Szecesszió
XIX. század utolsó évtizede és a XX. század első harmada A századvég-kora: a béke kora Európában. Az utoásó háború, Németország és Franciaország között, már a múlté, az eljövendő I. Világháború pedig még messze van. a feszültség kora, mert a békés felszín alatt forrnak az ellenséges indulatok, a nagyhatalmak arra törekednek, hogy egymás gyarmatait megkaparinthassák, a Föld gazdasági erőforrásai és az ipari termelés piacai újraelosztásra kerüljenek (Pl.: robbanómotor - a kőolaj feletti uralmat - versengés a Közel-Kelet olajmezőinek birtoklásáért) a gazdagság kora: a fejlett ipari termelés sokezer féle luxuscikket ont a piacra és a meggazdagodott nagy- és középpolgárság habzsolva vásárolja ezeket.
a szegénység kora, mert a gépek miatt egyre kevesebb emberi erőre ás szaktudásra van szükség, a munkanélküliség nő a proletáriátus lélekszáma és a társadalmi igazságtalanságok iránti elégedetlensége. a szakszervezetek kora, amikor a munkásság érdekeinek védelmében, jogainak kiharcolása céljából, egyre nagyobb számban tömörül szakmai szervezetekbe, demonstrál, sztrájkol, lázong. A folyamat a háború utáni proletárforradalmakhoz, a terrorhoz vezet. az Új tudományágak megszületésének kora. Az európai ember minden korábbinál jobban hisz a természet törvényei megismerhető-ségében, erőinek megfékezhetőségében ás az emberiség szolgálatába állításában. ( még senki sem gondol a környezetvédelemre, a Föld véges tartalékaira) a kultúra diadalának kora, amikor igen magas szintre emelkedik a képző- ás az iparművészet, az irodalom ás a zene szélesebb rétegek számára válik közkinccsé, amikor “divatossá” válik a művészetek iránti érdeklődés.
a kultúra elsekélyesedésnek a kora, amikor sokat veszít korábbi arisztokratikus színvonalából: vulgarizálódik, giccsesedik, eltöme-gesedik. az ellentmondások kora, tudat alatti bizonytalanságok, szorongások, forrongások kora, különös figyelmet szentel a szép mellett a csúnyának, hirdeti dőzsölést és a halálvágyat, az erotikát, a testiséget és a lélek csüggedt búskomorságát. Szecesszió: latin eredetű Secedo, secedere szóból (kivonulni) a németeknél "fiatal stílus" Jugendstil” az olaszoknál "Liberty stílus" (egy iparművészeti cég tulajdon neve után) nálunk a francia sécession kifejezésből (különválás)
Határozottan szembefordul a historizálás minden válfajával Határozottan szembefordul a historizálás minden válfajával. Elege van a történelmi stílusok felújított színpadiasságából, és a hivatalos igényeket kielégítő reprezentatív akadémizmusból. Arra törekszik, hogy a történelmi múlttól elszakadva, a modern élet lendületét kifejező formákat teremtsen. A természetes növekedés élményét keltő, szabadon áramló formákat kedvelte. Ismertetőjegyei: sajátos, egyedi és utánozhatatlan formakincs: a növényi motívumok csavart, hullámzó, ritmikus ismétlődése síkszerű képépítés, különös színek vonalasan kígyózó növényi ornamentika túlburjánzása az ábrázolás rovására stilizálás, a homogén, dekoratív színfelületek alkalmazása
Ugyanakkor volt benne valami romantikus indíttatású szembefordulás is a modern világgal. tiltakozott a gyáripar, a tömegtermelés ellen az embernek az alkotói szabadságot akarta visszaadni hitt abban, hogy az egyéniség kifejtésére lehetőséget nyújtó kézműves munka öröme, az alkotó tevékenységben nyert kielégültség a társadalom bajait is orvosolni tudja. A szecesszió a mindennapi élet számos területét bevonja az esztétikai alakítás körébe. Újraformálja a lakberendezési és használati tárgyakat, a plakátot, a reklámgrafikát, a nyomtatott betűt, a divatcikkeket stb. Céljaihoz a legkorszerűbb technológiai megoldásokat és anyagokat (acél, bauxit-, vasbeton, üveg) is felhasználja. A díszítés néhol oly mértékű, hogy már a használat rovására megy, ennek ellenére ebben a mindenre kiterjedő alakítási szándékban kereshetjük a modern design-szemlélet eredetét.
Építészet: A szecesszió legfőbb érdeme, hogy megszabadította a tervezést a történeti formák és az akadémikussá merevült szabályok kötöttségeitől. Képessé tette arra, hogy a rendeltetésből, a tényleges használatból kiindulva jobban megfeleljen a korszerű követelményeknek. A kínálkozó lehetőséggel a mesterek más-más módon éltek. funkcionális alakítás, korszerűséget hangsúlyozó dekoratív forma került előtérbe szinte képlékeny anyagként kezelték az épületet s a plasztikus forma kifejező erejét juttatták érvényre.
A szecesszió nevesebb építészei: Mackintosh, Victor Horta, Antoni Gaudi, Olbrich, Otto Wagner, Lechner Ödön. Henry van de Velde bútorok, berendezési- és dísztárgyak Émile Gallé lendületesen formált üvegtárgyak
Építészeti emlékek: Victor Horta (1861-1947) műve, a brüsszeli Tassel-ház (1892-93) az első épület, amely a szecesszió jegyében fogant.
Antoni Gaudi (1852-1926) az építészet történetének egyik legrendhagyóbb, utánozhatatlanul eredeti nagy egyénisége. Stílusát nehezen lehet bárhová besorolni. A szecesszióra jellemző szabad formálás megtalálható nála is, de az ő formáit az ösztönélet mélyéről a felszínre törő szenvedély hevíti. Épületei néha a természeti alakzatokhoz hasonulva a mintázott anyag kifejező erejével hatnak. diák
Sagrada Familia
Újra aképek Tovább
Batlo-ház (1904-07)
Újra Tovább
Güell kápolna
Képek újra Tovább
Mila-ház
Lechner Ödön 1845-1914 a szecesszió sajátosan magyar irányzatának kezdeményezője szimmetria megtartása meggyőződése szerint a népművészetből merítve lehet az építészetet megújítani tanulmányozta a magyar, majd a keleti népek művészetét Iparművészeti Múzeum, Földtani Intézet, Postatakarékpénztár
Iparművészeti Múzeum
Földtani Intézet
Postatakarékpénztár