gondolkodás magyarországi helytartóiként is számon tartott budapestiek körében is meglepően nagy népszerűségnek örvendenek a rendpárti, autoriter eszmék, miközben alacsony az egyéni felelősség gondolatának és a modern család modelljének támogatottsága. A válaszadók többsége inkább (38%) vagy teljesen (27%) egyetért azzal, hogy a gyerek legfontosabb feladata, hogy engedelmességet és tekintélytiszteletet tanuljon. Csupán 13% mondta, hogy egyáltalán nem ért egyet azzal a felfogással, ami szerint a férfi dolga, hogy pénzt keressen, míg a feleségnek a gyerekekkel és a háztartással kell foglalkoznia. A Kádár-kori autoritarizmus öröksége ma abban nyilvánul meg, hogy a városlakók fele szívesen feláldozná a joguralom eszméjét, ha egy karizmatikus politikus ragadná magához a hatalmat.

A budapestiek értékrendje II. A budapestiek továbbá bizalmatlanok a szabadversenyen alapuló piacgazdasággal szemben: a gazdagokat gyanakvással figyelik (51%-uk szerint törvénytelen úton szerezték a vagyonukat), a szegényeket pedig a körülmények áldozatainak tekintik (59%). A város lakói az állami beavatkozás (33% nem támogatná a veszteséges gyárak bezárását) és a szolidaritás (41% inkább vagy teljesen a nagy jövedelmi különbségek tiltása mellett van) hívei.

A budapestiek értékrendje III. A budapestiek önmeghatározásában a jobboldallal azonosított értékek dominanciáját figyelhetjük meg. A két, legtöbbször első helyen rangsorolt változó az erős nemzeti érzés (19%), valamint a rendhez és stabilitáshoz való ragaszkodás (17%). A baloldali értékek népszerűsége nem sokkal marad el a jobboldali értékekétől. Amennyiben az önmagukat leginkább baloldaliságukkal vagy szociáldemokrata elkötelezettségükkel azonosító budapestieket összeadjuk, úgy kijelenthetjük, hogy ugyanannyian (19%) tarják fontosnak ezeket az értékeket, mint amennyien első helyen nemzeti érzésűnek vallották magukat. A válaszadók 15%-a tartja a legfontosabb identifikációs jellemzőjének liberális elkötelezettségét, a két körben megadott válaszok összesítése alapján a liberális, szabad gondolkodású emberek 26%-ot kitevő csoportja a harmadik legnépesebb a fővárosban. A rendet és stabilitást a bizonytalan szavazók 40 százaléka említette önidentifikációjában, a konzervativizmust 35 százaléka, a környezetvédelmet, 31 százaléka, a liberalizmust és a nemzeti érzelmet 22 százaléka. A baloldali értékeket 14 százalék vallotta magénak a bizonytalan szavazók között.

Kormányváltást szorgalmazók aránya Felmérésünk szerint a fővárosiak abszolút többsége 52%-a szeretné, hogy 2014 után ne Orbán Viktornak hívják az ország miniszterelnökét. A kormányváltás iránt legelkötelezettebb társadalmi csoportok a 45 évnél idősebbek és a diplomások. A bizonytalan szavazók 50 százaléka szeretne egyértelműen kormányváltást, 36 százalékuk bizonytalan ebben a kérdésben is.

Boros Tamás Policy Solutions Köszönöm a figyelmet!