Kiemelt ágazatok kormányzati fejlesztése Nikodémus Antal Főosztályvezető-helyettes NFGM Tudásgazdaság Főosztály „Közös ipari park kialakítása a magyar-ukrán határon” c. Konferencia Nyíregyháza, Korona Hotel 2009. november 11-12.

I. Miért van szükségünk iparpolitikára?

Gazdaságfejlesztés Horizontális megközelítés KKV stratégia Befektetés-ösztönzés TTI stratégia Vertikális (ágazati) megközelítés A horizontális megközelítés mellett néhány kiemelkedően fontos ágazatra is koncentrálni kell A rendszerváltás óta horizontális megközelítésű fejlesztéspolitika volt Magyarországon (KKV stratégia, befektetés-ösztönzés, TTI stratégia stb.) Ugyanakkor iparpolitikai szerepkeresés EU szinten is, új szempontok: Ökoinnováció Lead markets Európai klaszterek Globalizációs és versenyképességi szempontok (pl. technológia-intenzív ágazatok előtérbe kerülése) Globális pénzügyi és gazdasági világválság: az iparpolitikai eszköztár hangsúlyosabbá válik (ágazati stratégia) Ágazati megközelítésnél a kiválasztott ágazatok problémáit hatékonyabban tudjuk megoldani, mert specifikus problémák + rendszerszintű megközelítés + esetleges pozitív megkülönböztetés PÉLDA: Csak a horizontális megközelítésre koncentrálva hasonló helyzetbe kerülhetünk, mint amikor Döntés: Útépítés jó – jön a pénz útépítésre – megépítik az utat Döntés: Csatorna jó - jön a pénz csatornázásra – felbontják az utat, csatornáznak, kijavítják az utat Döntés: Gáz jó – újra felbontják az utat, gázcsövet fektetnek, kijavítják az utat Minden megvan, de az út így néz ki. Ágazati megközelítésnél lehetőség nyílik a munkák összehangolására. A szükséges pénz is kevesebb és az eredmény is jobb. A horizontális és vertikális megközelítések célszerű kombinációja fejlesztéspolitikai szinergiát jelent, pl. ez által növelhető a horizontális eszközök hatékonyága.

Iparpolitikai szerepvállalás nemzetközi ösztönzői Globális jelenségek: transznacionális tőkemozgások, ipari átrendeződések, technológia-intenzív ágazatok megújulása, EU tendenciák: fenntarthatóság szempontjai: klímavédelem, energia hatékonyság, takarékos nyersanyag felhasználás, öko- innováció Lead markets klaszterek (hálózatosodás) Pénzügyi és gazdasági válság ágazati hatásai 4

Ágazati stratégiák céljai NFGM mandátum az ágazati stratégiák kidolgozására (2008. szeptember) Alapvető cél a gazdaság versenyképességének javítása Olyan ágazatokra kell koncentrálni, amelyek: tudás-intenzívek jó növekedési képességűek a hazai K+F+I élénkülését eredményezik Jelentős hazai hozzáadott érték potenciál A Kormány 2008. szeptember 10-én elfogadott középtávú munkaterve alapján az NFGM felelős a kiemelt, jó növekedési képességgel rendelkező, nagy hozzáadott értékű ágazatok stratégiájának, illetve ágazati intézkedési terveinek kidolgozásáért és megvalósításáért. Az ágazati stratégiák célja a gazdaság versenyképességének javítása mellett elősegíteni az elmozdulást a magasabb hozzáadott értéket jelentő tevékenységek irányába.

