A VII. Országos Távmunka Konferencia Az e-befogadás (eInclusion) és távmunka: új lehetőségek, kényszerek, pályák Dombi Gábor főtitkár, Inforum

Az Inforumról Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) Ernyőszervezet 19 informatikai civil szervezet partnersége Alapítók: Gyurós Tibor (†) and Dombi Gábor Különlegessége: politikaformáló, nem kormányzati, civil, non profit szervezet, amely társadalmi célokért és az információs társadalom megvalósításáért dolgozik. Misszió: – A digitális szakadék eltüntetése – Felhasználói érdekvédelem – Az információs társadalom megvalósítása Magyarországon – Az 50 feletti korosztályok bevonása az információs társadalomba – Érdekegyeztetés az információs társadalom megvalósítása érdekében

Inforum mérföldkövek Egy hazai informatikai minisztérium létrehozásának és működésének első tervezete (1999) Az első, időseknek szánt szórakoztató, ismeretterjesztő kiadvány Magyarországon („Hírvilág”, Váncsa István, 1999) Az első könyv a gyerekek jövőjéről a digitális társadalomban (Digitális gyerekkor, Don Tapscott, fordítás, 2001) Magyar Informatikai Charta (2000), nemzeti akcióterv Kezdeményezés egy parlamenti informatikai főbizottság felállításáért (2001) Kezdeményezés az informatikai kormánybiztosságért ( ) Kezdeményezés az IHM felállításáért (2002) Az Unoka-Nagyszülő Informatikai Versenyek indulása (2003-) „Inforum – Infomediator” Felhasználóvédelmi Iroda elindulása (2004) Részvétel Equal (IT Mentor) and Safer Internet Programokban ( ) Az első eInclusion jelentés Magyarországon (2007) Az eInclusion.hu website indítása (2007) Az eInclusion mozgalom meghirdetése Magyarországon (November, 2007) Ötpárti megállapodás az Inforummal az e-Befogadás kérdésének kezeléséről (2008. január 8.) Digitális Magyarország Tavasza programsorozat (2008. március – május) 50+ internetezők első házibulija (2008. május 17.) Országgyűlési Határozatok az e-Befogadásról. (2008. október. 6.) 50plusz.NET website és tudásbázis: ezen belül digitális emlékkönyv és szívességbank (2008.október 1.) Két dokumentumfilm magyarul és angolul Ageing Well Award – az Európai Bizottság díja

eInclusion: új politika? CélcsoportokSzámosság 50+3,900,000 Fizikai hátrányos helyzet600,000 Roma népesség600,000 Hátrányos helyzetű régió felnőtt lakossága 400,000 Munkanélküli400,000 SUM (átfedéseket kiszűrve) 3,500,000 Célok: – együttműködés: NGO, kormányzat, politika – 07,-1 millió új felhasználó 31, December – Megközelítés és paradigmaváltás a gazdasági és politikai szereplők körében – eInclusion és életminőség- politika – Foglalkoztatás: új megoldások (digitális közmunkától a távfelügyeleten át a civil foglalkoztatáson át a távmunkáig, külföldi best practice gyűjtés)

Hiányok: akik nem netizenek KorSzázalék Source: TNS-NRC, Település% Főváros46 Több, mint lakos47 Kevesebb, mint lakos66 Község75

Az e-Inclusion policy uniós irányai (1) eAccessibility – e kérdéskör fő részét képezik azon technológiák és eszközök (Assistive Technologies) előállítása, amik a hátránnyal élők informatikai eszközhasználatát és szolgáltatások igénybe vételét elősegítik; e-Ageing (Kiemelt fókusz) – „Idősbarát munkahely” (Ageing well at work or ‘active ageing at work’) – „Idősödés a közösségben” (Ageing well in the community) – „Idősödés jólétben otthon” (Aging well at home) e-Kompetenciák – A polgárokat hozzá kell juttatni a tudáshoz, készséghez és az életen át tartó tanulás szemléletéhez, növelni kell a társadalmi befogadás mértékét, a foglalkoztatottságot, az életminőséget. – Kulcskompetenciák – készség, tudás és attitűd, amelyek az egyéni teljesítményt szolgálják, foglalkoztatás és „aktív” állampolgárság. – Életen át tartó tanulás – E-learning Szocio-kulturális e-Inclusion – Az Európai Unió területe kulturális és etnikai szempontból színes, a migráció 1 millió fő évente. Ezt a sokféleséget csak befogadással lehet kiaknázni, amely az IKT közbenjárásával valósulhat meg. A földrajzi e-Inclusion – – A szociális és gazdasági jólét emelése vidéki, távoli és gazdaságilag hátrányos helyzetű területeken az IKT által.

Az e-Inclusion policy uniós irányai (2) Befogadó eKormányzat – jobb, és mind több dologra kiterjedő közszolgáltatások mindenkinek az IKT segítségével, ezzel elősegíthető a legszélesebb körű demokratikus részvétel. – A befogadó eKormányzat lényege az IKT használata által igénybe vehető ügyintézés, amely megkönnyíti az állampolgárok életét, stimulálja a közösségben való nyilvános jelenlétet, erősíti a demokráciát és elér a szociális, gazdasági vagy a digitális kirekesztés szempontjából veszélyeztetett emberekhez. – Az eKormányzat megvalósulásának feltétele a mindenki számára elérhető közszolgáltatások (eGovernment for All) biztosítása. Ez kivitelezhető a szolgáltatások jobb szervezésével (például az eAccessibility standard alkalmazásával), a különféle eszközök alkalmazása révén, amelyeken az állampolgárok csatlakozhatnak a közszolgáltatáshoz (internet, mobiltelefon, információs pult, digitális televízió), az állampolgárok digitális írástudásának növelésével formális és informális képzéseken. – A magyar szempont: hogyan lesz az e-kormányzati szolgáltatások felhasználója az, aki digitális analfabéta? – Igény: segítők (mentorok) vs. Társadalmi méretű képzés, ismeretterjesztés

