Új tendenciák és kihívások a vasúti szállítmányozó és logisztikai szolgáltató vállalatok piacán

Magyarország az EU csatlakozási folyamatban - liberalizált külkereskedelem - liberalizálódó gazdaság - jelentős tőkebeáramlás /FDI: 45 Mi USD/ - privatizáció / magánosítás - termelési technika, struktúra, modernizáció - alapanyagok, áruk szállítási arányainak, irányainak megváltozása /K-Ny-K/ - magas színvonalú termelési technológia /IT/ és munkakultúra kialakulása

Magyarország a csatlakozást követően: Kihívások, lehetőségek: - EU - liberalizált piac  növekvő piaci igények és konkurencia – termelés-, árupiac, szolgáltatási piacon - fejlett, integrált piac – kis- és középvállalatok szimbiózisa - magasan szervezett, stabil üzleti infrastruktúra - szabályozott, stabil piaci környezet milliós fogyasztói piac

Várható tendenciák - globalizáció, integráció, liberalizáció további erősödése - nemzetközi termelési rendszerek kialakulása, folyamatos áthelyeződése - folyamatosan változó gazdasági környezet

Várható tendenciák Magyarország - további integrálódás a világgazdaság rendszerébe - jelenleg: - „exportkibocsátásunk” 80 %-át a Magyarországon megtelepült multinacionális vállalatok adják %-át az EU-ban értékesíti - a termelés Magyarországon Keletre húzódik, átlépte a határokat / Ukrajna, Románia / - IT technológia hatalma növekszik

Fő tendenciák a szállítmányozás és a logisztikai szolgáltatások terén I. - a nemzetközi (globális) termelési rendszerek megkövetelik a nemzetközi szállítmányozási és logisztikai rendszerek alakulását - a szállítmányozást egyre inkább a logisztikai szolgáltatások piaca váltja - nemzetközi szállítási, szállítmányozási, logisztikai szövetségek, fúziók jönnek létre a magasan szervezett technológiákkal

Fő tendenciák a szállítmányozás és a logisztikai szolgáltatások terén II. Szakadék: - Multinacionális vállalatok–hazai (kis-közép) vállalatok - Multinacionális vállalatok - magasan szervezett termelés  EU szintű integrált logisztika- Supply chain, Just in Time rendszerek,2PL, 3PL -A fogyasztáshoz kötődő logisztikai rendszerek szintén magasan szervezettek (GPS, bizt.rendsz) Általános jellemző: majdnem kizárólag közúti szállításra, raktározásra alapozott logisztika

Miért nem a vasút? EU szállítások vasúti részaránya: % Magyarország: % Ukrajna, Oroszország:50 % felett - a „dolgok természete”: modern termelés  integrált logisztika - elmaradt fejlesztések – mai következmények általános vagonhiány - korszerűtlen, az árustruktúráknak nem megfelelő gördülőállomány

Miért nem a vasút? - a vasúti szolgáltatások nem képeznek egységes rendszert a közúti logisztikai rendszerekkel korszerű raktárak, iparvágány, rakodóeszközök - elavult vasúti tarifarendszer - magyar piac nemzetközi mércével kicsi, fejlesztése csak regionális együttműködés útján növelhető - liberalizált vasúti piac - koncentráció

Van-e kiút a helyzetből? Léteznek-e perspektívák? Mely szállítmányozó, logisztikai vállalatok maradnak életképesek? Amelyek: - komplex szállítmányozási logisztikai szolgál- tatásokat tudnak biztosítani vagy specializálódnak - különböző – vagy specializált – vagonokkal, gördülőállománnyal, modern rakodóeszközökkel, infrastruktúrával rendelkeznek -projektszemlélettel dolgoznak

Van-e kiút a helyzetből? Léteznek-e perspektívák? Mely szállítmányozó, logisztikai vállalatok maradnak életképesek? - nemzetközi kapcsolatokkal, nemzetközi szintű menedzsmenttel – menedzsmenttudással - jelentős lokális – globális vagy regionális szerepkörrel, projektekkel, - mozgósítható tőkével, - korszerű IT-val rendelkeznek - képesek kontinenseket összekötő irányvonati rendszereket szervezni, vagy azokhoz kapcsolódni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!