Ágazatok kiválasztása Súlyozott rangsorolás alapján választottuk ki az iparágakat, amelyek Rugalmasan igazodnak a globális kereslethez Jó növekedési képességűek Komparatív előnyeinkre építenek Kiválasztott ágazatok Járműipar Logisztika Gyógyszeripar + Biotechnológia Infokommunikáció Több szempont alapján rangsoroltuk az ágazatokat, végül azokat választottuk ki, melyek: rugalmasan igazodnak a globális kereslethez, strukturálisan követik a világpiac relatív növekvő szegmenseit, relációit, s egyben tartós versenyképességi előnnyel rendelkeznek, jó növekedési képességüket a nagy globális társadalmi, gazdasági, ökológiai, ill. természeti erőforrás gazdálkodási kihívásaira alapozzák, s egyben tekintetbe veszik a területre vonatkozó közösségi (horizontális és szektoriális) kezdeményezéseket, iparpolitikai prioritásokat. messzemenően építenek a hazai versenyképesség alapjait jelentő komparatív előnyökre Legfontosabb vizsgált szempontok: FDI vonzási képesség és tényleges FDI vonzás Export dinamika Hozzáadott érték Technológia intenzivitás Munkaerő szakképzettsége Termelékenység Fenntarthatóság Minőségérzékenység A kiválasztási folyamat biztosította, hogy a kiválasztott ágazatok erősek és fejlődőképesek legyenek, valamint szervesen illeszkedjenek a magyar gazdaság szerkezetébe. Ennek köszönhető, hogy bár a kiválasztás a gazdasági válság megjelenése előtt történt, nem volt szükség az ágazatok megváltoztatására.

II. Húzóágazatok kormányzati fejlesztési programja

Akciótervek … elkészítése felépítése Helyzetértékelés Jövőkép Célok Akciók Megalapozó tanulmány Szakmai egyeztetés Elfogadás Az akciótervek kialakítása és végrehajtása során egységes kormányzati tervezés- módszertant alkalmazunk (KSAK) valamint erős partnerségi intézményre támaszkodunk, (ld. különböző VMCS-k) a teljes szakpolitikai ciklusra (problémák azonosítása – tervezés – végrehajtás – monitoring – akciók, ill. az egész program értékelése). ELKÉSZÍTÉS A háttértanulmányokat külső szakértői szervezetek végezték el, ezáltal pontos képet kaptunk az ágazatok helyzetéről, ami az akciótervek alapjául szolgált. A szakmai szervezetekkel folyamatosan egyeztettünk annak érdekében, hogy az akciótervek valóban a piaci szereplők problémáit kezeljék, illetve meglegyen a széleskörű támogatottságuk. Az akciótervek elfogadása kormányhatározati formában történik. Ez nagyobb presztízs biztosít a stratégiának, egyúttal kedvezően hat az érintett tárcák együttműködési hajlandóságára. (2-őt már elfogadott a kormány, maradék 2 elfogadása pedig rövid időn belül várható) A hatékony és pontos végrehajtás garanciája, hogy az ágazati akciótervek a kormány válságkezelő programjának részévé váltak, ezért kiemelt fontosságúnak számítanak. FELÉPÍTÉS Helyzetértékelés: Leírás, elemzések (pl. SWOT) és várakozások bemutatása. Jövőkép és Célok: Szigorúan a helyzetértékelés és reális elvárások alapján. Jövőkép: mit szeretnénk elérni 2011-13-ra Célok: Ehhez milyen változások vezetnek el Akciók: nemzetközi gyakorlatot is alapul véve meghatározott konkrét lépések, melyek meghozzák a változásokat Ezután az egyes akciókhoz vannak hozzárendelve az erőforrások, amelyek ezért jelentős eltéréseket mutathatnak a megvalósítandó feladat jellege és a szükséges ráfordítás tekintetében is. Nem arról van szó, hogy az állam ad egy zsák pénzt, amiből felépítünk x db logisztikai központot vagy autógyárat, illetve teremtünk y db munkahelyet. A problémák orvoslásával, a feladatok rendszerezésével olyan környezetet teremtünk, melyben „magától” felépül a központ, a gyár és nő a foglalkoztatottság. Ezek nem felülről vezérelt, hanem a szakma egyetértésével kialakított, reális célkitűzéseken alapuló dokumentumok, melyek végrehajtását a kormány vállalta.