Az e-Inclusion policy uniós irányai (3) a miniszteri konferencia tükrében Támogatott irányok: Idősödés problématika E-egészségügy (telemedicina, költségcsökkentés, K+F) Foglalkoztatás E-Kormányzat Árcsökkentés, „fiber to the home”, IKT-fejlesztés Nyugat-Európai eszközök: Civil szervezetek akcióinak folyamatos támogatása A részmunkaidős foglalkoztatás és távmunka kiterjesztése A civil szervezetek holdudvarában történő foglalkoztatás Információs társadalmi stratégiák végrehajtása A társadalom teljes körű informatizálása

Látható hazai irányok Állami Néhány NGO kezdeményezés Befogadó eKormányzat +IVSZ, eAccessibility -eVita (NJSZT) e-Ageing -Inforum e-Kompetenciák -Matisz, IVSZ Szocio-kulturális e-Inclusion -Wi-Fi Falu A földrajzi e-Inclusion + - Hazai hiányok alapján létrejött kezdeményezések: E-Befogadás mozgalom- Inforum Digitális esélyegyenlőség (írástudás) - MS TITAN, NJSZT, mások

E-befogadásügyi Eseti Parlamenti Bizottság Magyarországon legyen az e-Befogadás éve. A digitális szakadék megfelezése 2010-ig nem csupán uniós vállalás, hanem hazai célkitűzés. Szükségesnek látja az Országgyűlés egy eseti parlamenti bizottság felállítását az e-Befogadási mozgalom és tevékenységek támogatására, ellenőrzésére, szervezésére, és az EU irányelvekbőll adódó feladatok koordinálására. Az Uniós átlagot meghaladó mértékű digitális szakadék orvoslása közérdek, közfeladat, közcél. Ennek okán az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy vizsgálja meg, milyen jellegű és mértékű állami támogatás, európai uniós forrás biztosítható az e-Befogadás számára. A létrejövő eseti országgyűlési bizottság figyelemmel kíséri a források felhasználási módját. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a hazai és az európai uniós források feltérképezésén túl, vizsgálja meg, milyen lehetőségek vannak az Új Magyarország Fejlesztési Tervben e kérdés kiemelt és összehangolt fejlesztési programba illesztésére. Az Országgyűlés felkéri a tárcákat és kormányzati hivatalokat, hogy vizsgálják meg, tevékenységükben miképpen jelenik meg az e-Befogadás és a digitális esélyegyenlőség kérdése. Az Országgyűlés szükségesnek látja megvizsgálni azt, hogy melyek azok a feladatok, amelyek a közigazgatás eszközrendszerével oldhatóak meg, s melyek azok, amelyeket a civil szervezetek és a gazdasági vállalkozások hatékonyabban végezhetnek el. Az Országgyűlés az eseti parlamenti bizottságtól vár javaslatokat ezen témakörben.

Ki jár jól az e-Befogadással? 1 millió új felhasználó = 177,6 milliárd HUF bevétel – Internet, PC, oktatás, média, reklám, stb.) – Ebből áfa: 31,6 milliárd – Az elérésre fordítandó költség (oktatás, mentorálás, marketing, tartalomfejlesztés, hardver, internet) 31,4 Milliárd Piaci lehetőség: – Hátrányos helyzetűek számára készített alternatív szolgáltatások és eszközök (84 milliós EU piac) – Értelme: uniós támogatással piaci részesedés ezen az erősen monopolizált területen Hazai megoldások integrálása a nemzetközi szoftverekbe Költségcsökkenés: – Egészségügy, szociális szféra, civil szervezetek, ipar Bevétel-generálás: – Foglalkoztatás, telekommunikáció, teleservice (szociális, egészségügyi, oktatási)

Hátrányos helyzet és GDP Digitális írástudás + internet elérés + mentorálás helyi közösségek, családok egyének számára Több felhasználó a szolgáltatóknak Jobban képzett munkavállalók Nagyobb piac Több bevétel Több beruházás Magasabb alkalmazotti létszám Több GDP

Civilek és távmunka Első megoldások: erősíteni az önszerveződéseket, civil szervezeteket, szakszervezeteket, szövetkezeteket (foglalkoztatási képesség, gazdasági vállalkozási képesség fejlesztése), tehát az atipikus munkáltató és munkavállaló fogalmát is be kellene vezetni (civil – digitális közmunka). Ki fogja az új megoldásokat oktatni, hirdetni? Kik lesznek a misszionáriusai? Új megtérülési számításokra van szükség (befektetés itt, megtérülés ott -> társadalmi egyensúly) A kulcsprobléma: bizalom. Kemény adminisztráció, ellenőrzés; kommisszár- módszerek vagy bizalom? Felnőtt-e már a magyar társadalom, vagy celebizálódik? Milyen a magyar politikai elit társadalomképe? Akar-e még valamit a társadalomtól vagy csak békét? Kik lehetnek a válságból kiutat kínáló szervezetek? Kinek van még hitele?

Köszönöm a figyelmet! Dombi Gábor Inforum