A szénhidrátok.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A fehérjék.
Advertisements

5. A FOTOSZINTÉZIS SÖTÉTSZAKASZA
ANYAGCSERE BETEGSÉGEK DIÉTÁS KEZELÉSE
Szénhidrátok.
SZÉNHIDRÁTOK.
A takarmányok összetétele: Szerves anyagok:
Szénhidrátok (Szacharidok).
A sejtet felépítő kémiai anyagok
Szerves kémia Szacharidok.
Kísérletek keményítővel. Ha megkérdezünk egy kisiskolást : Melyek az élet feltételei, akkor azt mondaná :oxigén, víz. Ha megkérdezünk egy kisiskolást.
Kémiai BSc Szerves kémiai alapok
Az élő szervezeteket felépítő anyagok
LEBONTÁSI FOLYAMATOK.
SZÉNHIDRÁTOK ÁTALAKÍTÁSA
POLISZACHARIDOK LEBONTÁSA
Nukleotidok, nukleinsavak
Szénhidrátok.
A sejt kémiája MOLEKULA C, H, N, O – tartalmú vegyületek (96,5 %).
Növényi rostok nyersrost NSP élelmi rost NDF ADF ADL cellulóz*
Cellulóz Cserés Zoltán 9.c.
ÁOK/ I. évfolyam / II. félév
Az intermedier anyagcsere alapjai.
Nukleotidok.
Hemicellulázok Monek Éva Leontina.
Gyermekek fejlődése és gondozásuk módszertana
Nukleotid típusú vegyületek
NUKLEINSAVAK MBI®.
SZÉNHIDRÁTOK.
Nukleinsavak és a fehérjék bioszintézise
Nukleotid típusú vegyületek: nukleinsavak és szabad nukleotidok
Táplálékaink, mint energiaforrások és szervezetünk építőanyagai.
Nukleinsavak énGÉN….öGÉN.
Szénhidrátok Dolce vita……….
Mi és emésztőnedveink
Cellulóz vázanyag (10-15 ezer glükóz egység) vízben nem oldódik a felsőbbrendű állatok szomatikus enzimjeikkel nem tudják bontani az előgyomrokban, utóbél.
Szénhidrátok táplálkozás-élettani szerepe
Biokémia Fontolva haladóknak
Egyed alatti szerveződési szintek
Növényi rostok Cellulóz
Nitrogénmentes kivonható anyagok, emészthető szénhidrátok
Oligo- és poliszacharidok
ÉDESÍTŐK-2. FINOMÍTOTT ÉS NYERS CUKOR11.1 FEHÉR CUKOR, (FINOMÍTOTT CUKOR, KRISTÁLYCUKOR) DEXTRÓZ (ANHYDROUS, MONOHYDRÁT), FRUKTÓZ PORCUKOR, PORÍTOTT.
TÁPLÁLOKOK, TÁPANYAGOK
10. rész :Táplálékunk összetevői Szénhidrátok Klikk a folytatáshoz.
Szénhidrátok. Szénhidrátok kémiai felépítése Névmagyarázat, Összegképlet, Hivatalos kémiai megnevezés Szénhidrátok biológiai jelentősége: Fotoszintézis,
Sejtbiológia (összefoglalás) Sejtbiológia fogalma
24. lecke Nuklein- vegyületek. A nukleotidok Összetett szerves vegyületek építőmolekulái: építőmolekulái:  5 C atomos cukor (pentóz)  Ribóz  Dezoxi-ribóz.
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
A diszacharidok (kettős szénhidrátok) - olyan szénhidrátok, amelyek molekulái 2 monoszacharid egységből épül fel - képződésük: Q 1 -OH + HO-Q 2 ↔ Q 1 -O-Q.
Szénhidrátok. A bioszféra szerves anyagának fő tömege Döntően a fotoszintézis során keletkezik szén-dioxid + víz + fényenergia = szénhidrát + oxigén.
Szénhidrátok. Jelentőségük A Földön a legnagyobb tömegben előforduló szerves vegyületek  lehetnek energiaforrások (cukrok),  tápanyagraktárak (keményítő),
Fontosabb diszacharidok, poliszacharidok. Monoszacharidok összefoglalás.
Nukleinsavak. Nukleinsavak fontossága Az élő szervezet nélkülözhetetlen, minden sejtben megtalálható szénvegyületei  öröklődés  fehérjék szintézise.
Biokémia Fontolva haladóknak
A tápanyagok útja a szervezetben, emésztés és felszívódás, fehérjék, szénhidrátok és zsírok útja a tápcsatornában és szerepük az intermedier anyagcserében.
AZ ÉLET MOLEKULÁI.
Biomérnököknek, Vegyészmérnököknek
A POLISZACHARIDOK A poliszacharidok sok (több száz, több ezer) monoszacharidrészből felépülő óriásmolekulák. A monoszacharidegységek glikozidkötéssel kapcsolódnak.
22. lecke A szénhidrátok.
A nukleinsavak szerkezete
C, H, O,N, S, P,  organogén elemek
A szénhidrátok a természetben leggyakrabban előforduló szénvegyületek
Az élő szervezet építőkövei: biogén molekulák
Biológiai makromolekulák
H.-Minkó Krisztina P.-Fejszák Nóra Semmelweis Egyetem
Szénhidrát anyagcsere
Szénhidrátok 6CO2 + 6H2O + energy C6H12O6 + 6O2 Definíció Körforgalmuk
Nitrogénmentes kivonható anyagok
SZERVES VEGYÜLETEK.
Nukleotidok.
Előadás másolata:

A szénhidrátok

C, H, és O alkotja molekuláikat A bioszféra szerves anyagának fő tömege, fotoszintézis során keletkezik Nyitott vagy gyűrűs forma Egyéb atomokat is tartalmazhatnak N: kitin S: heparin Jelentőségük: Energiaszolgáltatók Raktározott tápanyag Építőanyag

Felosztásuk: Funkciós csoport szerint Aldóz: glükóz Ketóz: fruktóz Alapegységek száma szerint Monoszacharidok – 1 egység Diszacharidok – 2 egység Oligoszacharidok – 4-20 egység Poliszacharidok – 20-nál több egység

A monoszacharidok Csoportosításuk a C atomok száma szerint Triózok: 3 C atom Glicerin-aldehid Glicerin-aldehid-foszfát Köztes termékek Pentóz: 5 C atom (6.14 ábra) Ribóz C5H10O5 – nukleotidok, RNS Dezoxiribóz C5H10O4 – DNS

Hexóz: 6 C atom (6.15. ábra) Glükóz C6H12O6 Leggyakoribb cukor a sejtekben, sejtközötti járatokban A vér a szénhidrátokat glükóz formában szállítja Nyílt és gyűrűs forma is D- vagy L-glükóz α- vagy β- glükóz Fruktóz C6H12O6 A glükóz izomerje – gyűrűje 5 tagú Legédesebb cukor – méz, gyümölcsök

Diszacharidok Két monoszacharidból éterkötés kialakulásával jönnek létre Maltóz vagy malátacukor C12H22O11 Két α-D glükózból áll 1-4 kötéssel jön létre Görbült alak A keményítő bomlási terméke Önállóan csírázó magvakban fordul elő

Cellobióz C12H22O11 Laktóz, tejcukor Szacharóz Két β-D glükózból áll 1-4 kötéssel jön létre egyenes alak, mert az egyik molekula 180˚-kal elfordul A cellulóz bomlási terméke, önálló molekulaként nem fordul elő Laktóz, tejcukor β-D glükózból + β-D galaktózból áll tejben Szacharóz α-D glükózból + β-D fruktózból áll 1-2 kötéssel jön létre a glikozidos OH-csoportok között Cukorrépa, cukornád

Poliszacharidok Óriásmolekulák, egyszerű cukrokból jönnek létre vízkilépéssel Keményítő Cellulóz Glikogén Állati keményítő Máj, izom raktározott tápanyaga Sok elágazás Kitin Pektin (sejtfalban)

Keményítő Cellulóz Monomer Monomer száma: Diszacharidja szerkezete szerepe Bomlás

Tartalék tápanyag (gumók, magvak) Keményítő Cellulóz Monomer α- glükóz β- glükóz Monomer száma: néhány száz több ezer Diszacharidja maltóz cellobióz Szerkezete amilóz +amilopektin egyenes szálak Szerepe Tartalék tápanyag (gumók, magvak) Vázanyag Bomlás Amiláz enzim, nyál Baktériumok segítik