A jelenlegi helyzet Az akcióterveket a Kormány elfogadta, végrehajtásuk megkezdődik Az akciók végrehajtása az NFGM felügyelete alatt, az érintett társtárcákkal és szervezetekkel együttműködve történik Az akciókhoz felelősök és mérési indikátorok vannak rendelve, az akciótervek egyik intézkedése a monitoring Az NFGM 3-6 havi rendszerességgel státuszjelentést készít

II.1. Járműipar

Jelentős az autóipari szektor Magyarországon A járműipari stratégiát megalapozó tanulmányunk szerint részben a korábbi évek eredményes kormányzati befektetői és beszállítói programjai eredményeként Magyarországon egy, Közép-Európában versenyképes és jelentős járműipari beszállítói szektor jött létre. Az ábra ugyan csak az első körös (TIER 1), dominánsan külföldi nagy beszállítókat mutatja, de a TIER 2, illetve 3. szintű, hazai beszállító kisvállalkozások – melyek száma kb. 600-ra rúg – számára alapvető keresletet jelentenek az idetelepült multinacionális vállalatok. 11

Járműipari akcióterv: Jövőkép és Célok A szektor továbbra is a hazai gazdaság meghatározó iparága marad Intenzív külföldi működőtőke befektetés Erősödő hazai beszállítói tevékenység Célok Közvetlen (közép-európai) vetélytársakénál gyorsabb fejlődés elérése Elmozdulás a magasabb hozzáadott értékeket jelentő tevékenységek irányába A válság súlyosan érinti a járműipart, és elképzelhető, hogy annak elmúltával sem lesz lehetséges a korábbi növekedési pályára történő visszatérés, de az autóipar eddig is a magyar gazdaság húzóágazata volt, amely a Mercedes-beruházással tovább erősödik majd. (2008-ban a magyar ipari termelés 15%-át adta a járműipar) Tovább nő a járműipar által Magyarországon megtermelt új érték, ami hozzájárul a magyar GDP növekedési ütemének felgyorsulásához. A feldolgozóipar termelése új lendületet kap a járműipartól. Megélénkül és más területekre is kiterjed a hazai K+F tevékenység, új fejlesztési centrumok, szakmai műhelyek, oktatási központok jönnek létre. A magyar gazdaság exportképessége tartósan emelkedik. Nő a minőségi foglalkoztatottság, az aktivitási ráta, a lakossági jövedelemszint, emelkedik az ipari pályák presztízse és vonzereje. A nagyobb termelők letelepedése a közeli kistérségek foglalkoztatási gondjait érdemben enyhíti. Sűrűbbé és egyenletesebbé válik a magyarországi beszállítói hálózat, ebből a kapcsolódó iparágak színvonala is profitál. Nő a központi és a helyi adóbevétel. Bővül a külföldi működőtőke befektetések volumene, ami hozzájárul a forint stabilitásához.  Célok Az akcióterv központi célja, hogy Magyarországon a 2009-20[13]11 közötti időszakban – intenzív külföldi működőtőke befektetés és növekvő hazai beszállítói tevékenység mellett – a versenytársnak tekinthető közép-európai országokat jellemző dinamizmusnál kedvezőbben alakuljon a járműipari kibocsátás és hozzáadott érték, a minőségi K+F tevékenység, valamint a foglalkoztatás. A magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába történő elmozdulás szükséges ahhoz, hogy „magunkhoz köthessük a befektetőket”.

