Kalkuláció

A kalkuláció fogalma, célja és feladata A kalkuláció tágabb értelemben az erőforrás allokációját és felhasználását, valamint a létrehozott teljesítmények egymáshoz való viszonyát fejezi ki. Kalkuláció fogalma alatt a a gazdasági kalkuláció, valamint az önköltségszámítás keretében végzett tevékenységek, eljárások és módszerek összességét értjük. A gazdasági kalkuláció tárgya termék, illetve ezzel összefüggő tevékenység. Dr. Francsovics Anna

A kalkuláció fajtái, kalkulációs módszerek A kalkuláció a gyártási (szolgáltatási) folyamat különböző szakaszaiban készül, és ettől függően más és más célt szolgál. előkalkulációt, közbenső és utókalkulációt. A különböző időpontban készülő kalkulációnak alapfeltétele a módszerbeli azonosság, vagyis az egyes költségtényezők azonos módon történő számbavétele. Dr. Francsovics Anna

Az előkalukuláció Az előkalkuláció a várható önköltség meghatározására irányul, műszaki-gazdasági tevékenységen alapszik. Az előkalkuláció készülhet új termékre, meglévő termékek új technológiai változataira, saját termelésű készletek tervezett nyilvántartási árainak megállapítására, saját beruházások, fejlesztési témák, átszervezési feladatok tervezett költségeinek meghatározására, a vállalat költség, fedezet és nyereség tervezési munkáihoz kapcsolódóan. Dr. Francsovics Anna

Az előkalkuláció II. Előkalkulációt készíthetünk a bázisköltség-számítás és a terv-költségszámítás területére: norma szerinti előkalkulációt, tervkalkulációt. Dr. Francsovics Anna

Közbenső kalkuláció Közbenső kalkuláció a gyártással egyidőben készül. Alkalmazása hosszú átfutású, nagy volument képviselő, bonyolult termék esetében célszerű. A közbenső kalkuláció kizárólag operatív célokat szolgál, ezért formája, módszere kötetlen. Dr. Francsovics Anna

Utókalkuláció Az utókalkuláció feladata a tényleges önköltség meghatározása a termelés, a tevékenység befejezését követően a befejezett termelés költségeinek és az előállított termék (mennyiség) összevetésével. Dr. Francsovics Anna

Utókalkuláció II. Az utókalkuláció lehetőséget teremt: a saját termelésű készletek mérlegben való értékeléséhez, adatokat biztosít a befejezett beruházások költségeinek és teljesítmény értékének megállapításához, információkat nyújt a tervezési munkához, az önköltség-csökkentési terv megállapításához, kalkuláció alapján a vállalati költséggazdálkodás megítéléséhez, a vállalat árpolitikájának megítéléséhez Dr. Francsovics Anna

A hazai gyakorlatban leginkább elterjedt kalkulációs módszerek: osztókalkuláció, pótlékoló kalkuláció, gépórakalkuláció, normatív kalkuláció. Dr. Francsovics Anna

Osztókalkuláció Az osztókalkuláció módszerén belül megkülönböztetünk: egyszerű osztókalkulációt, egyenértékszámos osztókalkulációt, fázisonkénti osztókalkulációt. Az osztókalkuláció módszerét abban az esetben alkalmazhatjuk, ha a befejezetlen termelés állománya jelentéktelen, vagy az egymást követő időszakokban azonos ingadozást mutat. Dr. Francsovics Anna

Pótlékoló kalkuláció A pótlékoló kalkulációs módszer lényege, hogy a közvetlen költségeket felmerüléskor közvetlenül elszámoljuk a termékre, az általános (állandó) költségeket költséghely számlákon gyűjtjük, majd teljes összegét, vagy egy részét vetítési alap figyelembevételével osztjuk fel a költséghelyen elállított termékre. Dr. Francsovics Anna

Pótlékoló kalkuláció II. A gyakorlatban különböző vetítési alapokat alkalmaznak: az előállításra fordított élőmunka mennyisége (normaóra), közvetlen bérköltsége, felhasznált anyag mennyisége vagy értéke, a tényleges gépi normaóra, a közvetlen költség és bérköltség együttes összegét. Dr. Francsovics Anna

Gépóra kalkuláció II. Az egy órára jutó gépköltség (Kg): Ahol: t = a termék meghatározott gépre vonatkozó időigénye, g = a fajlagos gépóraköltség, i = 1....n a termék előállításánál igénybe vett gépek száma. Dr. Francsovics Anna

Normatív kalkuláció A normatív kalkuláció szerint a termék (teljesítmény) utókalkulált egységköltsége a norma szerinti utókalkuláció összeállításával határozható meg. Az utókalkuláció az érvényben lévő normák, normatívák, a normaváltozások és a normaeltérések összevont, kalkulációs egységre gyűjtött adatait tartalmazza. Dr. Francsovics Anna

Normatív kalkuláció Az utókalkulált önköltség tehát az alábbi módon határozható meg: 1. Alapkalkuláció szerinti önköltség 2. ± Normaváltozások 3. Norma szerinti önköltség 4. ± Normaeltérések 5. Utókalkulált tényleges önköltség Dr. Francsovics Anna

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET Elérhetőség: francsovics.anna@kgk.bmf.hu Dr. Francsovics Anna