Az asztalon levő papírlapra húzz egy egyenest! Helyezz a papírlapra egy üveglapot úgy, hogy eltakarja az egyenes középső részét! Ha felülről nézzük az egyenest, sértet- lennek látszik. De ha oldalról vesszük szemügyre, úgy fog tűnni, mintha az üveglemezzel eltakart része eltolódott volna
üveg levegő α1α1 β1β1 α2α2 β2β2 l A megfigyelt jelenség oka, hogy az üveglemezen áthaladó fénysugár kétszer törik. A fénysugár a levegő-üveg közeghatáron a beesési merőlegeshez, az üveg-levegő közeghatáron a be- esési merőlegestől törik. Az ábrából látható, hogy β 1 = α 2 és α 1 = β 2. Ebből az következik, hogy az első közeghatárra beeső fénysugár és a második közeghatárról kilépő fénysugár párhuzamos egymással, és egymáshoz viszonyítva l távolsággal eltolódott.
üveglevegő α1α1 β1β1 α2α2 β2β2 A fény a háromoldalú üveghasáb (optikai prizma) egyik oldalára esik Megállapíthatjuk, hogy az első közeghatárra beeső fénysugár és a második közeghatárról kiérő fény- sugár kölcsönösen kitérő. A háromoldalú üveghasáb az eredeti irányától δ szöggel eltéríti a beeső fénysugarat. δ