Járműipari akcióterv: Intézkedések 150 hektárnál nagyobb, megfelelő elhelyezkedésű építési területek adatbázisának összeállítása, összhangban az ipari park címmel rendelkező ipari parkok adatbázisával. Járműipari akcióterv: Intézkedések A járműipari szektor fejlesztése a hazai gazdaság versenyképességének javítása érdekében Munkaerő Beszállítók Kutatás-fejlesztés Beruházás-ösztönzés A járműipar szakképzési igényeinek és kínálatának felmérése (skill gap) Eredmények beillesztése a szakképzésbe Esetleges pályaelhagyók számára munkahely-teremtés Beszállítók innovációs fejlesztéseit támogató pályázat lebonyolítása Beszállítókat támogató eszközrendszer továbbfejlesztése Beszállítói pályázati eszközök továbbfejlesztése, új elemek kialakítása és bevezetése Járműipari ÚMFT és KTIA K+F+I pályázatok feltételrendszerének szektorspecifikus átalakítása Struktúraváltást segítő (Clean Car) és környezettechnológiai beruházások támogatása Járműipari húzóágazati program elindítása Engedélyezési eljárások gyorsítása érdekében adatbázisok összeállítása: Építési telkek Ipari parkok Közérdeket szem előtt tartó gyors és hatékony kisajátítási és engedélyezési eljárás Beruházásbarát Településekért Program MUNKAERŐ Az iparág szakképzési igényeinek alapján átalakított közép– és felsőfokú szakképzés kialakítása és a munkahelyek, azaz megszerzett szaktudás megőrzése (4 napos munkahét) BESZÁLLÍTÓK Beszállítói képességek fejlesztése és beszállítókat támogató eszközrendszer fejlesztése, magasabb beszállítói szint (TIER) elérése érdekében. A már megvalósult, elindított lépések közé tartozik a GOP-2009. 1.3.3. a járműipari vállalkozások technológiai innovációja érdekében, 2 Mrd Ft értékben kiírt 40 pályázat. Mindig is nagy siker és öröm volt, amikor egy újabb nagy gyár telepedett le nálunk, de ehhez elengedhetetlen, hogy kiemelten foglalkozzunk a beszállítók számára ideális környezet kialakításával. A konkrét járműipari nagyberuházások beszállítói hátterének biztosítása magában foglalja a beszállítói hálózat kiépítését, a beszállítók célzott erősítését, a résztvevők körének bővítését. K+F Pályázatok során pluszpontok adása ágazati sajátosságokra, preferenciákra és a K+F ösztönzésére. Járműipari húzóágazati K+F program indítása: A TTI intézkedési terv végrehajtásában és a KTIA (Kutatási és Technológiai Innovációs Alap) 2009. évi felhasználásában a kiemelt ágazatok, különösen a járműipari innovációk fejlesztését szolgáló felhasználási arányt növelni kell, különös tekintettel a technológiafejlesztési programokra. BERUHÁZÁS Kiemelt cél az engedélyezési eljárások gyorsítása, egyszerűsítése. (150 hektárnál nagyobb, megfelelő elhelyezkedésű építési területek adatbázisának összeállítása, összhangban az ipari parkok adatbázisával.) Többek között egyszerűsödnek az illetékekkel régészettel és környezetvédelemi engedélyezéssel kapcsolatos eljárások. A „Nemzetgazdasági szempontból kiemelt projekt” kiterjesztése állami támogatásban nem részesülő projektekre. A települések versenyképességének javítása és önkormányzati befektetés-ösztönzési stratégiák kidolgozása (önkormányzatok-ITDH szoros együttműködése)

II.2. Logisztika

Logisztikai akcióterv: Jövőkép és Célok 2013-ra Magyarország a térség meghatározó logisztikai szolgáltató központja legyen Növekvő kereslet a magyar logisztikai szolgáltatások iránt Hatékonyabb logisztikai struktúra alakul ki Csökken a környezet- és a zajterhelés Célok Magyarország tranzit, illetve hátország potenciáljának kiaknázása Magas hozzáadott értékű logisztikai szolgáltatások elterjesztése Korszerű technológiák használatának elterjesztése Korszerűbb arányok kialakítása a vízi-, légi-, vasúti és közúti szállítás terén A magyar logisztikai iparág nagy potenciállal rendelkezik: Elhelyezkedés: Európa szívében, Kapocs Kelet és Nyugat között, 4 európai tranzitútvonal is érinti Infrastruktúra: Kiterjedt köz- és vasúti hálózat, folyamatos fejlesztés, versenyelőny a környező országokhoz képest Jelentős logisztikai, szállítási és telekommunikációs infrastruktúra A Cushman&Wakefield európai logisztikai rangsorában Magyarország a 3. helyet szerezte meg.

