Versenyképes Magyarország – integráló logisztikai központ „Közlekedés- és logisztikai fejlesztés Záhony – Csap térségében” Konferencia Nyíregyháza, március 2. Eszes Gábor

2 Versenyképességi koncepció Szabad-e az államnak szektorokat/iparágakat/ágazatokat preferálni? inkább nem… Helyette: az alapfeltételeket kell megteremteni: Makrogazdasági stabilitás Kormányzati terjedelem és szerkezet (reform!) Aktív szabályozás és intézményrendszer (policy!) +1 Politikai stabilitás és konszenzus… Policy: „tudásalapú gazdaság”„tudásalapú gazdaság”

3 Nemzetközi versenyképességi jelentések és a felzárkózó gazdaságok tapasztalatai Alapfeltételek 1.Makrogazdasági stabilitás –Stabilitásorientált gazdaságpolitika: alacsony infláció, fiskális fegyelem, monetáris és fiskális összhang, termelékenység növekedésnek alárendelt jövedelemkiáramlás –stop-go ciklusok elkerülése 2.Kormányzati terjedelem és szerkezet –összhang az állami kiadások nagysága és a gazdaság fejlettsége között –adórendszer: centralizáció mértéke és adóbevételek szerkezete is fontos –kiadások: prioritás infrastruktúrára, oktatásra és képzésre, K+F-re 3.Intézményrendszer és szabályozás –erőteljes termékpiaci verseny és a piacok kompetitív jellege –határozott versenypolitika és versenyszabályozás, –közvetett, kereteket meghatározó fejlesztéspolitika + 1. Politikai stabilitás és konszenzus

4 Versenyképességi koncepció Tartós növekedési tényezők: Foglalkoztatási ráta növelése Humán tőke állományának fejlesztése Infrastrukturális feltételek minőségi javítása befektetések… termelékenység… Tovább bontva vizsgáljuk: A növekedési tényezők összetevőit A lehetséges/célszerű fejlesztési fókuszokat

5 A növekedési tényezők összetevői szűrőként alkalmazhatóak: az egyes ágazatok miképpen járulnak hozzá a versenyképesség és egyes komponensei erősödéséhez Miért is kell prioritásokat kijelölni az egyes ágazatok közül? Mert: a korlátozott erőforrásokat koncentráltan érdemes felhasználni, a globális versenyben csak akkor lehetünk valóban sikeresek, ha az élvonalba tartozunk, meg kell találni a kitörési pontokat: inkább kevés területen kerüljünk a legjobbak közé, mint hogy minden területen a középszerhez tartozzunk, az élvonalbeli ágazatok pozitív tovagyűrűző hatást gyakorolnak a kapcsolódó területeken is, segít kijelölni más állami feladatok súlypontjait, és orientálja a gazdaság szereplőit.

6 informatika biotech, eü-ipar, gyógyszeripar járműipar logisztika ( KIBS, Knowledge Intensive Business Services ) spec. turizmus környezet-ipar szórakoztató-ipar építőipar? élelmiszer-ipar? agrárium?

7 A „módszertan” Az államig. elsősorban a policy kereteket határozza meg A reálszféra igényeit kell befogadni A „szakma” ért hozzá legjobban + a döntés és a végrehajtás ismét állami feladat

8 és akkor a LOGISZTIKA… és akkor a LOGISZTIKA…

9 kielégíti a versenyképességi ágazati elemzés feltételeit elég a térképre nézni… tényleges sikerek, teljesítmény, fejlődés esély egy regionális/európai jelentőségű nemzeti kompetencia kialakítására alapfeltétel sok más ágazat fejlődéséhez, és a külföldi befektetések növeléséhez és megtartásához Miért fontos?

10 Nemzetközi (nagyrégiós) szemlélet Szakmai „csúcs”: –Komplex szolgáltatások, intermodalitás, IT… –Nagy hozzáadott értéket generáljon (4PL) ?! –Új piacokat/üzleteket generáljon (VLS) ?! Átfogó, komplex megközelítés: –oktatás, –szabályozás stb. A koncepció alap-elemei

11 Gyengeségek (kivonat…) Az európai versenyképességhez szükséges méretű hazai vállalatok hiánya Regionális jelentőségű logisztikai központok, terminálok hiánya A logisztikai humán erőforrások mennyiségi és minőségi elégtelensége, a céltudatos képzés hiánya Nagyrégiós szemlélet elégtelensége !! Intermodális szemlélet elégtelensége Iparági szabályzó rendszer nem vállalkozóbarát, regionális „versenyképtelenség” A gazdasági és közlekedési diplomácia hiányai

12 Veszélyek (kivonat…) Északon és délen kialakuló ellátási láncok Határaink túloldalán kialakuló, hozzánk nem csatlakozó(!) logisztikai centrumok A helyi belpolitika által befolyásolt ad hoc projektgenerálás - a lokális infrastruktúra erősítése a regionális célú fejlesztések rovására A kormányzat és a privátszféra stratégiai együttműködésének átmeneti jellege „kétarcú EU”: a deklarált policy és az ország-érdekek ellentéte… Nemzeti szintű verseny – tisztességtelen versenyzők

13 Magyarország, mint Integráló Logisztikai Centrum ( ILC. ) Humánerőforrás Fejlesztés.Ágazatcentrikus Rendszer- Technológia K+F. Logisztikai infrastruktúra fejlesztés Szabályozás, jogszabályi hátterek Integrált piaci és kapcsolati management

14 I. Ágazatcentrikus Rendszer-technológia, mint jövőkép (K+F) megvalósítása I.1. Autóipari beszállítások globális rendszere I.2. Mezőgazdasági Integrátori rendszer I.3. Bioetanol előállítás integrált logisztikai rendszere I.4. Inverz logisztika I.5. Távol-kelet, Oroszország – Dél-Európa, szállítási útvonal I.6. Közép-Európa észak-déli szállítási tengely I.7. A Duna – Majna – Rajna vízi út és a kelet – nyugati EU folyosók kapcsolata II. Humánerőforrás, megfelelő szakember II.1. Képzés akreditáció II.2. Logisztika mint a profitnövelés eszközrendszere III. Integrált piaci és kapcsolati menedzsment kialakítása III.1. Logisztikai kutatások integrációs platformja III.2. Piacorientált logisztikai klaszterszervezetek támogatása III.3 Az ILC.”Eladása” a világban

15 IV. Logisztikai infrastruktúra fejlesztése IV.1. V/C-VI folyosókat összekötő autópálya IV.2. M300 autópálya IV.3. Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony nemzetközi törzshálózati vasútvonal korszerűsítése (160 km/óra) IV.4. Dunaújvárosi kikötő IV.5. Vámtechnológiai fejlesztés IV.6. Meglévő logisztikai központok integrálása az ország katasztrófavédelmi rendszeré IV.7. Ipari termelés hatékonyságát növelő logisztikai szolgáltatások fejlesztése IV.8. Agrártermékek termelés integrációs pontjainak logisztikai rendszerei IV.9. Ipari integrációs központok kialakítása IV.10. Mezőgazdasági integrációs központok kialakítása V. Szabályozás

16 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!