Az idegrendszer mozgató működése
Izomműködés= összehúzódás és elernyedés Szívizom: autonóm működésű Simaizom: vegetatív idegrendszer működteti Harántcsíkolt izom: szomatikus idegrendszer mozgató neuronjai működtetik A harántcsíkolt izom egy ingerre egy összehúzódással válaszol, ez az izomrángás Az izomrángás Kisfokú megnyúlás összehúzódás elernyedés Az összehúzódott állapotban az izom újra ingerelhető
Az egyszerű mozgások reflexek segítségével valósulnak meg Ha az ingerek túl gyorsak, az elernyedés egyre rövidebb, tartós izomösszehúzódás alakul ki Szervezetünkben az izmaink állandóan kicsit összehúzódott állapotban vannak – izomtónus Így könnyebben indul az izmok működése Test megtartás a gravitációval szemben Az egyszerű mozgások reflexek segítségével valósulnak meg A bonyolultabb mozgásokat az agykérgi mozgató központok irányítják
A térdreflex Receptor: izomban Bevezető szár: érző idegsejt nyúlványa lép be a hátsó szarvon keresztül Központban: Mozgató neuronra kapcs. - ennek nyúlványa megy vissza a feszítő izomba, az összehúzódik Gátló neuronra kapcs, ez egy másik mozgató neuronra, aminek a nyúlványa a comb hajlító izmához megy, így az elernyed Felszálló pálya az agyvelőbe, így a reflex tudatosul
Agykérgi befolyás alatt álló mozgások Helyzet és helyváltoztató mozgásokért felelős Központ: Az agykéreg homloklebenyének hátsó területén található = mozgató vagy motoros mező Itt minden egyes izomnak egy kis terület felel meg Innen két mozgatópálya indul: Piramis pálya Extrapiramidális pálya
Extrapiramidális pálya Piramis pálya Extrapiramidális pálya Jellemzői Finomabb, pontosabb mozgások Be nem gyakorolt mozg. Izomtónus fenntartása Automatikus, egyénre jellemző mozgások Kevésbé differenciált mozgások Járás, testtartás kiindulás mozgatókéreg Mozgatókéreg, egyéb agyi területek (sok átkapcsolás) Átkereszteződés nyúltvelőben nyúltvelő
Extrapiramidális pálya Piramis pálya Extrapiramidális pálya Leszálló pálya Gerincvelő fehérállományának elülső kötege vége Gerincvelő elülső szarvi mozgatóneuron, aminek axonja kilép a gerincvelőből és fut az izomig sérülése Izomtónus csökken Célirányosan nem tud mozogni Spontán, összerendezetlen mozgások
A harmonikus mozgások kialakítását az két rendszer egysége hozza létre Az elsődleges mozgató kéreg előtt található a másodlagos mozgató kéreg, ez az automatizált felelős A mozgások kivitelezésében fontos szerepe van a kisagynak is
A szív működése Összehúzódás és elernyedés A szív önmagát vezérli, működéséhez nem kell külső inger Saját ingerületképző és vezető rendszere van: Szinusz-csomó: jobb pitvar falában, percenként 72X generál ingerületet Pitvar-kamrai csomó: pitvar és a kamra határán van, ingerülete alacsonyabb frekvenciájú, ha működik a szinusz csomó, nem érvényesül Ingerületet vezetik: Tawara szárak és Purkinje rostok
Működése: Szinusz csomó akciós potenciált hoz létre Ez végigterjed a pitvarok izomzatán, ezért azok összehúzódnak Az akciós potenciál ráterjed a pitvar-kamrai csomóra, majd a Tawara szárakon és a Purkinje rostokon keresztül a kamrák izomzatára is, így azok is összehúzódnak Az összehúzódás után kialakul a nyugalmi állapot A szívizom repolarizációja elhúzódik, ez alatt nem ingerelhető az izom (ezért nem jöhet létre tartós izomösszehúzódás) A szív működése elektromos változásokkal jár – ez a bőr felületéről elvezethető – EKG (elektrokardiogramm)