Logisztikai akcióterv: Intézkedések 150 hektárnál nagyobb, megfelelő elhelyezkedésű építési területek adatbázisának összeállítása, összhangban az ipari park címmel rendelkező ipari parkok adatbázisával. Logisztikai akcióterv: Intézkedések A logisztikai szektor fejlesztése a hazai gazdaság versenyképességének javítása érdekében Szállítási arányok Belső potenciál Tranzit potenciál Hozzáadott érték Úthasználati díjstruktúra korszerűsítését megalapozó középtávú díjstratégia megalkotása A vámhatóság szolgáltatásainak fejlesztése Logisztika szempontjából fontos régióközpontok elérhetőségének javítását célzó projektek Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztését segítő támogatási programcsomag Célorientált szakképzés és felsőfokú képzés fejlesztése KKV-k logisztikai gyakorlatának felmérése Logisztikai ország- marketing Logisztika kereskedelemfejlesztési program A vasúti normál és széles nyomtáv közötti váltást, és a schengeni külső határ potenciáljának kiaknázását célzó záhonyi komplex program SZÁLLÍTÁSI ARÁNYOK ÁTALAKÍTÁSA Komplex, összehangolt, párhuzamos fejlesztések eredményeként korszerűbb arányok a vízi-, légi-, vasúti- és közúti szállítás terén a környezetet kevésbé terhelő közlekedési ágazatok részarányának EU-s szint felett tartása, a Duna nemzetközi áruforgalmi szerepének erősítése egy közép-kelet-európai központi, teherforgalmi repülőtér/repülőterek kialakítása BELSŐ POTENCIÁL KIAKNÁZÁSA Még kiaknázatlan lehetőségek feltárása és bevonása az ágazatba. Ennek eszközei: logisztikai szaktudás emelése, a szolgáltatások kiterjesztése és az infrastruktúra fejlesztése. Logisztikai támogatási programcsomag: KözOP-4.1. iparvágány, kikötő, útcsatlakozás fejlesztése: 16,9 mrd Ft. (Bizottsági jóváhagyás ?) GOP-3.2.1. logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése: 28,4 mrd Ft (2007-13) Közlekedési infrastruktúra-fejlesztési projektek (meglévő KözOP-os projektek): 5,2 mrd Euro TRANZIT POTENCIÁL KIAKNÁZÁSA Magyarország tranzit, illetve hátország potenciáljának kiaknázási lehetőségei: interkontinentális logisztikai centrummá válni, a távol-keleti országok (Kína) számára adriai és fekete-tengeri kikötők (Constanta, Koper, Trieszt, Rijeka) árubegyűjtőjévé és -elosztójává válni vasúti normál, széles nyomtáv közötti váltást, és a schengeni külső határok potenciálját kiaknázzuk HOZZÁADOTT ÉRTEK NÖVELÉSE Cél a versenyképes, magas hozzáadott értékű szolgáltatások arányának növelése és logisztika-intenzív ágazatok minőségi logisztikai kiszolgálása (jármű-, elektronikai, vegyipar, agrárium, FMCG és CPG) Korszerű technológiák használata és összehangolása a logisztikai szolgáltatásnyújtás hatékonyságának javítása érdekében. Ennek elemei: intelligens közlekedési rendszerek bevezetése és alkalmazása vállalati szoftverek, technológiák (pl. vállalatirányítási, raktár-, szállításirányítási, termékazonosítási rendszerek)

Záhonyi térség komplex programja Fényeslitke-Komoró térségében intermodális, közforgalmú ipari-logisztikai terület kialakítása Térségi közlekedési infrastruktúrafejlesztés Gerinc- és vontatóvágány-hálózat felújítása Közútfejlesztések A térségben működő KKV-k támogatása A gazdasági és logisztikai tevékenységet segítő közép- és felsőfokú képzés, átképzés fejlesztése Marketing akcióprogram Településrendezési tervek ZÁHONY Azért különösen jó példa ez a projekt, mert egyszerre szinte minden pillérnek megfelel. Fényeslitke-Komoró 160 ha ipari-logisztikai terület infrastruktúra ellátása (vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, csapadékvíz elvezetés, széles- és normál nyomtávú vasúti megközelítés, távközlés, gáz és elektromos energia ellátás) 3,6 milliárd Ft-os keret. RFH. Finanszírozás: RFH+ÉAOP111. Lehetséges betelepülő Vorskla Steel, KRAZ Logistics, Koperi kikötő, Avalon, Ferrona A térségben 157 km széles, 315 km normál vágányhálózat, melyből 19,4 milliárd Ft értékű nagyprojekt keretében 44,3 km újul meg. A közútfejlesztésnél a legnagyobb 7,2 milliárd Ft-os projekt, a háromütemű (ábrán látható), leendő 23,5 km-es 4145-ös út jelenti, mely észak-déli irányban kötné össze a körzetet, a településeket elkerülve. Emellett 3 kisebb útszakasz-fejlesztés is folyamatban van kb. 1 milliárd Ft értékben A térségben működő KKV-k támogatása az operatív programokban lévő nyílt pályázatok segítségével valósul meg. A 2007-2013-as időszakra tervezett fejlesztést, már 2008-ban meghaladták: 14 vállalkozás 1,7 milliárd Ft támogatás (GOP-2.1, GOP-2.2., illetve GOP-3.2.) bevonásával 4,4 milliárd Ft fejlesztést végzett. Oktatási program – 0,5 milliárd Ft Marketing program – 0,8 milliárd Ft Az érintett 16 település területfejlesztési koncepciója és szerkezeti terve már elkészült, mely alapján hamarosan megkezdődik a szabályozási tervek módosítása. Ez a befektetők fejlesztéseinek időigényét kb. fél évvel rövidíti le, illetve a valódi ingatlankínálati helyzetet mutatja be. A 16 település területfejlesztési céltársulást fog létrehozni, illetve megfelelő rendszert alakítanak ki a adóbevétel-többletek elosztására, illetve közös pályázatokon való indulást. Összesen 37,9 milliárd Ft

II.3. Gyógyszeripar

Erős biotechnológiai klaszterek 19 Forrás: Convincive Consulting

Gyógyszeripari akcióterv: Jövőkép és Célok A jelenlegi káros folyamatok megállítása és visszafordítása Szinergia a gyógyszeripar és a biotechnológia között Nemzetközi kutató-fejlesztő bázisok létrehozása Magyarországon Célok Magyarországon fennmaradjon a gyógyszeripar Szektor versenyképes működéséhez kedvező környezet kialakítása Gyógyszeripari K+F magas szinten tartásának biztosítása Gyógyszeripari ágazat: a gyógyszer létrehozásának és piacra juttatásának teljes ellátási lánca, vagyis gyógyszerkutatás és gyógyszerfejlesztés; gyógyszergyártás; gyógyszer-kereskedelem és gyógyszerellátás. Orvosi („piros”) biotechnológia: A biotechnológiai eljárások segítségével előállított terápia (pl. fehérjék, antitestek), vagy azon alapuló diagnosztikai módszer (őssejt terápia, génterápia, farmakogenetika, proteomika). Ipari-környezetvédelmi („fehér”) biotechnológia Agrár- („zöld”) biotechnológia A piros biotech és a gyógyszeripar konvergál. Globálisan a gyógyszeripar egyre több modern biotechnológiai technikát alkalmaz, s egyre inkább maga is kezd „biotech-szerűvé” válni. Az EU-ban a piros biotech termékek több mint 80%-a biológiai gyógyszer (2007). A magyar biotech ágazat jelentős része éppen a (globális) gyógyszeripar beszállítója: termékekkel, szolgáltatásokkal vagy éppen technológiákkal, új molekulákkal stb. – A biotechnológia ennyiben része az akciótervnek. A biotech cégek sok esetben a gyógyszeriparból válnak le, pl. a telephelyek bezárásakor vagy spin-off mechanizmus útján. A nagy gyógyszergyárak pedig egyre többet fektetnek be közvetlenül biotechnológiai cégekbe ill. vásárolják fel azokat (pl. Richter). Miután a hazai gyógyszeripar nagy hagyományokkal rendelkező, erős szektor, ezért az akcióterv elsősorban az ágazat felmerülő problémáinak kezelésével , valamint a K+F- ben rejlő lehetőségek kiaknázására koncentrál.

Gyógyszeripari akcióterv: Intézkedések A gyógyszeripari szektor fejlesztése a hazai gazdaság versenyképességének javítása érdekében Kutatás-fejlesztés Gyógyszergyártás Gyógyszerfelhasználás Gyógyszeripari K+F-et támogató programok működtetése K+F ráfordítások ösztönzése az adószabályok módosításával KKV-k forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése Young Innovative Company státusz hazai bevezetése Kutatóhelyek támogatása Természettudományi képzés színvonalának emelése Vállalkozásfejlesztési pályázatok keretében s gyógyszergyártás kiemelt kezelése Aktív ország-marketing és beruházás-ösztönzés a gyógyszeripari beruházások vonzására Gyógyszergyártáshoz szükséges képzés fejlesztése Külföldön dolgozó szakemberek Magyarországra vonzása Az ágazatspecifikus szabályozási környezet újragondolása, a gyógyszeripart sújtó terhek összhangba hozatala a környező országok gyakorlatával Gyors törzskönyvezéshez szükséges szervezetfejlesztési lépések megvalósítása A népegészségügyi programok felülvizsgálata a hazai gyógyszerfogyasztás szerkezetének megváltoztatása érdekében MÉG NEM ELFOGADOTT INTÉZKEDÉSEK! K+F A K+F ösztönzése, arányának növelése kiemelkedő fontosságú a gyógyszeriparban, ezért megkülönböztetett szerepet kapnak a gyógyszeripari és biotechnológiai K+F tevékenységek végzését támogató programok. A K+F ráfordítások ösztönzésére az adószabályok módosításával is lehetőség van. A kutatási tevékenységek munkaerő utánpótlásának biztosítására több intézkedés is szerepel az akciótervben. GYÓGYSZERGYÁRTÁS Cél a gyógyszeripari beruházások magyarországi megvalósulásának elősegítése és a gyártás versenyképességének javítása. GYÓGYSZERFELHASZNÁLÁS Az akcióterv célkitűzése a környező országokénál nem kedvezőtlenebb szabályozási környezet kialakítása, ami a gyógyszeripart sújtó terhek újragondolásával és a a piacra lépés lehetőségének (törzskönyvezés) felgyorsításával érhető el.

II.4. Infokommunikációs technológiák (IKT)

IKT akcióterv: Jövőkép és Célok A szektor gazdasági súlya nő Egyre nagyobb hatékonyság A szektor új munkahelyeket hoz létre Jelentős fejlesztőközpontok jönnek létre Célok IKT szektor bővülési ütemének fokozása 2013-ig 32000 új munkahely a szektorban IKT technológiák alkalmazásának szélesítése Jövőkép Az IKT szektor jelenleg a hazai GDP 10,3%-át adja (Akcióterv fókusza a GDP 4,7%-át jelentő rész) – Ez növelhető, ami a gazdasági növekedésre is hatással lesz. Az IKT „enabler” szerepet tölt be. Fejlesztése esetén a lakosság, a vállalkozások és a közigazgatás körében is egyre nagyobb hatékonyságot és költségmegtakarítást generál. Az IKT szektor fejlődésével létrejövő új munkahelyek jellemzően magasan képzett munkavállalókat és jól fizető állásokat jelentenek. A képzésbe történő befektetések révén jelentős hazai és nemzetközi szolgáltató és fejlesztőközpontok jönnek létre, nagy hozzáadott értékkel, és jelentős export árbevétellel. Célok A célok a lehetőségekhez és a szükséges fejlesztésekhez igazodva határozzák meg a követendő lépéseket.

IKT akcióterv: Intézkedések Az IKT szektor fejlesztése a hazai gazdaság versenyképességének javítása érdekében Emberi erőforrás K+F, Innováció Befektetés-ösztönzés Szakmák és munkakörök keresleti és kínálati oldalainak felmérése (Skill Gap) és beépítése a szakképzésbe IT szakemberek továbbképzése Pályamódosítók IT szakemberré történő átképzése IT szakemberképzés mennyiségi és minőségi javítása a felsőoktatásban IT szakember utánpótlás feltételeinek javítása az alap- és középfokú képzésben Vállalati innovációs képesség és kultúra felmérése Vállalkozásfejlesztési és inkubációs program IKT vállalkozásoknak IKT kutatóműhelyek létrehozása Meglévő nyílt forráskódú kompetencia központok támogatása és újak létrehozásának elősegítése Hazai IKT szektor nemzetközi K+F tevékenységének erősítése Hazai K+F pályázatok hozzáiga- zítása IKT szektor igényeihez Magvető tőke bevonásának elősegítése az IKT szektorba Magas hozzáadott értéket termelő munkahelyek létrehozásának támogatása Beruházási adókedvezmény új generációs (NGN) hálózatépítésre Digitális hozadék mobil célú alkalmazása IKT szoftver és szolgáltatásexport ösztönzése MÉG NEM ELFOGADOTT INTÉZKEDÉSEK! EMBERI ERŐFORRÁS Mivel nem hagyományos, hanem speciális, dinamikusan változó tudás szükséges az ITK szektorban való hatékony munkavégzéshez, ezért az IT szakemberek megfelelő színvonalú szakképzése kiemelt szerepet kapott az akciótervben is. K+F, INNOVÁCIÓ A versenyképesség növelése ebben az iparágban is a K+F+I-n keresztül valósítható meg. E területek fejlesztése, ösztönzése mind munkavállalói, mind vállalati, mind ágazati szinten megjelenik. Miután az IKT szektorban különösen gyümölcsöző a klaszterek, platformok működése, ezek elősegítése is kormányzati célkitűzés. A nyílt forráskódú szoftverek alkalmasak arra, hogy a tömegek bölcsességét kihasználva az egyének kreativitását is bevonják az iparágba, ezért az akcióterv prioritásként fogalmazza meg a nyílt forráskódú szoftverek üzleti és közigazgatási használatának minél szélesebb körű elterjesztését. Ennek keretében terveink között szerepel a nyílt forráskódú szoftverekre való áttérés a teljes központi közigazgatásban és a kapcsolódó hivatalokban, intézményekben és vállalatokban. BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉS Ebben a dimenzióban az IKT vállalkozások forráshoz jutását és a célkitűzéseknek megfelelő fejlődési útra terelését szolgálják az intézkedések. Szolgáltató központokban a jelenleginél magasabb hozzáadott értékű tevékenységek jöjjenek létre.

Köszönöm figyelmüket!